5.2.2. Interneten való keresés

Mint ahogyan már az adatbázisok kapcsán említettük, az Interneten való keresést megkönnyítő keresőprogramok, keresőrendszerek vagy egyszerűen csak keresők (pl.: Google, Yahoo, Kurzor), az adatbázisokhoz sokban hasonló felületen keresztül nyújtják szolgáltatásaikat. Mivel használatuk elterjedt a szakmai, szakirodalmi keresésben is, néhány jellemzőjükkel itt is foglalkozunk.

Az internetes keresők mindegyikében mód van az egyszerű keresés mellett az összetett keresést alkalmazni. Sőt sok esetben az egyszerű keresési felületen felkínált mezőbe nemcsak egy kifejezés írható be, hanem logikai operatorokkal összekapcsolt keresőkifejezések is.

Mivel az internetes keresők – az adatbázisokkal ellentétben – nem dolgoznak fel minden forrást egységes szempontok szerint, hanem az információkat közvetlenül az internetes forrásból veszik, csak szűk körben tudnak adattípusra való szűkítési lehetőséget nyújtani. Azokra az elsősorban formai adatokra, melyek a webes anyagok szabványos felépítésének következtében egyértelműen kiolvashatók. Tehát nem fogalmazhatom meg úgy a keresést, hogy csak bizonyos szerzők műveit, vagy csak bizonyos témával hangsúlyosan foglalkozó találatokat listázza. A szűkítési lehetőségek általában inkább a következő szempontokból lehetségesek: ország, nyelv, fájlformátum, frissítési dátum, webtartomány (URL) és hogy a forrás mely részében található a beírt kifejezés (pl.: webcímben, a lap megnevezésében, a lapra mutató hivatkozásban, a lap szövegében).

Mivel az internetes keresők nem egységesített tárgyszavak, hanem a források teljes szövegei alapján keresnek, kiemelt szerepük van a szinonimáknak. Míg egy tudatosan épített adatbázisban nem kell külön például a pszichológia és a lélektan kifejezésre is rákeresnünk, addig Interneten igen.

A halmazokban, részterületekben való gondolkodás viszont a tárgyszavak hiánya ellenére az internetes keresők használatakor is növeli a hatékonyságot, hiszen a logikai operátorok (AND, OR, NOT) részekre felbontott keresőkérdések esetén alkalmazhatók. Fontos tudni, hogy az egyszerű keresés mezőjébe beírt minden szó között AND kapcsolatot feltételez a kereső, vagyis azokat adja találatként, amely lapokon az összes beírt kifejezés szerepel, bárhol a lapon, akár egymástól is függetlenül. Ezért ha több szóból álló szakkifejezések, intézmények, személyek nevei szerint keresünk, akkor a felesleges találatok számának csökkentése érdekében használjuk a ’pontosan ezt a kifejezést’ (exact phrase, genauen Wortgruppe) funkciót, mert ilyenkor csak az számít találatnak, amikor a szavak a megadott sorrendben egymás mellett szerepelnek és nem elszórva a forrásban.

Az Interneten való minőségi tartalmak keresését könnyítik, a már korábban bemutatott webkatalógusok, melyek hátránya, hogy jelentősen kisebb mennyiségű internetes forrást dolgoznak fel, de előnye, hogy azok minőségileg válogatottak. Viszont azt is jó tudnunk, hogy az internetes keresők sem keresnek az interneten minden nyilvános tartományában.