Az elsődleges források azok, amelyekben a kutatók, szakemberek közzé teszik eredményeiket, következtetéseiket, elméleteiket, felvetik problémáikat. i A pedagógián belül a következők a jellemző műfajai:
· Monográfia: Egy-egy tudományág jól körülhatárolt részterületét vagy konkrét jelenségét részletesen, teljességre törekvően tárgyaló, összefoglaló, nagyobb terjedelmű, tudományos igényű mű. Gyakran sorozatok keretében jelennek meg.
· Tanulmánykötet: Olyan mű, amely több egy téma köré gyűjtött önálló tanulmányt tartalmaz. Általában minden tanulmányt más-más, a résztémával foglalkozó szakember ír. Hazánk rendszeresen megjelenő legrangosabb tanulmánykötetei a Tanulmányok a neveléstudomány köréből címet viselik és az MTA Pedagógiai Bizottsága bocsátja közre.
· Kutatási jelentés, kutatási beszámoló: Tudományos információkat tekintve az egyik legjelentősebb műfaj, hiszen ezekből értesülhetünk a kutatások eredményeiről, és megismerhetjük a részletesebb adatokat, részeredményeket, kutatási mérőeszközöket … Legtöbbször a kutatási jelentések több változatban készülnek. Például a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára. Ezek mind-mind más szempontból, más terjedelemben, más mélységben készülnek. Gyakran az is előfordul, hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. A kutatási jelentések közül hazánkban a legátfogóbb és legismertebb a Jelentés a magyar közoktatásról, melyet három évente tesz közzé az Országos Közoktatási Intézet (OKI).
· Folyóiratok: Általában havonta, kéthavonta vagy negyedévente jelennek meg és elsősorban tudományos igényű írásokat közölnek. A frissen megjelent számok rendszeres áttekintésével folyamatosan tájékozódhatunk szakterületünk újabb eredményeiről, kiemelt témáiról, szakmai vitáiról. A pedagógiai folyóiratok száma hazánkban és külföldön is magas a szerteágazó részterületek miatt, így nem soroljuk itt fel mindet, csak a négy legjelentősebb általános pedagógiai tematikájút indulásuk sorrendjében: Magyar Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle, Educatio, Iskolakultúra.
· Magazinok, hetilapok: Nem tudományos, hanem hírértékű írásokat, beszámolókat, ismertetőket, interjúkat közölnek. Tájékozódhatunk szakmánk kulturális, közéleti, oktatáspolitikai eseményeiről, pályázatokról, kiadványokról, álláslehetőségekről. A pedagógiai hetilapot a minisztérium, jelenleg Köznevelés című lapja képviseli, míg a magazinokat a Mentor.
· A szakmai időszaki kiadványok sajátos műfaja a hírlevél. Általában intézmények, szakmai közösségek tevékenységéről, a tagokat, használókat érdeklő hírekről, eseményekről, kiadványokról tájékoztatnak röviden.
· A szabályozó dokumentumok pedagógiai gyakorlat számára elengedhetetlen elsődleges forrásai a jogszabálygyűjtemények. Ezek közt találhatunk kurrenseket, melyeket a közlönyök képviselik. A Magyar Közlönyben minden jogszabály megjelenik, míg a minisztériumok által kiadott ágazati közlönyökben csak a közvetlenül vonatkozó törvények, a minisztérium által kiadott rendeletek, közlemények, állásajánlatok. A közlöny pontos címe a minisztérium hivatalos megnevezésével együtt változik. Jelenleg Oktatási Közlöny. Míg a közlönyök a legfrissebb jogszabályokat közlik abban a formában, ahogy azok elfogadásra kerültek, addig adatbázis formában elérhetők a hatályos jogszabályok, melyekben a jogszabályokat egységes szövegbe szerkesztik. Erre azért van szükség, mert a törvények, rendeletek gyakran módosítanak, eltörölnek korábbi törvényeket és rendeletek. Így ezekből a jogi adatbázisokból az érvényben lévő jogszabályok legfrissebb szövegét kaphatjuk meg (Mindig nézzük meg az utolsó frissítés dátumát!), míg a közlönyökből a változásokról tájékozódhatunk.
· A pedagógia területén kiemelkedően fontosak a tartalmi szabályozók, melyek lehetnek bemenetiek, elsősorban tantervek és kimenetiek vagyis vizsgakövetelmények. Ezeken belül is lehetnek országosak és helyiek. A legmagasabb szintű országos tartalmi szabályozók egyben jogszabályok is.
· Tanári segédkönyv: Elsősorban a közoktatás tankönyveihez készült módszertani segédlet. Tanári segédkönyvek konkrét tankönyvekhez, tankönyvcsaládokhoz készülnek.
· Szakdolgozat, disszertáció: Valamely felsőfokú tanulmány lezárásaképp, valamely fokozat megszerzéséhez írt tudományos igényű nem publikált munka. A tudományos igény mellett a műből ki kell derülnie az író szakmai és szakirodalmi tájékozottságának, és eredeti eredményeket, következtetéseket is fel kell mutatni. Ennek a műfajnak sajátossága, hogy nem publikált, kis példányszámú, így a hozzáférés nehéz és a használat korlátozott. A felsőoktatási képzés keretében készített szakdolgozatok, disszertációk az adott egyetem könyvtáraiban férhetők hozzá, a kandidátusi, nagydoktori disszertációk pedig az MTA könyvtárában. A szakkönyvtárak intézményi megállapodások és személyes kapcsolatok révén szintén rendelkeznek ilyen műfajú szakirodalmi forrásokkal. Nem publikált anyagokról lévén szó nem kölcsönözhetőek és kizárólag a szerző írásbeli engedélyével másolhatók (még akkor is, ha később monográfia formájában meg is jelentek).
· Tudományos előadás: A konferenciákon elhangzott előadások szintén friss, hasznos és tudományos információk forrásai lehetnek. Ezeket saját műveinkben fel is használhatjuk. Természetesen ilyenkor sem szabad megfeledkezni a hivatkozásról, mely nemcsak az előadó nevéből és az előadás címéből áll, hanem része a konferencia címe, helye és ideje is. Hazánk legnagyobb szabású, évente megrendezésre kerülő nem valamely szakterülettel foglalkozó konferenciája az MTA Pedagógiai Bizottsága által rendezett Országos Neveléstudományi Konferencia (ONK).
·
Konferenciakötet: A tudományos, szakmai
konferenciák saját kiadványai is sokfélék lehetnek. Mindenképpen tartalmazzák a
konferencia programját, az elhangzott előadások szerzőit és címeit,
információkat az előadókról, gyakran elérhetőséget is, és általában a
résztvevők névsorát is. Ezek mellett tartalmazhatnak rövid tartalmi
összefoglalót (absztraktot) az előadásokról, ritkábban az előadás teljes írásos
változatát. Az absztraktok műfaji sajátossága, hogy nagyon röviden általában
legfeljebb 3-4000 karakterben foglalják össze az előadás tartalmát, a legfontosabb
eredményeket, megállapításokat (tehát nem egyszerűen felsorolják a témákat). A
konferenciakötet általában a konferenciára jelenik meg, így a résztvevők rögtön
megkapják, de megjelenhet később is. Ez utóbbi esetben gyakoribb, hogy a teljes
szövegeket tartalmazza.
· Honlap: Míg az eddig bemutatott műfajok mind hordozótól függetlenek voltak, tehát egyaránt lehetnek (főleg) nyomtatottak és elektronikusak, addig a honlapok az Internet sajátos műfaját jelentik. A szakmai honlapok általában komplexen ötvözik a fenti műfajokat, bár különösen a folyóiratok esetén találunk egy konkrét műfajt képviselő honlapot is. Ettől gyakoribb viszont egy intézmény, egy szervezet honlapján egyszerre találunk például tanulmányokat, kutatási jelentéseket, hírleveleket, bibliográfiákat, adatbázisokat, előadásvázlatokat, híreket, címjegyzékeket, virtuális kiállításokat ... Mindezeket pedig általában kiegészítik különféle kommunikációs lehetőségek, elsősorban levelezőlisták és fórumok
