Az rtf-változat letölthető innen

ZSIRAI Miklós

(Mihályi, Magyarország, 1892. 10. 10. − Budapest, 1955. 09. 09.)

Nyelvész. Soproni diákévek után került a pesti bölcsészkarra és az Eötvös-kollégiumba. A magyar és a finnugor nyelvészet iránti érdeklődésének felkeltésében nagy szerepe volt Gombocz Zoltánnak. Már hallgatóként, 1914-ben Finnországba utazott. Itt érte a világháború kitörése. Hazatérve bevonult, a fronton orosz hadifogságba esett, majd eljutott finnugor népek közé. Oroszul tanult, folytatta finn tanulmányait és tanulmányozta a komi nyelvet is. Visszatérése után befejezi egyetemi tanulmányait, majd az Eötvös-kollégium tanára lesz. Szinnyei József után a finnugor összehasonlító nyelvészet egyetemi tanára lesz Budapesten. Az akadémia tagja, a Nyelvtudományi Társaságnak csaknem egy évtizedig elnöke. Nagy tanulmányt szentelt a manysi–hanti igekötők kérdésének. Nevéhez fűződik az első fontos bevezetés a finnugrisztikába, amely több évtizeden át szolgált tankönyvül (Finnugor rokonságunk). Részben publikálta Reguly Antal hanti népköltészeti gyűjtését. Tanítványait nagy pedagógiai érzékkel irányította a finnugor nyelvészet felé. Nyelvművelő munkássága is jelentős.

Fontosabb munkáiból:

• Jugria. Finnugor népnevek. I. Bp. 1930. 122 p.
• Az obi-ugor igekötők. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. XXV/3. sz. Bp. 1933. 44 p.
• Osztják hősénekek. Reguly A. és Pápay J. hagyatéka. I. kötet. Reguly-könyvtár 1. Bp. 1944. 488 p., II. kötet Reguly-könyvtár 2. Bp. 1951. 380 p.
• Finnugor rokonságunk. Budapest, 1937. (reprint 1994.) 587 p.
• A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. Bp. 1952. 55 p.

Irodalom:

• Lakó Gy.: Zsirai Miklós. Nyelvtudományi Közlemények 57(1956): 3–9. p.
• Pais D.: Zsirai Miklós. Magyar Nyelv 55(1959): 217–227. p.
• Domokos Á.: Századunk magyar nyelvésze: Zsirai Miklós, 1892−1955. Bp. 1992. 40 p.