Az emberek a hozzájuk jutott információt nem csupán annak
tartalma szerint értékelik, de figyelembe veszik azt is, hogy az honnan
származik. Ha a kommunikáció forrása egyszer elveszti a hitelét, akkor nem
lehet az információközlésnek továbbítására eredményesen felhasználni mindaddig,
amíg valamilyen módon meg nem változtatjuk a róla kialakult általános képet. A
szervezet tagjainak tehát nagyon oda kell figyelniük, hogy állításaikat ne cáfolják
meg, ne kockáztassák mindazt, hogy a partnerek, vagy munkatársak egyes
megalapozatlan közléseik miatt, idővel más közléseiket is elutasítsák.
Gyakori hibák a beszélő részéről:
·
Nem rendezi gondolatait, mielőtt
beszél.
·
Pontatlanul fejezi ki magát.
·
Megkísérel egy kijelentésében
túl sok információt kifejezni, így az átfogó megértés a partner számára nehézzé
válik. A hatékonyság a rövidséggel növekszik.
·
Tovább beszél a kelleténél,
anélkül, hogy felbecsülné partnere befogadóképességét.
·
Félreérti az előtte szóló
mondanivalójának bizonyos pontjait és ezért nem arra
válaszol: a párbeszéd nem halad előre.
Gyakori hibák a fogadó részéről:
·
Nincs osztatlan figyelme.
·
A válaszára gondol
és azt próbálja összeállítani, ahelyett, hogy figyelmesen hallgatna partnerére.
·
Hajlamos arra, hogy részleteket
halljon meg, és esetleg ezekbe merüljön el, ahelyett, hogy a lényeges
közléseket fogná fel.
·
Tovább gondolja a beszélő
gondolatait, mást kódol, mint amit a partner mondott.
Gyakori tapasztalat, hogy a
megértés és a megértettség semmi esetre sem olyan önmagától értetődő jelenség,
mint ahogy azt gyakran feltételezik