4. Szakirodalmi információforrások típusai

Ebben a fejezetben a szakirodalmi források típusait és leggyakrabban használt konkrét műveit tekintjük át. Vagyis azokat a műfajokat, amelyek elsősorban a könyvtárakban és az interneten keresztül érhetők el.

Minden információforrás használatát – ha még nem ismerjük – az előszó, bevezető, használati útmutató áttekintésével kell kezdeni. Innen tudhatjuk meg a mű célját, célcsoportját, tartalmi behatárolását, gyűjtőkörét, időhatárait, az anyaggyűjtés lezárásának időpontját … Használatukat pedig tartalomjegyzék, mutatók, irodalomjegyzék, rövidítésjegyzék, képjegyzék, időrendi áttekintés és egyéb függelékek segíthetik.

A következő alfejezetekben az információforrásokat nem formai, hanem tartalmi szempontok, információs funkciójuk szerint csoportosítjuk és mutatjuk be. Hiszen egy kutató számára nem a forma, a hordozó típusa az elsődleges szempont, hanem az információtartalom, a használati funkció és érték. Így párhuzamosan, a funkciók szerinti alfejezetekben térünk ki a nyomtatott, az elektronikus és az időszaki kiadványokra. i

4.1. Indirekt tájékozódási eszközök

Az indirekt (közvetett) vagy más néven előzetes forrásokban összegyűjtve találjuk a megadott gyűjtőkörbe tartozó szakirodalmi forrásokat. Tehát más művek, információforrások bibliográfiai adatait (melyek a mű legfontosabb „formai” adatait jelentik), és a tartalomra vonatkozó adatokat (pl.: tárgyszavak, annotációk) tartalmazzák. Az összegyűjtésen túl segítik a szakirodalomban való tájékozódásunkat a különféle szempontú visszakeresési szempontok szerinti elrendezéssel és mutatókkal. Tehát az indirekt forrásokban, tájékozódási eszközökben nagyon kevés közvetlen szakmai információt találunk. Ehelyett segítségükkel azt tudhatjuk meg, hogy mely direkt forrásokban találhatjuk meg a számunkra szükséges konkrét információkat, adatokat, elemzéseket … i

Mivel információt igénylő problémát szeretnénk megoldani, alapvetően közömbös számunkra, hogy az információ milyen formában jelent meg és férhető hozzá. Az információra van szükségünk, hogy döntést tudjunk hozni, következtetéseket tudjunk megfogalmazni. A dokumentum, az információforrás ebben az értelmezésben csak egy „szükséges rossz”, vagy egy eszköz, ami megkönnyíti az információ tárolását.

A számunkra szükséges információkat tartalmazó források közti eligazodást segítik a különböző indirekt források. Ezek használatánál mindig szem előtt kell tartani, hogy ugyan megkönnyítik az eligazodást és a keresést, de nem tartalmazhatnak minden lényeges információt, minden kutató és kutatási szempont számára. Tehát mindig számolnunk kell az információveszteséggel.