2. Az információkereső stratégia kiválasztása

Amennyiben tisztáztuk, hogy mit is várunk az információkereséstől, következhet a munka megtervezése, egy megfelelő információkereső stratégia kiválasztása.

Megválaszolandó részkérdések, melyek segítenek a döntésben, tervezésben:

· Mennyi idő áll rendelkezésemre?

· Milyen információs intézmények, szolgáltatások elérhetők számomra? Felmerülhetnek földrajzi, időbeli, jogosultsági, anyagi problémák.

· Milyen típusú információforrások az elérhetők számomra? Az erre a kérdésre adott válaszokat erősen befolyásolják az előző kérdés válaszai, de további problémaforrások lehetnek: nyelv, dokumentumtípus, műfaj. Ezeket nemcsak nehézségekként foghatjuk fel, hanem új megközelítésekre, lehetőségekre hívhatják fel a figyelmünket.

· Milyen határterületek feltérképezése szükséges, és/vagy növelheti a kutatás, problémamegoldás sikerességét, értékét?

A kérdések átgondolása, megválaszolása után érdemes készíteni egy tervet arról, hogy milyen intézményeket, szolgáltatásokat, forrásokat fogunk feltérképezni, milyen módszerrel fogjuk gyűjteni az információkat (cédulázunk, füzetbe jegyzetelünk, fénymásolunk, szkennelünk …) Ezt célszerű kiegészíteni egy időtervvel is.

Néhány lehetséges stratégia egyszerűbb szakirodalmi kutatások esetére:

· A téma legfontosabb tárgyszavainak összegyűjtése után kigyűjteni egy bibliográfiából vagy katalógusból a szóba jöhető forrásokat

· A kézikönyvek segítségével feltérképezni a téma legjelentősebb szakembereit és az ő műveiket felkutatni a bibliográfiák, katalógusok segítségével

· A témához legközelebb álló szakfolyóirat tanulmányaiból tájékozódni

· A téma legfrissebb összefoglaló kézikönyvéből, és annak irodalomjegyzékéből kiindulva

· Egy témabibliográfiából kiindulva (Falus, 2000, 61. p.)

Ezek a stratégiák megfelelőek lehetnek szemináriumi dolgozat készítésekor, önképzéskor, de tudományos igényű munkák során nem. Ilyenkor inkább egy alaposabb feltárást biztosító stratégia választását javasoljuk, melynek során a legtöbb indirekt tájékoztató forrás lehetőségét felhasználjuk arra, hogy a munkánkhoz releváns forrásokat felkutassuk, majd módszeresen feldolgozzuk és kigyűjtsük a szükséges információkat. Ebben az esetben nem az a kérdés, hogy a témabibliográfiákat vagy a kézikönyveket használjuk, hanem az, hogy milyen sorrendben. Milyen sorrend felel meg legjobban a téma logikájának, a lehetőségeimnek, a gondolkodásmódomnak, az elkészítendő anyag logikájának …

Egy lehetséges stratégia (melyet természetesen a feladat értelmezése után alkalmazunk):

· Másodlagos források segítségével (elsősorban lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek) ismerkedjünk meg a választott téma belső logikájával, részterületeivel, kapcsolódási pontjaival. Igyekezzünk a korábban már megfogalmazott problémánkat pontosítani, letisztázni, szakkifejezésekkel megfogalmazni. – Erre célszerű hely egy szakkönyvtár kézikönyvtára, ahol egy helyen találhatjuk a kiindulásul használható műveket.

· Kézikönyvek, szakirodalmi összefoglalók, friss folyóiratok alapján tájékozódjunk a választott témánk legújabb eredményeiről.

· Ezekből a forrásokból gyűjtsük ki az ajánlott irodalmat, a leggyakrabban hivatkozott szerzőket, kutatóhelyeket, a kutatások során használt forrástípusokat.

· A téma pontosítása és a források áttekintése közben/után gyűjtsük össze a témánk kulcsszavait, a témát, résztémákat jellemző szakkifejezéseket. (Ezt a továbbiakban folyamatosan bővítsük, szinonimákkal, további kulcsszavakkal.)

· Rakjunk rendet a kigyűjtött kulcsszavaink közt! Csoportosítsuk őket résztémák szerint. Rangsoroljuk őket. Ha kell, szelektáljunk, szűkítsünk. Alakítsunk ki blokkokat, mert célszerű nem az összes résztéma irodalmába egyszerre belevetni magunkat. Így több kutatási/szakirodalmi feltárási szakaszt is kijelölhetünk.

· Döntsük el, milyen dokumentumtípusokra lesz szükségünk, térképezzük fel, hogy az azokról való tájékozódáshoz milyen indirekt eszközözök (bibliográfiák, katalógusok, jegyzékek, adatbázisok …) állnak rendelkezésünkre.

· Ha ezekhez a tájékoztatási eszközökhöz sikerült hozzáférnünk, kulcsszavainkat „fordítsuk le” az azok által értelmezhető nyelvre, kódra. Használjuk a szótárakat, tárgyszójegyzékeket.

· Egy előre jól átgondolt módon (cédulákra, fájlokba, füzetbe …) gyűjtsük ki a használhatónak ítélt források adatait.

Szerezzük be a kiválasztott forrásokat.