Az rtf-változat letölthető innen
WIEDEMANN,
Ferdinand Johann
(Haapsalu,
Észtország, 1805. 03. 30. −
Szentpétervár,
Oroszország, 1887. 12.
29.)
|
|
Nyelvész. A tartui egyetem elvégzése
után 1826-tól 1857-ig Jelgavában majd Tallinnban gimnáziumi tanárként dolgozik.
1858-tól pétervári akadémikusként a finnugor népek nyelvét és történelmét
kutatja. Őstörténeti szempontból nagy jelentőségű műveket jelentetett meg a
finnugor és altaji
nyelvek rokonságáról, a cseremisz, a mordvin, a zürjén, a votják, az észt, a
lív, a vót nyelvről, valamint az általános nyelvészet, sőt a botanika
témaköréből is. Az ő közreműködésével teremtették meg a lív irodalmi nyelvet.
Észt−német szótára (1869) tartalmazza a máig is legnagyobb népnyelvi frazeológiai és
nyelvjárási anyagot. Kapcsolatot tartott fenn az észt nemzeti mozgalom
vezetőivel, segítette a Kalevipoeg megjelentetését és terjesztését. Az észt
finnugrisztika megteremtője.
Fontosabb
munkáiból:
- Ehstnisch-Deutsches
Wörterbuch. St. Petersburg, 1869.
- Grammatik der
Estnischen Sprache. St. Petersburg, 1875.
- Grammatik der
Ersa-mordwinischen Sprache nebst einem kleinen Mordwinisch-deutschen und
Deutsch-mordwinischen Wörterbuch. St. Petersburg, 1865.
- Über die
Nationalität und die Sprache der jetzt ausgestbrbenen Kreewinen in
Kurland. St. Petersburg, 1871.
- Grammatik der
syrjanischen Sprache mit Berucksichtigung ihrer Dialekte und des
Wotjakischen. St. Petersburg, 1884. 252
p.
Irodalom:
- Zsirai1937.
- Ariste, P.:
Ferdinand Johann Wiedemann. Tallinn, 1973.
101 p.