4.1.3. Egyéb adatbázisok
Leegyszerűsítve adatbázisnak nevezzük az elektronikusan tárolt, strukturált információk gyűjteményét, mely meghatározott szempontok szerint adatbázis-kezelő program segítségével visszakeresési lehetőséget is nyújt.
Az adatbázisok közt két nagy csoportot szokás megkülönböztetni: a referensz (tájékoztató, bibliográfiai) adatbázisokat és a forrás adatbázisokat. A referensz adatbázisok az indirekt tájékoztatási eszközök közé tartoznak, mivel más művek adatairól tájékoztatnak. Így ebbe a csoportba soroljuk a korábban már említett elektronikus katalógusokat és az elektronikusan megjelenő bibliográfiákat (vagy más néven szakirodalmi adatbázisokat) is.
Ezekkel szemben a forrás adatbázisok már nem(csak) bibliográfiai adatokat, hanem közvetlenül is felhasználható információkat tartalmaznak, vagyis a direkt információforrások közé tartoznak, így azokat később tárgyaljuk részletesebben. Ide tartoznak a teljes szövegű adatbázisok, és tulajdonképpen a már korábban tárgyalt elektronikus könyvtárak is. Ez utóbbi besorolási lehetőség jól példázza azt a jelenséget, hogy az elektronikus lehetőségek helyenként összekapcsolják, összemossák a korábban határozottabban elváló jellemzőket, műfajokat. Így az itt megadott típusok, csoportosítások inkább a funkciók, szolgáltatások megértését szolgálják, nem pedig mereven megtanulandó felosztások.
A teljes szövegű adatbázisok nemcsak a művek bibliográfiai adatait és a visszakereséshez szükséges egyéb tartalmi, formai adatokat tartalmazzák, hanem a művet magát is. pl.: napilapok, folyóiratok, jogszabálygyűjtemények, címtárak.
Az adatbázisok nemcsak tartalmukat és visszakeresési lehetőségeiket tekintve sokfélék. Fontos megkülönböztetni a hálózaton keresztül elérhető online adatbázisokat, és a helyi adattárolóról (CD, DVD, merevlemez) elérhető offline adatbázisokat. Az online elérés előnye, hogy az adatbázisnak a legfrissebb adatokkal is feltöltött változatát használhatjuk. Az offline adatbázisok használata esetén viszont nem függünk a hálózat sebességétől, így azok gyakran bonyolultabb, részletesebb, erőforrás-igényesebb kereséseket is lehetővé tesznek. Nem mellékes az adatbázisok tekintetében, hogy használatuk ingyenes, térítésköteles, vagy csak bizonyos szolgáltatásai térítéskötelesek.
Az adatbázisok legnagyobb előnye a papíralapú bibliográfiákkal szemben a könnyű frissítés és a sokszempontú visszakeresés lehetősége. Így míg a könyv sok más funkcióban biztosan még hosszú ideig jelen lesz a kultúrában és a tudományos életben is, a nyomtatott bibliográfiák fokozatosan át fogják adni a helyüket az ezen a téren ma már hatékonyabb szakirodalmi adatbázisoknak. Az adatbázisokban való keresés alapjaival későbbi fejezetben ismerkedünk meg.