3. A stratégia kivitelezése, forráskeresés

A kialakított információkereső stratégia kivitelezésével, vagyis irodalomkereséssel összegyűjtjük a szóba jöhető források, művek bibliográfiai adatait, elérhetőségüket, majd azokat rendszerezzük, válogatjuk, és az első körben feldolgozandónak ítélt forrásokhoz igyekszünk hozzáférni, vagyis konkrétan megkeressük, kikérjük a raktárból, kikölcsönözzük, lemásoljuk, letöltjük …

Szisztematikusan és következetesen, célszerűen kell gyűjteni a lehetséges forrásokat, azért, hogy minden lényegeset megtaláljunk, hogy választani tudjunk közülük, hogy vissza tudjuk keresni azokat. A döntéshez, visszakereséshez szükséges minimális adatokat előre át kell gondolni. Ezek közt mindenképpen szerepelnie kell a szerzőnek, címnek és a raktári jelzetnek (vagy bármely más adatnak, ami a megtalálást segíti), de a legtöbb esetben fontos információ a megjelenés éve is. Ha viszont képekre is szükségünk lesz, írjuk ki a katalógusból, hogy illusztrált-e a forrás. Ha viszont a kigyűjtött forrásokat nagy valószínűséggel fel is fogjuk használni, akkor dupla munkától kímélhetjük meg magunkat, ha rögtön kigyűjtjük a bibliográfia készítéséhez szükséges összes azonosító adatot.

Formailag többféleképpen is gyűjthetjük a források adatait: Cédulázás során minden megtalált mű külön cédulát fog kapni. A könnyebb használat és rendezés miatt célszerű egyforma méretű és tartással is rendelkező papírokat (üres katalóguscédulákat) használni. A cédula egyik oldalán tűntessük fel a bibliográfiai adatokat. Ezeket célszerű nem a lap legtetejére írni. Ott egyéb, a rendezést, felhasználást segítő jelöléseknek érdemes helyet hagyni, például ott tűntethetjük fel, hogy a mű mely résztémához, mely főbb vázlatponthoz tartozik. A cédula másik oldalán helyezhetjük el, hogy mely forrásból vettük a forrás adatait, a lelőhelyet, raktári jelzetet, a mű tartalmára, felhasználási módjára vonatkozó rövid megjegyzéseinket. (Hogy mi az, amit az első, és mi az, amit a hátlapon helyezünk el, az attól függ, hogy a későbbi rendezés, felhasználás során mire lesz szükségünk. Vagyis rugalmasan alakítható igényeinktől, szokásainktól függően.)

Milyen tartalmi jellemzői lehetnek a számunkra releváns (vagyis számunkra lényeges információkat tartalmazó) forrásoknak?

· „ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja,

· azonos elméleten alapul,

· ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik,

· hasonló gyakorlatot elemez” (Falus, 2000, 37-38. p.)

· hasonló módszereket alkalmaz

A feltárandó szakirodalom gyakran túllép a pedagógia témakörén és érint más tudományokat, másrészt a pedagógiai témájú művek, információk sem feltétlen közvetlenül a pedagógiai forrásokban jelennek meg.

Az irodalmak feltárása, a felhasználandó források listája sosem tekinthető teljesnek vagy lezártnak. A feldolgozás közben is találhatunk új forrásokat, új megközelítéseket, melyek forrásait érdemes feltárnunk. Másrészt nem is kell szó szerint minden témánkkal kapcsolatos forrást feltárnunk és feldolgoznunk, ezért nagyon fontos a források közti válogatás mikéntje.

A megkeresendő vagy megtalálandó források azonosító adatait sose felejtsük el pontosan felírni, annak érdekében, hogy valóban megtaláljuk és később is elő tudjuk keresni, ha szükségünk van rá, és a hivatkozásokat is ellenőrizhetően, pontosan és etikusan tehessük meg.