Az
rtf-változat letölthető innen
Az alapnyelvi mássalhangzórendszer
Forrás: BG: 35−36.
A bevezető órák után a kurzus fő témáját a mai uráli nyelvekből rekonstruált alapnyelv elemeinek tárgyalása képezi, a leíró nyelvészet kategóriái (hangtan, alaktan, mondattan) és módszerei szerint.
Az uráli alapnyelvre az alábbi
mássalhangzók következtethetők ki:
|
orális |
nazális |
|
|
|
|
zárhangok |
affrikáták |
réshangok |
likvidák |
|
Bilabiális |
p |
m |
|
w |
|
Dentális |
t |
n |
|
δ |
|
Alveoláris |
|
|
|
s |
l, r |
|
|
|
č |
|
|
Alveolo-palatális |
|
ń |
ć |
|
ž |
|
|
|
|
δ |
|
Palatális |
|
|
|
j |
|
Palato-veláris |
k |
η |
|
γ |
|
w = bilabiális zöngés réshang, kiejtése kb. a b és a v között
δ = interdentális zöngés réshang, kiejtése kb. a t és a d között
č = cs
= s
ń = jésített (palatalizált) n
hang = ny
ć = jésített (palatalizált) c hang
= jésített (palatalizált) sz hang
ž = az l hang jésített (palatalizált) változata, az ly betűhöz tartozó, a mai magyar köznyelvben már nem ejtett hang
δ = az interdentális zöngés réshang jésített (palatalizált) változata
η = palato-veláris nazális, kiejtése kb. az n és a g között
γ = palato-veláris zöngés réshang, kiejtése kb. a k és a g között
A rendszer elemzése:
a nazálisok: n ~ ń
az affrikáták: č ~ ć
a szibilánsok: s ~
és a likvidák: l ~ ž között.
(szibiláns: az alveoláris és posztalveoláris réshangok összefoglaló neve)
A δ a t variánsa, míg a γ a k variánsa volt.
A δ és az η csak szó belsejében állhatott.
A δ, a δ és a γ alapnyelvi előfordulása igen ritka, az alapnyelv összes többi mássalhangzójával szemben képzőként nem volt használatos. Ez utóbbiból is következik, hogy ezek nem voltak teljes értékű fonémák.
Mássalhangzó-kapcsolatok a szó belsejében előfordulhattak, jellegzetes típusaik: