3.2.2.4. Egy-egy téma kiválasztása, a dokumentum elkészítése

A hallgató a kurzus kínálta lehetőségeken belül vagy ahhoz kapcsolódva önismerete, előzetes tapasztalatai, elméleti és gyakorlati tudása alapján fogalmazza meg az adott kurzusra vonatkozó egyéni tanulási céljait és elvárásait.

Egy-egy tanegységhez kapcsolódóan lehetnek mindenki számára kötelező, ajánlott és a hallgató által javasolt feladatok. A portfólióban elhelyezhető minden olyan dokumentum, tárgyiasult objektum, amely alkalmas a pedagógiai kompetenciák fejlődésének bizonyítására. Például:

• közeli és távoli célkitűzések, valamint ezek teljesítése;
• önképzési tervei, elképzelései;
• egy témához kapcsolódó bibliográfia;
• szakirodalom feldolgozása;
• a pedagógusjelölt tanulásfilozófiájának kifejtése;
• az információs és kommunikációs technológia eredményes alkalmazásának bizonyítékai;
• megfigyelések jegyzőkönyvei;
• évfolyamtársak kritikai észrevételei;
• fényképek, képek, videofelvételek;
• oktatási eszközök;
• nevelési-oktatási tervezetek;
• a hallgató által készített ellenőrző-értékelő eljárások;
• a tanulók munkája;
• a tanulók véleménye;
• egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány;
• interjú;
• szakmai látogatások dokumentumai;
• bármilyen dokumentum, amely a hallgató tevékenységének eredménye;
• mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármilyen tevékenységére kapott;
• a szakmai együttműködések és szereplések dokumentumai.

A portfólióban csak a hallgató és az oktató reflexióival ellátott, az oktató által értékelt dokumentumok helyezhetők el.

Hallgatói reflexió a témára: Minden téma reflexiójából világossá kell, hogy váljon: Mit tartalmaz a téma? Miért választotta ezt a témát? Hogyan mutatja a téma a hallgató kompetenciáinak fejlődését? Keressen olyan elemzésre alkalmas szituációt, amely demonstrálja a különböző tényezők hatását a cselekvésekre! A személyisége hogyan alakult a téma feldolgozása során?

A reflexió lépései:

1. A szituáció, az elmélet, a probléma stb. tudatosítása.
2. A probléma analizálása, összefüggések keresése a különböző tényezők és szituációk között.
3. További információk gyűjtése (vezetőtanártól, társaktól, tanulóktól).
4. Alternatívák keresése.
5. Egy terv vagy egy megoldás közlése.
6. A kiválasztott megoldás indoklása.

A tevékenységgel, valamint egy-egy témával kapcsolatban különböző szintű reflexió lehetséges. Az azonnali, elsősorban az élmény szintjén megjelenő reflexiótól fokozatosan tovább kell lépni az átgondolt, majd a szisztematikus, az elméletet is igénybe vevő reflexió irányába (Griffiths és Tann, 1992). Az elsajátított elméleti ismeretek akkor válnak igazán a gyakorlat számára jelentőssé, ha követelményként fogalmazzuk meg az elméletet is igénybevevő reflexiót.