Az irodalomról szóló, előző
fejezetben elemzett hagyományt (ti. a reneszánszban és
a felvilágosodásban oly jellemző pedagógiai regényt, a polgári társadalom kialakulásával
színre lépő fejlődésregényt és a reformpedagógia gondolatkörébe
illeszkedő ifjúsági regényt), valamint a színházi tradíciókat szervesen
folytatta a filmművészet is. A XX. század filmművészete tele van olyan
remekművekkel, melyeknek hőse gyerek, kamasz, ifjú. Gyakran az ő „ártatlan” szemével ábrázoltatik a
valóság, máskor szenvedő vagy cselekvő hőse korának, ahol a kornak jelképes,
önmagán túlmutató intézménye valamely gyermekintézmény, iskola, kollégium.
Nézzünk hirtelenjében egy ilyen filmlistát a rendezők nevének abc rendjében! E
művekben is sokszor megjelenik például – gyakran éppen a drámák, a pedagógiai
regények, fejlődésregények, ifjúsági regények „megfilmesítése” miatt – az
öröklött vagy tanult viselkedés dilemmája, az intézmények megannyi erénye és
hibája stb.
Autant-Lara: Vörös és fekete
Ardolino: Apácashow II.
Bácskai-Lauro István: Keménykalap és krumpliorr
Benigni:Az élet szép
Bergmann, I.: Fanny
és Alexander
Colombus: Reszkessetek, betörők
Dárday István: Jutalomutazás
Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk
Fellini, F.:Amarcord
Felvidéky Judit: Életke
Forman, M.: Hair
Gazdag Gyula: Sípoló macskakő
Gelman: Hurrá, nyaralunk
Gothár Péter: Csók, anyu
Gothár Péter: Megáll az idő
Gyöngyösi Imre: Jób
lázadása
Hagman, G.:Eper
és vér
Handke, F.: Rossz mozdulet
Harmon: Gummo
Hudson: Tűzszekerek
Jancsó Miklós: Fényes szelek
Kabay Barna: Jób lázadása
Kaye: Amerikai história X
Kende Márta: Az utolsó padban
Klimov: Hurrá, nyaralunk
Klimov: Láss és nézz!
Koltai Lajos: Sorstalanság
Kusturica, E.: Cigányok ideje
Ljubimov,J.: Bűn és
bűnhődés
Lynch: Az elefántember
Magni: Legyetek jók, ha tudtok
Mátis Lilla: Mély kútba tekinték
Medák: Copperfield, David
Mész András: Bebukottak
Mészáros Márta: Örökbefogadás
Mészáros Márta: Kisvilma
(ill. a Napló-sorozat)
Mihályfy Sándor: Kertész-utcaiak
Mihályfy Sándor: Indul a bakterház
Mihályfy Sándor: Gyerekrablás a Palánk utcában
Mihalkov-Koncsalovszkij: Az első tanító
Mihalkov: Csalóka napfény
Norbu, Khyentje: Isteni játék
Papp Gábor Zsigmond: A kollégium végnapjai
Papp Gábor Zsigmond: Sihedernyi koromban – Gorkij Iskola,
1948-1956.
Papp Gábor Zsigmond: A birodalom iskolája
Palásthy György: Hahó, Öcsi!
Palásthy György: Az égigérő fű
Péterffy András: Iskolapélda
Peter Brook: A legyek ura
Pergaud: Gombháború
Pirjev: Karamzov testvérek
Polanski:Twist Oliver
Postino: Neruda postása
Ranódy László: Aranysárkány
Ranódy László: Árvácska
Ranódy László: Légy jó mindhalálig
Ralph Nelson:Virágot
Algernonnak
Richardson: A hosszútávfutó magányossága
Richardson: Tom Jones
Rózsa János: Gyermekbetegségek
Rózsa János: Vasárnapi szülők
Rózsa János: Pókfoci
Rózsa János: Álmodó ifjúság
Schlöndorf: Az ifjú Törless
Smith: Veszélyes kölykök
Szabó István: Álmodozások kora
Szabó István: Apa
Szabó István: Tűzoltó utca 25
Szabó István: Szerelmesfilm
Szabó István: Redl
ezredes
Szabó István: Édes Emma, drága Böbe
Szőcs István: Valahol Európában
Takács Vera: Kölyökidő
Török Ferenc: Moszkva tér
Truffaut: Négyszáz csapás
Vass Judit: Módszerek
Weir: Holt költők társasága
Zemeckis, R.: Forest Gump
Érdemes e hosszú listát rendszerezni, csoportosítani!
- Játékfilmek, melyekben a gyermeki látásmód a „rendező szemüvege”, olykor nem is a gyermekvilág a téma, hanem átfogó világmagyarázatok, világjelképek (Szerelmesfilm, Gyermekbetegség, Csalóka napfény stb.).
- Játékfilmek, melyekben a gyermek, kisgyermek, kamasz, eszmélő ifjú sorsa, fejlődése a film tárgya (teljes életutat beteljesítő film is lehet, de jellegzetes, hogy ezekben a gyerekkor emlékei a leginkább megrajzoltak, érzékeny pszichológia érvényesül (Árvácska, Gombháború, Redl ezredes, Örökbefogadás, Napló, Jób lázadása stb.).
- Játékfilmek, melyek az ifjúsági csoportok, bandák, hordák belső szerkezete, külső világhoz fűződő viszonya, a csoportvezető és a csoporttagok viszonya kerül középpontba, olykor a közvetlenül szociálpszichológiai tartalom, jelentés, ábrázolás mellett konkrét történelmi korszak világáról is számvetés, vagy parabolisztikusan világmodellként jelenik meg (Fényes szelek, Valahol Európában, Gombháború, A Pál utcai fiúk, A legyek ura stb.).
- Játékfilmek, melyekben különleges képességű (zseniális vagy fogyatékos) gyerek útját követhetjük, olykor a sci-fi fantasztikumáig (Forest Gump, Virágot Algernonnak, Az elefántember, Cigányok ideje, Hair stb.).
- Játékfilmek, melyekben az iskola világa jelenik meg, mint a kritizálandó világ modellje (Holt költők társasága, A hosszútávfutó magányossága, Gyerekbetegségek, Aranysárkány stb.).
- Játékfilmek, melyek egy-egy jeles – létező vagy fiktív – pedagógusfigurát állítanak mintául vagy éppen a nehéz emberi sors példájául konkrét történelmi viszonyok közt vagy a maga „örök” modell-voltában (Legyetek jók, ha tudtok, Édes Emma, drága Böbe, Veszélyes kölykök, Az első tanító stb.).
- Dokumentumfilmek, melyek az iskola, a nevelési intézmény világát mutatják fel vagy úgy, hogy általános modellként szerepel az iskola világa, vagy az ábrázolás tárgya maga az iskola, a nevelés (Iskolapélda, Kertész utcaiak, Tanítókisasszonyok, A birodalom iskolája, Életke, Bebukottak stb.).
- Gyerekfilmek, melyek elsősorban gyerekek vagy családok számára készülnek, de a szerzők „pedagógiai vénája” akár a cselekmény, a szereplők világában jelenik meg, akár a konfliktuskezelés, -megoldás árulkodik a nevelési, pedagógiai szándékról (Gyerekrablás a Palánk utcában, Keménykalap és krumpliorr, Az utolsó padban. Bizonyos értelemben a Harry Potter filmek is ide sorolhatók.).