2. A tudományos kutatás

Mint korábban említettük információra és információs műveltségünkre sokféle élethelyzetben lehet szükségünk magánéletünkben és munkánk során is. A munkával kapcsolatos helyzetek a pedagógián belül is sokfélék lehetnek valamelyik esetben „csak” megkönnyíti, emeli a minőséget, más esetekben viszont egyszerűen megkerülhetetlen. Ezek a helyzetek közé tartoznak a tudományos kutatások, tudományos dolgozatok, így a szakdolgozatok, de a szemináriumi dolgozatok is. Most tekintsük át vázlatosan, hogy melyek a tudományos kutatás lépései, és azokba hol illeszkednek a szakirodalmi források:

· a probléma körülhatárolása

· a téma behatárolása, a kérdés megfogalmazása

· a kutatás menetének megtervezése

· előzetes kutatások és az elméleti, módszertani háttér feltérképezése – irodalomkutatás
Hipotéziseket megfogalmazni, módszereket kiválasztani, mérőeszközöket kidolgozni, eredményeket értelmezni és következtetéseket levonni, egyszóval kutatni nem lehet szakszerűen, ha nem ismerjük a vonatkozó szakterületi és kutatásmódszertani szakirodalmat, a megelőző kutatásokat.

· a feltételezések összegyűjtése, hipotézisrendszer felállítása

· kutatási, elemzési módszerek kiválasztása

· mérőeszközök kiválasztása, kidolgozása

· adatgyűjtés

· adatelemzés

· hipotézisek bizonyítása vagy cáfolása

· következtetések

· további kutatási lehetőségek felvázolása

· az eredmények megfogalmazása, közzé tétele

Ezek a lépések kutatócsoportok által végzett nagy kutatások esetén és kisebb léptékű, szemináriumi munka keretében végzett kutatások esetében is hasonlók, csak a mértékekben, léptékekben vannak különbségek. A kutatás során természetesen nemcsak a negyedik és az utolsó pont esetén használjuk információs műveltségünket, hanem igényeinktől és a kutatási témától függően bármelyiknél vagy mindegyiknél.

A szakirodalom feltárása, elemzése nem egyszerűen egy szakmai elvárás, hanem a következő előnyökkel jár (Falus, 2000, 38-39. p.):

· Segít a probléma pontos körülhatárolásában, megfogalmazásában. – Vagyis a nagyobb szabású, módszeres irodalomkutatás előtt is érdemes a szakirodalmat áttekinteni.

· Megismerhetjük témánk problématörténetét, előzményeit, saját problémánkat, kutatásunkat el tudjuk helyezni a tudományban.

· Elkerülhetjük a felesleges munkát. Korábbi, érvényes kutatások szükségtelen megismétlését.

· Segíthet tudományosan alátámasztani a kutatási hipotézist.

· Segíthet a kutatási módszerek, eszközök kiválasztásában. Áttekinthetjük a mások által alkalmazottakat és azok eredményei alapján dönthetünk a sajátunkról.

· Hozzájárul kutatási eredményeink értelmezéséhez.

Mivel a hatékony információkeresés alapja, hogy ismerjük a szakmai információs intézményeket, szolgáltatásaikat és a pedagógiai információforrások típusait, főbb képviselőit, tankönyvünk következő két fejezetét ezek rövid, vázlatos bemutatásának szenteljük. Majd áttekintjük az információkeresés folyamatát és kitérünk az információk felhasználására is.