Tanítási modulok
Programcsomagunk moduljai azt a célt szolgálják, hogy segítségükkel az alkalmazó tanárok elkészíthessék saját terveiket (tanmenet, tématervek, óravázlatok). A konkrét célokat a programtanterv „Követelmények” című fejezete tartalmazza. Amíg nem készül valamilyen központi „kerettanterv” a tantárgy tanításához, addig a kollégák a saját helyi tantervükben önállóan rögzíthetik a tantárgy konkrét tantervét, s ehhez természetesen felhasználhatják a jelen programcsomag programtantervét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a programtantervben leírt „tananyag” szándékosan bővebb, mint ami egyáltalán „belefér” egy 90 tanórás tantárgy tanításába, ezért a moduljaink sem fedik le az ott leírtakat, mintegy egy lehetséges megvalósítást írnak le, nagyjából a 90 óra időtartamra. Mindez azt jelenti, hogy minden alkalmazó pedagógusnak a helyi feltételeknek, követelményeknek, a konkrét csoportoknak megfelelően kell elkészítenie a saját terveit.
A legtöbb tanítási egység leírásának legvégén, a szövegtől tipográfiailag elkülönítve (nagy bal margóval és kisebb betűvel) leírunk néhány tapasztalatot, amelyek az adott tanítási egységnek a Budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban történt kipróbálása során születtek. Természetesen egyetlen osztályban történt kipróbálás nem helyettesítheti a szélesebb körben történő kipróbálást, a korrekt pedagógiai kísérletet, a pályázat keretében erre nem is törekedhettünk. A megjegyzéseket érdekességként, némi orientációként, egy tapasztalat megfogalmazásaként írjuk le pusztán.
A programcsomag moduljainak leírása előtt megadjuk három olyan feladatnak a szervezésére vonatkozó javaslatokat, amelyek lényegében az egész tanévet átfogják, részben tanórán kívül szerveződnek, és nem tartoznak hozzá szorosan egyetlen modulhoz sem.
1. átfogó feladat: Módszergyűjtemény
készítése
Már a programtantervben is jeleztük ezt a feladatot. Készítsünk elő egy nagy (1 ív nagyságú) kartonlapot, vagy olyan táblát, amin rögzíteni lehet papírszeleteket. Ezen a lapon gyűjtjük majd a tanulási folyamat közben talált tanulási ötleteket, trükköket, módszereket. Itt nem a tananyagban is szereplő „nagy” stratégiákról és módszerekről, és különösen nem az alapelvekről van szó, hanem valóban olyan tanácsokról, amelyek jól alkalmazhatók egyéni vagy kooperatív tanulási szituációkban.
Amikor a tanítás-tanulás folyamatában, egy beszélgetés, egy vita során, vagy a csoportmunkák közben, vagy bármilyen más alkalommal a gyerekek vetnek fel valamilyen módszert, ötletet, trükköt, vagy a tanár mond ilyet, akkor kérjünk meg valakit, hogy nagyon röviden, éppen csak a lényeget jelezve fogalmazza azt meg, vágjuk ki, s valamilyen elmozdítható formában rögzítsük az előkészített táblára. Jó megoldás az is, ha hungarocell táblát használunk gombostűkkel, esetleg parafa táblát rajztűvel.
Készíthetnek a gyerekek a saját füzetükbe is, mondjuk annak utolsó három-négy oldalán ilyen listát (csak azzal nem lehet majd manipulálni). Az egyes anyagrészek tanulása során megnézhetjük a táblán már összegyűlt módszereket, hogy azok közül vajon valamelyik nem jó-e az éppen tanultak demonstrálására, nem lehet-e felhasználni. Csoportmunka közben is felkereshetik a gyerekek a táblát, hogy ötleteket merítsenek belőle.
A táblát az utolsó előtti (7.) témakör, vagyis a stratégiákkal és módszerekkel való foglalkozás során használhatjuk fel a legintenzívebben. Az ötleteket hozzárendelhetjük stratégiákhoz, vagy akár új stratégia is lehet közöttük, így a „hivatalos” tananyag kiegészíthető e ponton. Csoportosíthatjuk különböző szempontok szerint a „tételeket”.
Tapasztalat:
A tanév során a tervezett formában
módszertani gyűjtemény nem készült, de folyamatosan beszéltünk az alkalmazott
módszerekről, s a tanév végén megnéztük a Tanulásmódszertan c. videofilmet, s
elemeztük a benne hallottakat, s összevetettük az általunk tanultakkal. Itt
szembesültünk a kétféle tanulásmódszertan felfogásbeli különbségével, s
néhányan bizony úgy látták, s be is vallották, hogy ezt kellene tanulni, amikor
is megmondanák nekünk, hogy hogyan tanuljunk, s aztán azt mi betartanánk. A filmet
esetleg a program elején is érdemes lenne megnézni, s a benne található
„trükköket”, mint technikákat megerősíteni, a tanév során felhasználni,
hangsúlyozva a lényegbeli különbségeket a két módszertani felfogás között.
2. átfogó feladat: Mestermunka
Ez a feladat már szorosabban kötődik egy témakörhöz, méghozzá az önirányított tanulás témaköréhez, de a feladat jellegéből következik, hogy szinte egész éven át tarthat.
A lényeg, hogy minden tanulónak kell készítenie egy mestermunkát. Ennek témája bármi lehet, ami tudományokhoz, művészetekhez, technikához, sporthoz, hétköznapi tevékenységekhez, stb. kapcsolódik. A tanulóknak önállóan kell választaniuk (de segítünk itt is egy „étvágyfokozó” listával, a tanár pedig ezzel, vagy ezt akár kiegészítve segítheti a választást). A gyerekeknek önállóan kell megtervezniük, kivitelezniük munkájukat, önállóan értékelik közben az előrehaladást, és változtatnak a terveiken, ha ez szükséges. Világos, hogy az önirányított tanulás készségeit kívánjuk fejleszteni ezzel a feladattal.
Ahhoz azonban, hogy ez a tevékenység általában kamatozzon a tanulás tanulása szempontjából, tudatosítani kell a gyerekekben a folyamat részleteit, meg kell beszélnünk velük, beszámolók tartására lesz szükség. A tanulásnak szinte minden vonatkozása szerepet kap a feladatban. Talán a szociális jelleg nem túl erős, de egy kis „csavarral” ezt is beépíthetjük, ha lehetőséget adunk rá, hogy ne egyének, hanem csoportok készítsenek mestermunkát.
A mestermunka esetén fontos a prezentáció, amit a tanév vége felé érdemes megszervezni. Az elkészült munkák jellegétől függően lehet bemutató napot tartani az iskola egészének, a szülőket is meg lehet hívni, lehet egy délutáni komplex programot szervezni az érdeklődő diákoknak (és a program megszervezése is lehet tanulói feladat), lehet kiállítást szervezni, ami az iskolában egy ideig látható lesz.
A mestermunka nagyon sokféle módszerrel elkészíthető, és nagyon sokféle prezentációs lehetőséget ki lehet használni. Néhány példát sorolunk csak:
A mestermunka készítése során alkalmazható módszerek (példák):
- Szakirodalom tanulmányozása, könyvtári munka.
- Érdekes, izgalmas feladatok megoldása (pl. matematika).
- Tárgyak, modellek, szemléltető eszközök, kísérleti eszközök készítése.
- Emberek körében folytatott vizsgálatok elvégzése, pl. interjúk felvétele, kérdőívek kitöltetése, emberek megfigyelése.
- Kísérleti munka, megfigyelések, mérések, valamilyen jelenségkör alapos vizsgálata, kutatása.
- Számítógéppel végzett munka, akár programozás, internet használata.
- Gyűjtemény készítése.
- Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások elemzése, bemutatása.
- Terepkutatás, vagyis pl. várostörténeti emlékek felkutatása és rendszerezése, kutatások a természeti környezetben.
- Csoportos jellegű tevékenység lehet bemutató (színdarab) elkészítése.
- Akció, mozgalom szervezése.
- Kiadvány készítése (papír alapú is, de lehet honlap-készítés is).
- Filmkészítés, hangfelvételek készítése, animáció készítése
A prezentáció különböző lehetőségei (szintén példák):
- Kiselőadás, szemléltetéssel.
- Interaktív foglalkozás keretében történő bemutatás (a többi gyerekkel).
- Tárgyiasult végeredmény – akár kiállításon bemutatva (tárgy, modell, szemléltető eszköz, kísérleti eszköz, játék, kiadvány).
- Kiállítás szervezése.
- Filmvetítés, hanganyag bemutatása.
- Darab bemutatása.
- Tanulmánysorozat (iskolaújságban, interneten).
- Tablók, poszterek.
Felsorolunk néhány tematikai ötletet:
- Valamilyen, az iskola környezetében jelentős környezeti probléma alapos vizsgálata, az emberek ehhez való viszonyának elemzése, a probléma megoldására javaslatok kidolgozása.
- A város, vagy egy része irodalomtörténeti emlékeinek felkutatása, rendszerezése.
- Helytörténeti kutatás.
- Az iskola történetének feltárása.
- Az iskola energiaellátásának elemzése, az energiatakarékossággal kapcsolatban javaslatok megfogalmazása.
- Az iskola informatikai rendszerének elemzése (kommunikáció, hírek, stb.), az átalakításra vonatkozó javaslatok megfogalmazása, akár egy futurisztikus javaslat összeállítása (milyen lenne az iskola információs rendszere, ha temérdek pénzünk lenne?).
- A tanulók egészségi állapotának elemzése.
- A tanulók viszonya az iskolában a tantárgyakhoz, vizsgálat.
- Tanulókísérleti eszközök készítése általános iskolások számára fizika (kémia…) tantárgyból.
- Egy tudományos téma alapos vizsgálata.
- Egy technikai eszköz, például egy érzékeny ampermérő készítése.
- Művészeti alkotás (bármilyen művészeti területen, bármilyen műnemben és bármilyen műfajban.
Tapasztalat:
A mestermunka végigkísérte a tanévet.
A tanév elején elkezdtük a tervezést, a szülőket is bevonva. A téma
megválasztása után a tervkészítés, az anyagok gyűjtése következett. Többen
ekkor témát váltottak, amit mindig írásban rögzítettünk. Félidőben, amikor az
addig elkészített részt kellett volna bemutatni, bizony néhány eléggé hiányos
munka is bemutatásra került. Itt kellett személyes tanácsokat adni, a
hiányosságokra rámutatni. A gyerekek nagy része olyan témát választott, amivel
már eddig is foglalkozott (sport, villamosok, állatok), de néhányan teljesen új
témát kerestek (csillagászat, ifjúság körében végzett szociológiai felmérés elemzése).
A „mesterművek” mindegyike dolgozat formájában készült, sajnos nem akadt
közöttük „formabontó”. A beadott önálló
munkák egyharmada egészen kiváló, szép kivitelű, tartalmas, s kb. 4-5 dolgozat
volt összecsapva. A legtöbb dolgozatnál hiányzott a portfólió és az
irodalomjegyzék, s csak néhányan követték teljesen az útmutató előírásait. Az
előadások jó része nagyon érdekes volt, néhányan számítógépes feldolgozást is
készítettek, bár voltak, akik csak felolvasni, s nem szabadon előadni szerették
volna dolgozatuk tartalmát. A következő feladat az volt, hogy egy oldalon
foglalják össze a dolgozat tartalmát, s azt feltettük az osztály saját
honlapjára. Itt sajnos csak néhány igazán jó munka született, többen nem is
csinálták meg. Ezzel együtt igen hasznos volt ez a tevékenység, nagyon sokan
életükben először készítettek hasonló dolgozatot, megtanultak tervezni,
tömöríteni, szabadon előadni, munkanaplót vezetni. Az önirányított tanulásra
igen alkalmas módszer.
3. átfogó feladat: Önképzőkör szervezése
Klasszikus önképzőkörök kialakítását ajánljuk. A „hátsó szándék” természetesen az önirányított tanulás tanulása, és ezt nem is kell véka alá rejtenünk. A bevezető modulban szerepel is, hogy a modul részeként is megszervezhető (vagy legalábbis el lehet kezdeni a szervezését).
A gyerekek választhassák meg, hogy milyen önképzőköröket szeretnének létrehozni. Voltaképpen bármilyen tematika köré építhető ilyen, csak annyi a fontos, hogy ott valamilyen tanulási folyamatban vegyenek részt a gyerekek. Ebben az esetben nem kellene nagyon szigorúan venni, hogy mindenképpen szükség van tanári részvételre, hiszen túl nagy lesz az önképzőkörök száma, de azért jó lenne, ha minden csoportnak lenne egy mentora, akinek pusztán annyi a funkciója, hogy segítséget adjon, ha a gyerekek hozzá fordulnak. Természetesen ha egy érintett tanár ennél többet vállal (rendszeres együttlét az önképzőkörrel, a vezetésben való részvétel), akkor az nagyon jó, de ne követeljük meg mindenkitől.
A körök létszáma akármennyi lehet, ha nagyobb, mint egy. A gyerekek az elején nyilván nem ismerik még egymást eléggé, ezért hagyjuk lassan megszerveződni a köröket. Hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy egyedül, vagy másokkal összefogva bárki meghirdethet ilyen köröket, és azokhoz lehet csatlakozni. Természetesen a későbbiekben, a körök kialakulása után már lehet a csoportnak „felvételi rendje”, amelyet új tagok felvételénél alkalmaz. Az is érdekes kérdés, hogyan formálják meg az önképzőkörök a belső demokratikus rendjüket. Egyébként az önképzőköröknek lehessenek az adott osztályon kívüli tagjaik is.
Lehetőleg biztosítsunk egy helyet valahol az iskolában, ahol a körök tudósíthatnak az életükről, tevékenységükről. Ez lehet egy hirdetőtábla is. Amennyiben valamely kör olyan munkát végez, amelynek eredményei becsatornázhatók a tanulás tanulásának folyamatába is, akkor ezt bátran tegyük meg. Az önképzőkörök valamilyen formában (szóbeli beszámolók, poszterek, kiállítás, web-lap, bemutatók) számoljanak be év végén a tevékenységükről, ennek mindenképpen legyen része, hogy a tanulási folyamatok szempontjából milyen tapasztalatokat szereztek.
Tapasztalat:
Ezt a feladatot nem sikerült
megvalósítani. A tanév elején elterveztük, de nem kaptunk hozzá külső
segítséget, nem volt elég energia a megvalósításhoz. Egyetlen kör működött
végig, azt vállalták, hogy az osztálydekorációt elkészítik a tanév során, s azt
folyamatosan aktualizálják. Ők valóban színvonalas munkát végeztek, s nekik
volt mentoruk is az egyik kolléganő személyében.