3.2.2. A portfólió alkalmazása a
pedagógusképzésben
3.2.2.1. A portfólió lényege, típusai
a pedagógia szakosok és a tanárjelöltek képzésében
A kognitív
és a motivációs önszabályozást támogató, a reflektív
önszabályozást fejlesztő, a fejlődést tükröző módszerként alkalmazható a
portfólió. A portfólió segítségével tudatosabbá tehető a pedagógussá válás
folyamata, hiszen a kezdetektől bátorítja és segíti a hallgatót abban, hogy
tervezze, kövesse és értékelje saját előrehaladását. A hatékony tanulás kapcsán
e kötet legelején megfogalmazott egyik alapelvnek a gyakorlatban történő
érvényesülését szolgáló módszertani megoldásként is értelmezhető:
Eszményünk az önszabályozott
tanulás. A tanulás hatékonysága, eredményessége lényegesen fokozható, ha a
tanuló ember maga tervezheti, maga kivitelezheti és maga értékelheti saját
tanulási folyamatait. A belső motivációk, az önszabályozás tudatossága,
megfelelő módszerek ismerete alapvető feltételek ezen elv megfelelő
érvényesüléséhez. A tanuló ember önmaga
megismerésével, adottságainak, képességeinek felmérésével, tudatosításával,
s mindezen ismereteinek a tanulási folyamatokban való tudatos alkalmazásával
jelentős mértékben fokozhatja e folyamatok eredményességét, hatékonyságát.
A pedagógusképzés céljai és
követelményei ismeretében portfóliót a tanulmányok kezdetétől folyamatosan
célszerű építeni, a hallgató munkáit és feljegyzéseit saját és a gyakorlatot
értékelő oktatók véleményével ellátni. A szakszerűen épített pedagógiai
portfólió segíti az önszabályozás fejlődését, ugyanakkor a környezet számára is
értékelhetővé teszi, hogy a pedagógusjelölt milyen szinten képes az elméleti
ismeretek gyakorlati alkalmazására. A dokumentumok mennyisége, minősége, a
reflektivitás szintje alapján munka-, fejlődési-, kompetencia
alapú- és értékelési portfólióként is funkcionálhat.
A portfólió típusait
Falus és Kimmel a szakirodalomra (Koca és Lee, 1998; Heueré, 2000; Barett,
2002; idézi Falus és Kimmel, 2003, 14-16. p.) hivatkozva ismertette:
Munkaportfólió: a munkaportfólió
segítségével a tanár és a diák rendszeresen megvitatja a diák előrehaladását
egy adott tárgyból vagy egy adott projektben. Ebben a portfólióban a diák az
összes, a tanulási folyamathoz tartozó dokumentumot gyűjti. (Falus és Kimmel,
2003, 14. p.)
Fejlődési portfólió: célja a tanuló
egy bizonyos területen elért fejlődésének bemutatása. A fejlődési folyamatra
való reflexió egyben arra is alkalmas, hogy jelentősen fejlessze a diák
metakognitív készségeit, elősegítse önértékelésének fejlődését, és ezáltal
autonóm tanulóvá válását. (Falus és Kimmel, 2003, 15-16. p.)
Kompetencia alapú portfólió: olyan
dokumentumokat tartalmaz, amelyek az összeállító bizonyos kompetenciáit
mutatják be. Az, hogy adott kompetencia meglétét milyen dokumentumok
bizonyítják a legjobban, a portfólió összeállítója dönti el.) (Falus és Kimmel,
2003, 14-15. p.)
Értékelési portfólió: alternatív
osztályozást, értékelést szolgáló portfólió. Arra szolgál, hogy a tanár a
hagyományos osztályozással szemben a diák teljesítményét holisztikusan, az
összes jellemző dokumentum segítségével ítélhesse meg. (Falus és Kimmel, 2003,
14. p.)
A pedagógus mesterségre készülés során a választandó és választható témák a pedagógiai, pszichológiai, tantárgy-pedagógiai tanegységekhez és az iskolai gyakorlatokhoz kapcsolódnak. Az egyéb szaktárgyi képzés szemináriumai, illetve gyakorlati foglalkozásai, az ezekhez kapcsolódó témák feldolgozása ugyancsak alkalmas lehet a szakmai fejlődés dokumentálására. Egy ilyen alkalmazás esetén a hallgatók az alapkompetenciák tükrében félévenként elemezhetik fejlődésüket, számba vehetik eredményeiket és problémáikat, s ezen ismeretek birtokában tervezhetik a következő félév feladatait.
A pedagógia szakosok is hasonlóan használhatják a portfóliót (megváltoztatva a megváltoztatandót). E könyv elkészülésekor ugyan a pedagógia szakos képzésnek egyelőre nincs kompetencialistája, a képzés tanterve, a tantárgyi leírások azonban kellő eligazítást nyújthatnak.
Az önismeret és önfejlesztés, a gyakorlati képzés támogatása érdekében a tutor (a hallgató munkáját segítő oktató) figyelemmel kíséri a hallgatók gyakorlati tevékenységét, támpontokat nyújt az önértékeléshez, segíti a fejlődéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések és tervek készítését, az eredmények értékelését. A fejlődés és az értékelés a portfólió segítségével dokumentálható.
Az alapképzésben készített portfólióba a hallgató önismeretét, a szocializációval és a személyiségfejlődéssel kapcsolatos ismeretek feldolgozását és alkalmazását, a gyermekek életkori sajátosságainak megismerését, a pedagógiai rendszerek problématörténeti feldolgozását, a mai iskolarendszer elemző értékelését bizonyító dokumentumok kerülhetnek.
Továbblépve a mesterképzés folyamatában a munkaportfólióba a hallgatóknak a tanegységek programjainak megfelelő, a neveléssel és az oktatással kapcsolatos, elméleti és gyakorlati munkái kerülnek. A portfólióban elhelyezhető minden olyan dokumentum, tárgyiasult objektum, amely alkalmas a tanári kompetenciák fejlődésének bizonyítására.
Egy-egy tanegységhez
kapcsolódóan lehetnek kötelező, ajánlott és a hallgató által javasolt
feladatok. A portfólióban csak a hallgató
és az oktató reflexióival ellátott, az oktató által értékelt dokumentumok
helyezhetők el. A
portfólió a dokumentumok mennyisége, minősége, a reflektivitás szintje alapján
pedagógiai munkaportfólióként és kompetencia alapú
portfólióként is funkcionálhat.
A képzés záró
szakaszaiban a portfólió az alapképzés és a mesterképzés szintjein egyaránt az
értékelés alapjául szolgálhat. Az alapképzésben alkalmazható pedagógiai portfólió jellemzői: