Ebben a fejezetben azokról az intézménytípusokról és azokról a pedagógia számára fontos konkrét intézményekről lesz szó, melyek kiemelt feladatuk az információ gyűjtése, közvetítése, legtöbb esetben megőrzése, rendszerezése. Az információközvetítő intézmények rendszere igen összetett a nagy mennyiségű és sokféle céllal és formában közvetített információ és a társadalom differenciált információigényének köszönhetően.
Ezek az intézmények többségükben közgyűjtemények. A jogszabály szerint „közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.” (1997. évi CXL …)
Az itt következő alfejezetekben először az adott intézménytípus általános jellemzőit, típusait, gyűjtőkörét, szolgáltatásait mutatjuk be. Majd kitérünk néhány szakmánk szempontjából kiemelkedő konkrét intézményre.
Az információs intézmények sorát a könyvtárakkal kezdjük, hiszen ez az az intézménytípus, mely a legtöbb szakmai információt gyűjtötte össze és, melynek elsődleges célja az információk és a művek szolgáltatása, vagyis széleskörű hozzáférés biztosítása. Ennek érdekében nemcsak gyűjt, hanem megőriz, feltár, rendszerez és szolgáltat, vagyis hozzáférést és használatot biztosít. (Mindezek mellett más jellegű kulturális, nevelési és szociális funkciókat is betölt, amelyekkel itt nem foglalkozunk részletesen: kikapcsolódási lehetőség, közösségi tér, szórakoztató és szakmai programok, foglalkozások, oktatás, tanulási helyszín, kiállítás …)
A könyvtárak gyűjtőkörébe tartozó információforrások körét általában véve a publikált (sokszorozott) dokumentumokban, művekben határozhatjuk meg függetlenül attól, hogy a kéziratostól az elektronikus dokumentumtípusok közt melyiket képviseli. Ma pedig már a számítógépes hálózatok segítségével olyan információforrásokat és olvasmányokat is szolgáltatni tud könyvtárközi kölcsönzés nélkül is, amelyek fizikailag és a katalógus szerint sem részei annak a konkrét könyvtárnak. A gyűjteményeket képező műveknek tartalmilag két nagy csoportja van, az elsődlegesen az informálódást szolgáló ismeretközlő művek és a kikapcsolódást, élményeket nyújtó irodalmi vagy más művészeti ágak művei. Ezeknek a műveknek az arányát befolyásolja a könyvtár típusa és a használói igények.
A könyvtárak nagyon sokféle információt szolgáltatnak az elméleti és a gyakorlati pedagógia számára is. Mivel ez a jegyzet a pedagógiai szakirodalmi tájékozódásról szól, elsősorban az ismeretközlő művekre, szakirodalmi információkra koncentrálunk. De ki kell emelnünk, hogy a különböző művészeti ágak alkotásai is fontos neveléstörténeti források lehetnek, emellett pedig a gyermekeknek, fiataloknak, tanulóknak szánt irodalmi, zenei alkotások, filmek ismerete hozzátartozik a gyakorló pedagógiai munkához. Emellett pedig rekreációs funkciója is hangsúlyos egy értelmiségi életpályán. Néhány szolgáltatás, lehetőség melyet a pedagógusok számára nyújtanak a könyvtárak: neveléstörténeti források, irodalomkutatás, sajtófigyelés, önképzés, szakmai tájékozódás, órára való felkészülés, módszertani szakirodalom, könyvtárhasználati óra, szakóra a könyvtárban, dokumentumkölcsönzés tanórára, szakmai és tantárgyi bibliográfiák, szakkönyvbemutatók …
A könyvtári munka, így a könyvtári kutatás alapja a rendszerezés, a rendszerben gondolkodás.
Nem gyűjtheti egyetlen intézmény az összes publikált információt, és a használók egyes csoportjainak információs igényei nagyon különbözők, így a történelem során ötféle könyvtártípus alakult ki (közművelődési, iskolai, felsőoktatási, nemzeti és szakkönyvtárak). A sajátos igények mellett viszont továbbra is fennáll az az igény és kötelezettség, hogy minden embernek joga minden publikált információhoz hozzájutni, ezért szervezték rendszerré a különböző könyvtártípusokat és azok konkrét intézményeit. Így az információhoz való jogot és lehetőséget a könyvtári rendszeren keresztül, együttműködéssel tudják biztosítani a könyvtárak. A könyvtári rendszer nemcsak országokon belül működik, hanem az egész világot behálózza. A használók számára leghasznosabb szolgáltatásai az állományról és azok tartalmáról való tájékoztatás, a közös katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés, mely akár a dokumentumokhoz való fizikai hozzáférést is biztosíthatja. Ezek a szolgáltatások a digitális technika hatására nagymértékű minőségi fejlődésen mentek keresztül. Az internet segítségével ma már sok szolgáltatást nemcsak könyvtárakon, könyvtárosokon keresztül vehetnek igénybe az érdeklődők. A rendszer részét képező hazai nyilvános könyvtárak jegyzéke elérhető a Könyvtári Intézet honlapján.
A nagyobb könyvtárak rendszerint rendelkeznek többféle különgyűjteménnyel. Ezek az állomány valamilyen tartalmi és/vagy használati sajátosság mentén elkülönített, külön kezelt részei. A tartalmi szempontok mentén elkülönített gyűjtemények rendszerint speciális szempontok szerint (is), és mélyebben feltárt állományrészek, sajátos szolgáltatásokkal. A szakkönyvtárakban kezelt különgyűjtemények a legtöbb esetben egyedülállóak, a kutatók számára különösen nagy jelentőségűek. Példák könyvtári különgyűjteményekre: tankönyvtár, személyi hagyaték, helytörténeti gyűjtemény, muzeális gyűjtemény.
A könyvtárak használata általában több szinten lehetséges. A dokumentumokhoz információkhoz való hozzáférés nyitottsága függ a dokumentumok fizikai állapotától, a bennük lévő információk tartalmától, publikáltsági fokától és a fenntartó intézménytől. Így vannak könyvtárak vagy gyűjteményrészek, melyek használata kutatási engedélyhez, életkorhoz és/vagy térítéshez kötöttek. Emellett pedig a szolgáltatások a térítés mértékétől és az adminisztráció fokától függően változnak. A használatának feltételeiről, lehetőségeiről, a szükséges személyi azonosító dokumentumok köréről és a térítési díjakról az adott könyvtárba való ellátogatás előtt tájékozódni kell. I A szolgáltatások három nagy csoportba sorolhatók: helyben használat, kölcsönzés, és távolról is elérhető (internetes, telefonos) szolgáltatások.
Az információs intézmények között a könyvtárak rendelkeznek a legsokoldalúbb tartalmi feltárást és visszakeresést biztosító eszközrendszerrel. A könyvtárakban való tájékozódáshoz és a keresett dokumentumok és információk megtalálásához sokféle könyvtári tájékoztatási segédlet áll a felhasználók segítségére. Ezek legalapvetőbb fajtái és konkrét művei már az általános és középiskolai tanulmányokból sokak számára ismertek. . Így részletesebben csak a tudományos kutatás és/vagy a pedagógia szempontjából fontos típusokra és konkrét segédletekre térünk ki az indirekt tájékoztatási eszközöket bemutató alfejezetben. Mindemellett nyitva tartási időben tájékoztató könyvtárosok is segítik az érdeklődőket és a kutatókat. Az ő szerepük szakkönyvtárak esetében megnő, hiszen az egyes szaktudományi területeken az információforrások köre igen differenciált, sokszor komoly tájékozottságot és gyakorlatot igényel.
A könyvtári dokumentumokra való hivatkozás módjára későbbi fejezetben térünk ki.
A könyvtárak ma már sokféle hordozón és sokféle műfajú
műben megjelenő információkat gyűjtenek és szolgáltatnak. Állományuk és
szolgáltatásaik fejlődésére nagy hatással vannak az új dokumentumtípusok, de
különösképpen az Internet. Egyszerre állíthatjuk, hogy a könyvtár része az
Internet, és hogy az Internet része a könyvtár. Hiszen azáltal, hogy a
könyvtárak internetelérést nyújtanak dolgozóiknak és használóiknak bővítik a
szolgáltatott információk és a szolgáltatások körét, javítják szolgáltatásaik
minőségét és több használóhoz juttathatják el mindezeket. Azáltal pedig, hogy a
könyvtárak megjelennek az Interneten, hozzájárulnak a megbízható információk
közzétételében, megtalálásában.
Annak ellenére, hogy ez a fejezet elsősorban a pedagógiai
szakmai információk könyvtári vonatkozásaival foglalkozik, szeretnénk még
egyszer hangsúlyozni, hogy a könyvtárak jóval többet nyújtanak, mint az
információk gyűjtése, rendszerezése, hozzáférhetővé tétele. Azon túl, hogy
információs forrásközpontként jellemezhetjük, jelentős funkciójuk még a
tanulási forrásközpontként működés, mely nemcsak az iskolai, felsőoktatási
könyvtárakat jellemzi. A könyvtárak ideális tanulási helyszínek, hiszen a
tanuláshoz szükséges forrásokon, információkon túl helyet, megfelelő
körülményeket is igyekeznek nyújtani a tanuláshoz, munkához.