Az rtf-változat letölthető innen

 

 

ITKONEN, Erkki Esaias

(Inari, Finnország, 1913. 04. 26. − Helsinki, Finnország, 1992. 05. 28.)

 

Nyelvész. Egyetemi tanulmányait 1930-ban kezdte meg a helsinki egyetemen. Disszertációja 1939-ben készült el. A lapp nyelv iránti érdeklődését családjából hozta magával: édesapja inari-lapp nyelvtant írt, s híveinek lapp nyelven prédikált. Sikeres egyetemi vizsgáit követőenE. N. Setälä munkatársa lett a Suomen Suku (Finn Rokonság) nevű kutatóintézetben, ahol Setälä halála után Y. H. Toivonen vezetése alatt dolgozott. Toivonen halála után (1956) ő lett az intézet vezetője, s A. Jokival együtt a finn nyelv ott készülő etimológiai szótárának (SKES) szerkesztője. Egyetemi pályáját docensként kezdte Helsinkiben (1940–50), majd rendkívüli tanár 1950–56-ig, s egyetemi rendes tanár 1957–64-ig. 1964-ben a Finn Tudományos Akadémia tagjává választották. Munkássága több fontosabb témakörre tagolható. Írt lapp szöveggyűjteményt, gyűjtött lapp szövegeket, foglalkozott a lapp nyelvtörténet különböző kérdéseivel. Új korszakot nyitottak a finnugor vokalizmus kutatásában elért eredményei, melynek alapján az alapnyelvi magánhangzók rendszerében rajzolódott ki világos kép. Számtalan szó eredetének megfejtése is nevéhez fűződik. Összefoglalásokat írt a finnugor és a finn őstörténetről. Általános nyelvészeti tanulmányai is figyelemre méltóak.

 

Fontosabb munkáiból:

 

Irodalom: