A bibliográfiák a katalógusoktól eltérően egy téma irodalmáról tájékoztatnak, nem korlátozódnak egy könyvtári gyűjtemény állományára. Így különösen fontos a címén, alcímén kívül átolvasni a bevezetőt vagy a leírást, melyből megtudhatjuk a gyűjtőkör pontos meghatározását, mind tartalmilag, mind formailag, mind földrajzilag, időrendileg és a lelőhely tekintetében. Amennyiben nem teljességre törekvő bibliográfiát tartunk a kezünkben nem mellékesek a válogatás szempontjai sem, amit szintén kötelessége a szerkesztőknek a bevezetőben közölni a használókkal. Mindezeket mellett a bibliográfiáknak is sokféle típusa van melyek a szakirodalmi tájékozódást segítik. A főbb típusok ismerete hatékonyabbá teheti szakirodalmi tájékozódásunkat. i
A kurrens bibliográfiák (referáló folyóiratok) meghatározott rendszeres időközönként jelennek meg (mint a folyóiratok) és tájékoztatnak a két szám megjelenése közt publikált gyűjtőkörükbe tartozó szakirodalomról. A közelmúltra visszatekintő tájékozódást éves összesítő (kumulált) mutatókkal (index) segítik. A retrospektív bibliográfiák ezzel szemben egy téma irodalmának nemcsak a legfrissebb műveit tárják fel, hanem a gyűjtőkörükbe tartozó minden korábbit. Így a nagy mennyiség és a használati érték változása miatt ezek gyakran válogatóak, csak a jelentős műveket tartalmazzák, nem az összes megjelentet. A bibliográfiák közül ezek a leggyakoribbak. Ma már az elektronikus lehetőségek kihasználása következtében ezek a jellemzők is keveredhetnek. Az elektronikusan megjelenő kurrens bibliográfiák általában tartalmazzák a korábbi adatokat is, tehát egyszerre kurrensek és retrospektívek. De használat előtt erről tájékozódni kell a címből, adatbázisleírásból.
Formai szempontok alapján megkülönböztetünk még annotált bibliográfiákat, melyek nemcsak a források adatait, hanem rövid ismertetésüket, tartalmi kivonatukat, esetleg értékelésüket is tartalmazzák, sokat segítve ezzel a kutatóknak. Nyomtatott bibliográfiák esetében ezeket az ismertetőket általában a bibliográfia készítői írják. Adatbázisok esetében viszont elterjedtebb az autoreferátum, melyet maguk a szerzők írnak. Ezt az adatbázisok általában absztraktnak nevezik. Az annotált bibliográfiák közt találkozhatunk még a kalauz (guide) műfajával is, melynek lényege, hogy nem tételesen sorolja fel a forrásokat, hanem folyamatos szöveg közben igazít el az általa ajánlott forrásokról, azok tartalmáról, használati értékéről. Ennek a műfajnak nagy előnye, hogy a bibliográfiák összehasonlításokat is tesznek a források közt és esetenként használati segítséget is adnak. Ebben a műfajban készült a pedagógia területén legátfogóbb másodfokú retrospektív bibliográfia, a Jáki-kötet. i
Ha a bibliográfiákat tartalmuk szerint vizsgáljuk meg, akkor megkülönböztethetünk általánosakat, melyeknek legjelentősebb képviselői a nemzeti bibliográfiák, melyek teljességre törekvően számba veszik egy ország dokumentumtermését. Ennek Magyarországon Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) a címe és az Országos Széchényi Könyvtár állítja össze. . A szakemberek számára viszont nagyobb haszonnal forgathatók a szakbibliográfiák, melyek egy meghatározott tudományterület irodalmát tárják fel.
A korábbi szempontok ötvözésével ezek közt is többféle típust találhatunk:
· Nemzeti szakbibliográfia: egy tudományterület egy országban megjelenő szakirodalmát igyekszik teljességre törekvően számba venni. Szakterületünkön ennek a műfajnak a képviselője a Magyar Pedagógiai Irodalom (MPI), melynek 1959-2000 között létezett nyomtatott kurrens változata. 1998-tól napjainkig ezt a funkciót már a Pedagógiai Adatbázis (PAD) elnevezésű elektronikus bibliográfia (szakirodalmi adatbázis) látja el, mely az 1980-as évekig visszamenőleg is tartalmazza az adatokat. (A PAD az OPKM OPAC-jában interneten keresztül is elérhető) Az 1919-ig visszanyúló nyomtatott retrospektív pedagógiai nemzeti szakbibliográfia több kötetben jelent meg. .
· A pedagógiai vonatkozású szakbibliográfiák között találhatunk még több nagyobb területet, dokumentumtípust feldolgozó művet. Pl.: tanterveket (Horánszky), folyóiratokat (Baranyai-Keleti), interneten elérhető forrásokat (MPHP) tankönyveket, iskolai értesítőket számba vevőeket. (A gyakran használt, közismert, népszerű köteteknek gyakran van „becenevük” a szakmában, zárójelben ezeket adtuk meg.) Ezeknek minden országban megvannak a konkrét képviselői, de a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlenek az országokon átívelő teljességre törekvő bibliográfiák. Az angol nyelvű pedagógiai források egyik legnagyobb bibliográfiája az ERIC, a német nyelvterületé a FIS-Bildung. .
· Témabibliográfia: ebbe a műfajba a tudományon belüli szűkebb szakterületek, témák irodalmát feltáró műveket soroljuk. Általában jellemző rájuk a teljességre törekvés, és a más tudományterületek vonatkozó irodalmának áttekintése. Pl.: osztatlan iskoláról, a filmek oktatási felhasználásáról, a gyakorlóiskoláról, a helyesírás tanításáról … .
· A biobibliográfiák egy kiemelt személy műveit és a róla szóló irodalmat tárják fel. Gyakran tartalmaznak terjedelmesebb életrajzi összefoglalót is.
· Ajánló bibliográfia: egy szűkebb téma irodalmából válogat egy meghatározott célközönség számára. Számunkra érdekes képviselői: a tantárgyi bibliográfiák melyek a szaktanári munkát, felkészülést segítik és a tanulmányi versenyekhez készített bibliográfiák, melyek a tanulók és felkészítő tanáraik, szüleik munkáját könnyítik meg.
Bibliográfiák gyakran készülnek dokumentumtípusonként is. Az eddig említett bibliográfiák esetén is mindig tájékozódni kell az alcím és a bevezetés, adatbázisleírás segítségével arról, hogy minden dokumentumtípusra kiterjed-e a gyűjtőköre.
· A repertórium az időszaki kiadványokban megjelenő írások bibliográfiája. Ez készülhet egy folyóiratról, de készülhet több időszaki kiadvány feldolgozásával egy témáról, egy földrajzi egységről, egy időszakról … Ebben az esetben mindig tekintsük át a repertóriumban a feldolgozott folyóiratok listáját, hogy eldönthessük, hogy a számunkra érdekes forrásokat mind feldolgozták-e. Figyelem, a repertórium nem azonos a már korábban említett folyóirat-bibliográfiával (sajtóbibliográfiával). Ez utóbbiban csak a megjelenő folyóiratok címeit, adatait találjuk meg, a bennük megjelent konkrét cikkekről semmit nem tudhatunk meg.
· A diszkográfiákból a megjelent hanglemezekről, CD-kről, DVD-kről kaphatunk tájékoztatást. A Magyar CD-ROM diszkográfia – melyet a Neumann János Digitális Könyvtár állít gondoz – 1990-től tartalmazza a címben megjelölt dokumentumtípusok adatait, mivel a számbavételnek ezen túl egyetlen kritériuma van, hogy Magyarországon jelenjen meg, ez a nemzeti bibliográfia része.
· A filmográfia pedig értelemszerűen a filmekről és azok alapvető azonosítási adatairól tájékoztat. Hazánkban átfogó filmográfia még nem készült.
· A webkatalógusokat – nevük ellenére – műfajilag a bibliográfiák közé sorolhatjuk, hiszen nem egy konkrét intézményben fellelhető forrásokról tájékoztatnak, hanem az Interneten fellelhető forrásokból válogatnak meghatározott tartalmi szempontok szerint. A Webkat például a magyar kulturális örökség körébe tartozó forrásokat gyűjti össze és teszi adatbázisában kereshetővé. A pedagógia területén működő EU-s webkatalógus a PERINE, melynek része, de önállóan is működik az OPKM által épített Magyar Pedagógusok Háza Portál (MPHP) elnevezésű adatbázis. Azáltal, hogy a webkatalógusokban egységes szempontok szerint szakemberek válogatják és dolgozzák fel az internetes szakmai forrásokat, sok időt takaríthatnak meg számunkra. .
· .
Az eddig említett konkrét példák elsőfokú bibliográfiák voltak. Segítségükkel a megjelent szakirodalmi források létéről, alapvető adatairól tájékozódhatunk, azok közt válogathatunk. Az idő előrehaladtával és a szakmai igények következtében viszont olyan sok (elsőfokú) bibliográfia készült, hogy már azok közt sem volt könnyű tájékozódni. Így a kutatómunka segítése érdekében kialakult a másodfokú bibliográfia műfaja. Ezek segítségével a kutatók tájékozódhatnak arról, hogy mely témákkal, időszakokkal … kapcsolatban jelentek meg bibliográfiák, kiválaszthatják a munkájukat legjobban segítő konkrét segédkönyveket. Ilyen másodfokú bibliográfia a pedagógia területén is készült kalauz formában, A magyar neveléstudomány forrásai címmel (Jáki-kötet), mely elsősorban a neveléstörténeti kutatásokat szolgálja nagy hatékonysággal. i
A tartalomjegyzék-szolgáltatás több szakkönyvtár egyénileg megrendelhető szolgáltatásai közt is megtalálható, és kezdetben a naprakész tájékozódást segítették, de az elektronikus adatbázisok lehetőségeit kihasználva mára már több repertóriumként is használható konkrét szolgáltatásként áll a kutatók rendelkezésére.
Hazánkban a legnagyobb tartalomjegyzék-szolgáltatás a MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), mely könyvtári vállalkozás lévén ingyenes hozzáférhető az interneten keresztül. Az adatbázis a magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékeit szolgáltatja. Ezek száma jelenleg 360, melyből 23 pedagógiai. A MATARKÁ-ból nemcsak a tartalomjegyzékekről kapunk tájékoztatást, hanem interneten elérhető változatok esetén közvetlenül átléphetünk a teljes szövegbe is (ezt a lehetőséget jelenleg több mint 30 ezer cikk esetén nyújtja az adatbázis). A feldolgozott időszakok folyóiratonként nagyon eltérőek. Az egyes találatok kizárólag a bibliográfiai leírást tartalmazzák, ellentétben a külföldi hasonló szolgáltatásokkal, melyek rövid annotációt is közölnek. A részletes keresést sem teszi lehetővé mivel tárgyszavakat nem tartalmaz. A téma szerinti keresést a címek szavai alapján biztosítja.
A legismertebb nemzetközi ilyen adatbázis a Current Contents, de pedagógusok számára az Ingenta Connect sok szempontból célravezetőbb. A több ezer szakfolyóirat közt jelenleg 229 többségében angol nyelvű pedagógiai folyóirat tartalomjegyzékét szolgáltatja 1988-tól. Plusz térítés ellenében lehetőség van a rövid annotációkon túl a teljes szövegekhez való hozzáférésre is. .
A hivatkozási indexek, újszerű és nagy tudományos jelentőséggel bíró bibliográfiák. Sajátosságuk, hogy nemcsak a megszokott formai és tartalmi szempontok szerint kereshetünk bennük, hanem a hivatkozott művek mentén is kereshető teszik a forrásokat mindkét irányban. Ez azt jelenti, hogy egy adott műről készült rekord nemcsak a formai (szerző, cím …) és alapvető tartalmi adatokat (tárgyszó) tartalmazza, hanem a hivatkozott művek adatait is. Így ha kiválasztunk egy művet akkor megnézhetjük, hogy abban a témában a szerző mely műveket tartotta felhasználásra érdemesnek. De mivel a rekordok adatait összekapcsolják, megtekinthetjük azt is, hogy az általunk kiválasztott műre hányan hivatkoztak, vagyis a szakma mennyire tartja jelentősnek. Ez a lehetőség kibővíti az irodalomkutatás lehetőségeit, emellett viszont alkalmasak tudománytörténeti, statisztikai, kutatottsági, elismertségi vizsgálódásokra is. Ezek az adatok ma már gyakran szükségesek kutatási és ösztöndíjpályázatokhoz.
Mivel a hivatkozási indexek előállítása igen költséges a jelentős munkaigény miatt ilyen műfajú bibliográfiát csak a nemzetközi jelentőségű folyóiratokról készítenek, és az adatbázisok használata térítés ellenében lehetséges. A legrégebbi ilyen szolgáltatást nyújtó adatbázis a Web of Science. i I
A bibliográfiák egyre gyakrabban jelennek meg párhuzamosan nyomtatott és elektronikus formában is. Sőt egyre gyakoribb, hogy a gyakran frissülő, sok tételt tartalmazó bibliográfiák már csak elektronikusan férhetők hozzá. Különösen a gyorsan fejlődő tudományterületeken. Ezekhez vagy az előállító intézményeken vagy adatbázisszolgáltató cégeken keresztül férhetünk hozzá. A könyvtárak megkönnyítik kutatásainkat, mert a gyűjtőkörükbe tartozó témák bibliográfiáit összegyűjtik, előfizetik, így az olvasók egy helyen használhatják azokat. Gyakran térítésmentesen. .
