3.4. Műelemzés: „Veszélyes kölykök”

Válasszunk ki egyet a filmek közül!

A népszerű színésznő alakította tanárnő miatt is, jó kísérőzenéje miatt is sokan nézték/nézik meg a Smith, John által rendezett, Veszélyes kölykök című filmet.

Csak felidézésül:

Fiatal tanárnő kerül az amerikai középiskolába. Irodalmat tanít, egy kulturális és szociális összetétele miatt nehéz osztályban. Képtelen megszerezni a tanulók figyelmét. Ekkor sutbaveti a tananyagot és nő létéré – hiszen tengerészgyalogos volt – karatézni tanítja a fiúkat, majd lépésről-lépésre egyre több, a gyerekek érdeklődését megszerző új eszközt próbál ki – az iskola hivatalos vezetésének nem kis megrökönyödésére.

A konfliktusok túlmutatnak az iskolán. Terhesség, szegénység, éjszakai munkavállalás, rasszista előítéletek és ellentétek, drog, erőszak, gyilkosság tizedeli az osztályt, melyben pedig megindultak a fejlődés folyamatai. A drámai utolsó képek lebegtetik a kérdést. Louen kudarcnak éli-e meg, és eltávozik, vagy megszerezve a tanulók bizalmát, elvezeti őket a nekik életesélyt adó érettségiig.

Alábbiakban megadunk egy lehetséges, pedagógiai szempontokat érvényesítő értelmezési változatot.

A különösen nem jól felszerelt középiskolában (még fénymásoló sincs, a tantermek sivárak, pusztán az ajtón van ablak, hogy a felügyelet óra alatt is belásson) külön, szegregált osztályokban segítik érettségihez a tanulási nehézségekkel küzdő, jobbára etnikai kisebbségekből rekrutálódott tanulókat, de még ez sem a szelekció legutolsó „bugyra”, pl. a teherbe esett lányokat átirányítják egy még kisebb presztízsű iskolába.

A rendet a külsőségekre sokat adó, az emberi kapcsolatok jelentőségét alábecsülő menedzsment tartja fenn, bárgyú, az iskolaszék által kiválasztott tantervből és tankönyvekből tanulnak. A tanár nem érintheti meg a tanulót, de a verekedő fiúkat a hírhedt schoolpolice emberi viszik el. A fegyelem fenntartásában a mulasztások szigorú megítélése játszik szerepet. A külsődleges cél az érettségi, s nem a teljesítményképes tudás. Könyvtár rendelkezésükre áll..

Az osztály ennek megfelelően motiválatlan, rosszul kooperáló tanulókból áll, akik az etnikai előítéletesség miatt is atomizáltak. Az „erős fiú” uralma tartja valamennyire egybe a csoportot. A mexikói fiúk kitűnnek lovagiasságukkal. A szegénysoron élő tanulók közül többen dolgoznak éjjel a család megélhetéséért.

A tanárnő az első próbálkozások után új tanulási motívumokat „vet be”. Pl. karatét tanít, mindenki „ötössel” indul, innen csak rontani lehet, sokat jutalmaz (édességgel, kirándulást ígér stb.) Támaszkodik a tanulók hozott tudására, azaz az ifjúsági szubkultúra termékeire (Bob Dylan dalai), másfelől a használható, releváns tudásra fordítja a figyelmet, a költészetet saját identitásuk kifejlesztésére alkalmazza, versenyt hirdet a tanulók közt projektfeladattal. Elveti az alkalmatlan tankönyvet. A jutalom: iskolán kívüli program, étterem, ahol a felnőtt viselkedés szerepeit is tanítja. A bizalmat tekinti fő eszközének. Megpróbál kapcsolatot építeni a családokkal, küzd a gyerekek érdekeiért, olykor túllépve tanári kompetenciáin, az iskola bürokratikus kötöttségein végképp (magáéhoz fogadja éjszakára az üldözött Emiliot, pénzt kölcsönöz Raulnak egy fogadással stb.)

Próbálkozásai sikerrel járnak, megindul valamilyen fejlődés a tanulókban, felismerik érdekeiket.

Ám a társadalmi korlátok leküzdhetetlennek bizonyulnak. A fekete fiúkat anyjuk kiveszi az iskolából, megérezvén, hogy a tanárnő hatására azok megindulnának felfelé a mobilitási lépcsőn, de ez egyben a peremre szorult családi közösségükből való kiszakadást jelentené. A tanárnő egyedül nem tudja megvédeni a szerelmi vetélytársa életveszélyes fenyegetése elől hozzámenekülő Emiliot, az elpusztul az a utcán gyilkos golyótól. A teherbe esett Caren is az utolsó pillanatban kerül vissza az iskolába.

Csupa pedagógiailag is értékelhető kérdés: Mi jellemzi a iskolát?

- Mi a tanulócsoportok megszervezésének elve (elkülönítik-e a különböző gyerekeket vagy integrálják)? A film kiinduló helyzete, hogy az iskolában szegregált tanulócsoportot szerveznek – gúnyos elnevezéssel „akadémiai osztályt” a - vélhetően - nehéz szociális körülményeik miatt túlkorossá váló, magatartási nehézségeket produkáló kamaszokból.

- Mi az épület, a tanterem, a folyosók „pedagógiai üzenete”? Sötét, börtönre emlékeztető folyosók, olyan tanteremajtó, ahol beleskelődhet a „felügyelő”.

- Milyenek a tankönyvek, tananyagok? Megtudjuk, hogy a fenntartó iskolaszék (school board) dönt a tantervről, a tankönyvekről, olykor olyan – bárgyú – könyvet írnak elő, mellyel a tanárnő nem tud mit kezdeni.

- Milyen az iskolavezetést? Megtudjuk, hogy hideg hivatalnok az igazgató, aki merev, a viselkedési szabályokhoz ragaszkodó, érzéketlen magatartásával tulajdonképp cinkosa lesz a főszereplő fiú, Emilio gyilkosának, helyettese csacsi feladat-végrehajtó, aki nem fogadja el, hogy a nehéz sorsú kamaszok saját életükre érvényes válaszokkal találkozzanak az iskolában.

- Milyenek a kollégák? Louen barátját ismerjük meg, a kissé tohonya, de jólelkű történelemtanárt, aki hajlandó megérteni a gyerekeket. S megismerjük az amerikai iskolarendszer sajátos szabályát: a testi érintés teljes tilalmát, s ennek hipokrita kiegészítését; a kegyetlen és érzéketlen iskolarendőrséget, a school police-t.

- Mi az iskola szerepe a felnőttéválás szempontjából? Mit akar az iskola elérni ? Milyen tanulási és milyen nevelési célokat tűznek ki a tanulók elé? A hivatalos cél a „papír” megszerzése, a boldoguláshoz szükséges bizonyítvány megszerzése, a nehéz gyerekek fékentartása, a különösen nehezektől (pl. terhes lány) való megszabadulás.

- Mi jellemzi a tanulókat a film cselekményének kezdetén?

Milyen előzetes viszonyuk az iskolához?

Milyen társadalmi, szociokulturális állapotuk?

Mit tudunk családjukról, szüleikről?

Milyenek kapcsolataik az osztályon belül (milyen az osztály társas szerkezete)?

Milyenek motivációik (mit akarnak, mit nem, mit szeretnek, mit nem)?

Változásaik főbb mozzanatai:

- Mi jellemzi a tanárnőt?

beavatkozó lépései

Beavatkozás	Kit érintett a beavatkozás?	Mi lett az eredménye?	Értékelés, megjegyzés
Karate-mozdulatokat tanít.	A két rivalizáló fiút, s az osztályt.	A váratlan lépés felkelti a kamaszok érdeklődését.
Sutba dobja a bárgyú tankönyvet, az élet és halál nagy kérdéseiről szóló műveket válogat.	Az osztályt.	A tanulók önreflexiója megindul, erre kezdik „használni” a költészetet.	Az igazgatóság rossz néven veszi.
„Mindenki ötössel indul”.	Az osztályt.	Felkelti a tanulók ambícióját, motivál.
Szétválasztja a verekedőket.	A mexikói fiúkat.	A rátartiságukban megbántott fiúk újra összecsapnak, a school police viszi el őket.
Családlátogatáson megdicséri Rault.	Rault s szüleit.	A váratlan gesztussal bizalmába férkőzik a családnak.	Emilio érzelmei változnak, elfogadja a tanárnőt.
Vidám Park-látogatással jutalmaz.	Az osztályt.	Emberi közeledés.
Dylan-Dylan verskeresési versenyt szervez a könyvtárban (projektfeladat).	Az osztályt s a győzteseket.	Önálló tanulás indul.
Étterembe hívja a győzteseket.	A három győztest.	Csak egyikük tud elmenni.	A fekete ikerpárt anyjuk kiveszi az iskolából.
Raulnak pénzt kölcsönöz.	Rault.	Raul megindul az érettségi felé.
Carennak elviszik a vacsorát.	A tehetséges lányt.	Megértik egymást.	Az igazgatóság eltanácsolná a várandós lányt.
A halálos fenyegetésbe keveredett Emiliot lakásán bújtatja.	Emiliot s a fiú szerelmét.	Megérteti velük, hogy az iskola segítségére van.	A bürokrata igazgató fafejűsége miatt Emiliot mégis lelövik.

Mely nevelési célok teljesültek a film végére?

Súlyos vérveszteségek után az osztály megmaradt tagjainak erősödik motivációja a tanulásra, a csoport szellemisége is proszociálisabb lesz.

Mely módszerek érvényesültek? Melyek bizonyultak hatékonynak? Miért?

Azok a cselekedtető módszerek válnak be, melyek során a tanulók megérzik: vannak olyan tudások, melyek érvényesülésüket szolgálják. Azok a módszerek válnak be, melyek a sokszorosan szegregált tanulóknak visszaadja emberi tartásukat, pozitív énképet alakít.

Mi a kudarcok oka?

Louen alapvetően „magányos harcos”. Már az iskola szellemisége sem harmonizál az ő pedagógiai törekvéseivel, de a kultúraközi különbségek önmagukban is jóformán áthidalhatatlanok.

Elképzelhetőek-e ilyen helyzetek, konfliktusok a magyarországi iskolákban?

Igen. A filmbéli szegénység és peremreszorítottság, egyben„multikulturalizmus”, valamint az iskola diszfunkciói, e drámai helyzetben megmutatkozó válaszképtelensége nem idegenek egy közép-európai miliőtől sem. (Persze tárgyalható, hogy mi a közös, hasonló – azaz mi a világjelenség? S mi az, ami speciálisan amerikai?)