Ezt csak én tudom

Minden tanuló kijelöl magának egy területet, témát, amiben szakértővé képezi ki magát, vagyis nagyon sok mindent megtanul. Közben alkalma lesz rá, hogy a saját tanulási folyamatait elemezze.

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

Önismeret fejlődése. Saját tanulási technikák kifejlesztése. Tanulási folyamatok tudatosodása.

Igényelt idő

A tanév elején a feladat meghirdetéséhez 10 perc, illetve ettől elkülönülten (kb. egy hétre rá) a választással kapcsolatos megbeszélésre 1 tanóra. A tanév vége felé egy vagy két tanóra arra, hogy a gyerekek beszámoljanak arról, mit tanultak meg az adott témával kapcsolatban (inkább az érdekességekről, ld. később). A gyerekektől tanórán kívül egyénileg különböző mennyiségű időt igényel, azonban azt kérhetjük, hogy az egész tanévben (8 hónapot, kb. 28 hetet számoljunk) átlagosan heti két órát foglalkozzanak a témájukkal, vagyis összesen 56 órát (ami soknak látszik, de vegyük figyelembe, hogy ez az egész évre vonatkozik, s valami olyasmivel foglalkoznak a gyerekek, amire valószínűleg egyébként is fordítanának időt).

Felhasználási terület

Tanulásmódszertan tantárgy. Alkalmazható bármilyen szinten bármilyen tantárgyból, leszűkítve természetesen a tantárgy tartalmára. Ez a modul, valamint a mestermunka átfogó feladat használható alternatívákként (csak az egyiket alkalmazva), vagy mindkettőt megvalósíthatjuk különállóan is, vagy akár összekapcsolva a két feladatot (sőt, ez még tanulónként is lehet különböző). Összekapcsolás esetén a tanuló a mestermunkájához kapcsolódóan végez intenzív, széles tanulási feladatot (a mestermunka igényeinél is mélyebben elsajátítja egy terület ismereteit).

Háttér

A feladat a tanulással kapcsolatban szinte minden résztémához kapcsolódik, de talán legerősebben az önirányított tanulás gondolatához. Egy erős motivációkat hordozó témában érhetnek el a gyerekek akár egészen magas tudásszintet, tanulják e motivációik kezelését, tanulási módszerekkel kísérleteznek, a tanuláshoz szükséges résztevékenységeket gyakorolják, megfigyelik és értékelik saját tanulási folyamataikat.

Ajánlott feldolgozási mód

1. Év elején beszéljük meg ezt a feladatot a gyerekekkel. Ennek részmozzanatai:

- Az egész tanévet felhasználva minden tanulónak bele kell ásnia magát egy területbe, alaposan fel kell tárnia az oda tartozó ismereteket, meg kell tanulnia azokat. Ez a terület bármi lehet, nagyon jó, ha ez nem más, mint amivel a tanuló már eddig is elmélyülten foglalkozott, de ha nincs ilyen, vagy nem szívesen választana ilyet a tanuló, akkor keresni kell mást.

- A tanulóknak legyen kb. két hetük a döntésre, a döntésben segítsünk. Ha már valamennyire ismerjük a gyerekeket, akkor ajánlhatunk is témákat, de ez veszélyes, mert a tanulók könnyen elfogadják valamelyiket (a tanár ajánlotta!), miközben a motivációik nem túl erősek a témában. A legfontosabb tényező valóban a motiváció, a téma melletti elkötelezettség. Kérdezzünk rá erre az elkötelezettségre, és ott erősítsük inkább a választást, ahol a motivációk belsők (érdeklődés, izgalmas terület, sikeresnek éreztem magam benne), és vessük fel a problémát ott, ahol csak külső motivációkat látunk (apukám szeretné, azt mondták a szüleim, hogy inkább ezzel foglalkozzam, valamelyik tanárnak való megfelelés vágya, jó lesz a továbbtanuláshoz). A feladat meghirdetéséhez elég 10 perc, valamelyik óra részeként, itt osszuk ki az 1. sz. mellékletben leírt útmutatót a gyerekeknek, illetve küldjük el velük a szüleiknek szólót (2. sz. melléklet). A meghirdetést követően kb. egy héttel tartsuk meg azt az órát, ahol beszélgetés keretében foglalkozunk a választásokkal. Erre egy hétre kell véglegesíteni a gyerekeknek a választásukat. Ezt egy nyomtatvány kitöltésével tehetik meg, ez a 3. sz. melléklet.

- Mondjuk meg, hogy az az elvárás, hogy átlagban heti két órát foglalkozzanak a gyerekek a témával, a tanulással.

- Mindenkinek naplót kell vezetnie a tanulási folyamatairól. Ennek módjára vonatkozóan leírást is készítettünk (ld. az 1. sz. melléklet részeként). Fontos, hogy a tanár év közben megnézheti a naplókat, de ennek nem az lesz a célja, hogy felelősségre vonja azokat, akik nem teljesítették a kötelező órák időarányos részét, hanem az, hogy ha elmaradás mutatkozik, vagy tartalmi problémákat lát a tanár, akkor segítsen (tanácsokat ad, felhívja a figyelmet a problémákra, érdeklődik az akadályokkal kapcsolatban, segít ezeket leküzdeni).

- Az is elvárás, hogy a naplójuk mellett, vagy annak részeként (technikai szempontból sok jó ötlet születhet, ezt a gyerekekre lehet bízni) készítsenek egy portfóliót is, vagyis gyűjtsék össze azokat a dokumentumokat, amelyek a munkájuk közben születnek. Az 1. sz. mellékletben az erre vonatkozó instrukciókat is elhelyeztük.

- Mindenkinek készülnie kell egy bemutatóra. Az 1. sz. mellékletben ennek elkészítésével kapcsolatos instrukciók is megtalálhatók.

2. Év közben segítsük a gyerekek munkáját. Ahogy az előző pontban leírtuk, érdemes a naplók alapján „ellenőrzést” tartani év közben, aminek azonban tényleg csak segítő jellege legyen. Jó lenne, ha mindenki naplójára legalább kétszer sor kerülne. Ha sikerül, érdemes bevonni más tanárokat is ebbe a munkába (ők is kaphatnak valamikor majd ilyen osztályt, egyébként is érdekes lehet számukra a feladat, tehetséges tanulókat gyűjthetnek a munkában való részvétel során, versenyrésztvevőket választhatnak ki).

3. Év vége felé tartsuk meg a beszámolókat. Tekintve, hogy érdemi beszámolót 30 körüli osztálylétszámmal nem lehetne úgy tartani, hogy mindenki tart kiselőadást egy nagy csoportban (bár egy megoldásra vonatkozóan ld. „Változatok” 3. pont), ezért háromféle prezentáció legyen lehetséges: (1) lehet kiselőadást tartani, (2) lehet posztert készíteni, amit az iskola összes polgára számára láthatóvá teszünk, illetve (3) minden(!) végeredmény felkerül az internetre. Ez egy fontos része a munkának, tehát mindenkinek kell készítenie egy web-lapot. Ez első megközelítésben csak azokon az évfolyamokon reális, ahol a gyerekek informatikából már tanulták. Ezért általános iskolában, vagy a középfokú tanulmányok elején ez még probléma lehet. Nyelvi előkészítő osztályokban azonban nagyobb óraszámban tanulnak a gyerekek informatikát, így annak programjával ezt a feladatot össze lehetne hangolni. Ajánlani lehet, hogy az informatika tantárgy programja tartalmazza a web-lap készítést is, sőt, lehet az e modulban leírt feladat az, amin az informatika tanára ezt megtanítja, vagyis itt nagyon jó koncentráció formálódhat ki.

A tanár döntsön (mint szakértő) arról, hogy ki kaphatja a legnagyobb elismerést (előadás), s kik azok, akik még poszteren bemutathatják eredményeiket. Attól függően, hogy egy vagy két (esetleg több) tanórát szán a tanár a kiselőadásokra, kell megválasztani a létszámot. A rendelkezésre álló fizikai feltételek (hely, installációs táblák száma) szabják meg, hogy hányan kerülhetnek a második csoportba.

Eszközök, anyagok

A gyerekek számára biztosítani kell a könyvtárban a kutatási lehetőséget. Ugyanez vonatkozik az internet használatára is. A prezentációk elkészítéséhez anyagokat és eszközöket kell biztosítani (számítógép, szkennelés, nyomtatás, másolás, papírmunkákhoz szükséges anyagok és eszközök, installációs táblák). Az eredményeknek az interneten való elhelyezéséhez szükséges hely, s ha szükséges, akkor külön szakmai segítség a kivitelezésre (bár jó lenne, ha az év végére ezt már maguk a gyerekek is meg tudnák csinálni, vagy legalábbis közülük néhányan).

Változatok

1. Már leírtuk, hogy a Mestermunka átfogó feladattal milyen kapcsolatban állhat ez a modul.

2. Kérhetjük a szaktanárokat intenzívebb bekapcsolódásra is (problémáikkal hozzájuk fordulhatnak a gyerekek, intenzívebben bekapcsolódhatnak az „ellenőrzésbe”, a beszámolón rész-szerepeket vállalhatnak, stb.).

3. A beszámolót meg lehet próbálni úgy megszervezni, hogy mindenki tartson kiselőadást, de akkor kisebb csoportokra kell osztani az osztályt. Ekkor egy délutánt érdemes erre fordítani (tehát tanórán kívüli idő), és a gyerekek vendégeket is hívhatnak (a terem befogadóképessége szerinti limitált létszámban).

Kiegészítés

1. Össze lehet gyűjteni azokat a gyerekeket, akik hasonló témakörökben kutatnak, néha ők összejöhetnek, elmondhatják egymásnak, hogy mivel ismerkedtek meg, és segíthetnek egymásnak ötletekkel, források adásával, stb.

2. Írhatnak a gyerekek egy újságcikket az egész folyamatról, amit valamilyen iskolai, vagy akár azon kívüli médiumban meg lehet jelentetni.

Értékelés

Az értékelés legfontosabb mozzanata, hogy folyamat közben maguk a gyerekek értékeljék saját munkájukat. Ennek módjával kapcsolatban az 1. sz. mellékletben adtunk tanácsokat. A tanár, vagy a tanárok „ellenőrző” tevékenységével kapcsolatosan fentebb már írtunk.

A munka egésze része lehet az év végi jegynek. Ha így döntünk, akkor ezt természetesen előre kell közölni a gyerekekkel, vagyis meg kell mondani, hogy mi minden alapján kapják majd meg az év végi jegyüket. Ez sajnos kétélű fegyver. Egy év végi jegy elvileg azt kell, hogy tükrözze, hogy az adott tantárgy követelményei szempontjából a tanuló éppen akkor, tehát év végén milyen állapotban van. Sajnos az osztályozás a legritkább esetben követi ezt az elvet, inkább annak jelzésére szolgál, hogy a tanár hogyan értékeli a tanuló egész évi teljesítményét, szorgalmát. Az év közbeni teljesítmények átlaga semmit, vagy legalábbis nagyon sokszor nagyon keveset mond a tanuló adott pillanatbeli állapotáról, ezért az év végi osztályozás ilyen kivitelezése alapvetően igazságtalan és célszerűtlen. Arra alkalmas, hogy az iskola követelményeinek, elvárásainak jobban megfelelő tanulókat megjutalmazzuk, a többieket megbüntessük. Sajnos az e modulban leírt feladatnak, illetve a modulok előtt megadott átfogó feladatoknak az év végi értékelésbe való bevonása is ilyen célt szolgálna. Lehet olyan tanuló, aki „mélyről” indult, éppen ezért az egész éves munkájának eredményei sem lehettek tökéletesek, azonban nagyon jól látható volt, hogy egyre jobb eredményeket produkált, s a végére tulajdonképpen teljesíti azt, ami követelmény volt. Valószínű, hogy hármast fog kapni, mert az elején rossz eredményei voltak, és a folyamatos feladatvégzésekben sem tudott maximálisat nyújtani, mert az elején még nem tudott kellő színvonalú munkát végezni. De most már tud, vagy tudna, de ennek lemérésére ilyenkor nincs lehetőség. Ez egy ellentmondás, és nagyon nehéz a kiküszöbölése. A triviális javaslat, hogy az év végi állapotot kellene értékelni, logikus, de nehezen kivitelezhető, és bizonytalan eszközök használatát igényli (teszt, vizsga). Ettől függetlenül érdemes lenne valamilyen rugalmas, a gyerekek teljesítményváltozásaihoz illeszkedő értékelést megvalósítani.

Mellékletek

1. „Hogyan teljesítheted önálló tanulási feladatodat?” – Az önálló tanulási feladat végzésére szóló útmutató a tanulók számára.

2. „Kedves Szülők” - Útmutató a szülőknek.

3. „Tanulási téma” - Tanulási témakör rögzítésére szolgáló nyomtatvány.

Hogyan teljesítheted önálló tanulási feladatodat?

Az első félév egészén áthúzódóan egy összetett tanulási feladatot kell önállóan megoldanod. Válassz magadnak egy olyan területet, témát, amelyben szívesen bővítenéd a tudásod. Ez a téma bármi lehet (valamely tudományterület, művészet, sport, a hétköznapi élet valamely területe, hobbi, történelem, a társadalom életének valamilyen területe, stb.). Az a fontos, hogy olyasmit válassz, ami igazán érdekel, amivel szívesen foglalkoznál. Választhatsz olyan témát is, amivel már eddig is foglalkoztál, s már most sok mindent tudsz róla. Segítséget is kaphatsz, ha tanácstalan vagy, kikérheted a szüleid, barátaid véleményét is. Csak az a fontos, hogy a végső döntésed csakis a te választásod legyen. Feladatod az lesz, hogy e témában a félév során egyre inkább szakértővé válj. Ha jól végzed a munkád, akkor ezen a területen a félév végére te leszel a leginkább felkészült, te tudod majd a legtöbbet az osztályban. Jó lenne, ha 25-30 órát foglalkoznál a témáddal. Ez kb. heti 2 órás elfoglaltságot jelent, ami nem sok, ennyit talán az érdeklődési területed megérdemel.

Hova kell eljutnod? Ezt persze nem lehet megmondani pontosan, hiszen attól függ, mivel foglalkozol majd. De azt tudnod kell, hogy a félév végén valamilyen formában be kell mutatnod tanulmányaid eredményét. Átfogó képet kell adnod arról, amit tanultál, és – mivel ez a bemutató mások számára készül – fel kell keltened az érdeklődést iránta, be kell mutatnod a legérdekesebb részeket.

Milyen forrásokat használhatsz? Mindenekelőtt a saját fejedet. Gondolkodva, az információkat alaposan feldolgozva, rendszerezve, új kérdéseket kitalálva és azokra a válaszokat keresve tanulhatsz a legjobban. De persze senki sem találhat ki mindent csak a saját fejét használva, ezért ismeretforrásokra is szükséged lesz. Mindent használhatsz, ami számodra megfelelő. Külön felhívjuk a figyelmedet a következőkre:

- iskolai könyvtár, más közkönyvtárak, a család otthoni könyvtára,

- internet,

- kiállítások, múzeumok,

- újságok, folyóiratok,

- tankönyvek,

- televízió, rádió,

- felnőttek (kérdezgetni kell őket), köztük a tanáraid is, társaid, akik valamilyen területen rendelkeznek jó tudással,

- iskolai tanórák.

Milyen módszereket alkalmazhatsz a tanulás során? Bármit, amivel úgy gondolod, hogy sikert érhetsz el, s ami a tapasztalatok alapján is hasznosnak tűnik. De természetesen kiemelhető néhány – többségükben általad is ismert – módszer:

- olvasás,

- megfigyelés, mérés, kísérletezés,

- fényképek, videofelvételek, hangfelvételek készítése és elemzése,

- emberekkel interjúk készítése,

- jegyzetek készítése, megszerzett információk rendszerezése,

- kérdések megfogalmazása, rájuk válaszok megadása,

- rövid, a megszerzett tudást összegző dolgozatok készítése,

- másoknak (szüleidnek, testvéreidnek, barátaidnak) kis beszámolók tartása,

- feladatgyűjteményekben szereplő, vagy általad kitalált feladatok megoldása,

- tárgyak, modellek, szemléltető eszközök, kísérleti eszközök készítése,

- oktatóprogramok használata,

- gyűjtemény készítése, elemzés,

- műalkotások olvasása, megtekintése, róluk elemzések készítése.

A munka végére mindenkinek készítenie kell az internetre egy bemutatót. Úgy készítsd el, hogy aki megtekinti, az találja legalább egyes részeit érdekesnek, keltse fel az érdeklődését. A bemutató tanítson, másokat is ismertessen meg azokkal az érdekességekkel, amiket te megtanultál félév közben. Egy web-lapot kell tehát elkészítened. Ne félj, addig eljutsz oda, hogy ezt meg tudd tenni, illetve ha gondjaid lesznek, akkor segítséget kaphatsz.

Munka közben naplót is kell vezetned. Ebben leírod majd, hogy mikor mivel foglalkoztál, mennyi időt fordítottál a tanulásra, s milyen eredményeket értél el. Pontosabban a naplóban a következők szerepeljenek:

- Egy rövid leírás arról, hogy milyen feladatot választottál, miért azt választottad.

- A munka megkezdése előtt írd le, hogy milyen céljaid vannak az adott téma tanulásával kapcsolatban.

- Foglald össze röviden, hogy mi mindent tudsz már arról a területről, milyennek értékeled ezt a tudásodat.

- Írd le, hogy mostani tudásod szerint mivel lesz érdemes foglalkozni, milyen forrásokat érdemes felkutatni és tanulmányozni, mit érdemes elkészíteni. Ezek persze a későbbiekben változhatnak, az nem baj.

- Minden alkalommal, amikor foglalkozol a témáddal, készíts egy naplóbejegyzést. Ebben a következők szerepeljenek:

= A témával való foglalkozás kezdetének időpontja (perc pontossággal), s a munka befejezésének időpontja.

= Milyen résztémával foglalkoztál?

= Milyen módszert alkalmaztál?

= Milyen dokumentum született a munka során (pl. jegyzet, dolgozatrészlet, film, hangfelvétel, stb.)? Találj ki egy alkalmas módszert a dokumentumok azonosítására. A naplóba kerüljön be a foglalkozás során született dokumentumok azonosítására szolgáló jelzet is és a címük is.

= Milyen további feladatokkal kapcsolatos tapasztalatok szűrhetők le a munka e részéből (adj tanácsot saját magadnak!)?

= Milyen problémákkal találtad magad szemben, mit szándékozol tenni azok megoldásával kapcsolatban?

A naplóban nem kell terjengősen fogalmazni, egyszerűen, röviden, a használhatóságra törekedve készítsd el a jegyzeteidet. A naplót néha vedd elő, olvasd át korábbi bejegyzéseidet! Meglátod, ilyen alkalmakkor jó ötleteid születnek majd a további tanulásra.

A napló mellett gyűjtsd össze az összes a tanulás során készített dokumentumaidat. Nem baj, ha ezek közt vannak olyanok, amelyek nem teljesen készek, vagy olyanok, amelyek helyett később másikat készítesz. Mindent gyűjts össze, ez a portfólió (így hívják az ilyen gyűjteményeket) a tanulási munkád egész történetét tartalmazza majd. Az egyes dokumentumokhoz adhatsz megjegyzéseket (ráragasztva, hozzátűzve egy-egy papíron), amelyek jól emlékeztetnek téged is arra, hogy miről van szó. Ne bízz meg teljesen az emlékezetedben, segíts inkább neki!

A napló és a portfólió készítésére találj ki valamilyen ésszerű, jól alkalmazható és tetszetős formát! Nem biztos, hogy a nagyon drága megoldások a legjobbak, jó ötletekkel olcsó eszközöket alkalmazva is nagyon jól használható megoldásokat találhatsz.

Ennyit segítségképpen, és most nagyon sikeres munkát kívánok.

Helység, dátum

……………………………………

[név]

a tanulásmódszertan tantárgy tanára

Kedves Szülők!

Gyermekük a tanulásmódszertan tantárgy keretében az első félévet átfogó feladat végrehajtásába kezd most. Erről a feladatról tájékozódhatnak részletesen a gyermeküknek átadott tájékoztató szövege alapján. Önöket a következőkre szeretném kérni:

Először is, ha gyermekük kéri, segítsenek neki a tanulási témakör kiválasztásában. Beszélgessenek el vele, hogy mi az, ami érdekli, mivel foglalkozna szívesen. Vessenek fel esetleg ötleteket, de ebben ne abból induljanak ki, hogy Önök mit szeretnének. Inkább emlékeztessék gyermeküket, hogy eddigi életében – ahogy Önök látták – mi keltette fel leginkább az érdeklődését. Megvan a veszélye annak, hogy a gyerek öntudatlanul is valami olyan témát keres, amivel – ő úgy gondolja – a leginkább megfelelhet az iskola elvárásainak, és ezen igyekezetében félreérti, hogy mit szeretne elérni az iskola. Azt gondolhatja például, hogy az iskola biztos valami nagyon komoly, tudományos témát látna szívesen. Márpedig az iskola törekvése egyáltalán nem ez, az iskolának az a legjobb, ha a gyerek a saját maga számára leginkább vonzó témát találja meg.

Ha gyermekük kéri ezt, segítsenek neki a munkában év közben. Lehet érdeklődni az előrehaladásáról. Nagyon fontos módszer, hogy egészen egyszerűen beszélgessenek arról, hogy mire jutott, mit tud már, milyen érdekességeket talált. Ha Önök számára is érdekes újdonságot mond a gyerek, ne habozzanak ezt kifejezni. Ha olyan területtel, részterülettel foglalkozik, ahol Önöknek is vannak ismereteik, akkor beszéljenek erről a gyereknek, különösen akkor, ha kifejezetten rákérdez ezekre a témákra. Családi program keretében elmehetnek olyan kiállításokra, megnézhetnek olyan színpadi műveket, mozifilmeket, TV programokat, amelyek segítenek a gyereknek, ne mulasszanak el ilyen esetekben beszélgetni is a látottakról, hallottakról.

A gyerek – ez kiderül a számára rendelkezésre álló útmutatóból – naplót és portfóliót is készít a munkájával kapcsolatban. Ha gyermekük kifejezetten nem tiltakozik ez ellen, akkor néha belekukkanthatnak ezekbe, s beszélgethetnek róla. Kérem, ne próbálják meg értékelni ezeket a produktumokat, nem a megítélés a cél, hanem a segítés, a munka előrelendítése. Ha problémát látnak, akkor persze azt szóvá tehetik, de inkább segítő szándékkal, a megbeszélés érdekében (vajon a gyerek is problémának látja-e?).

A munka során tényleges produktumok is keletkezhetnek, és persze felmerül a kérdés, hogy ezek elkészítésében mennyire vegyen részt a szülő. Nem akarom ebben megkötni az Önök kezét, nem is tehetném, természetesen segíthetnek gyermeküknek. De azt vegyék figyelembe, hogy ennek a segítésnek a célja az, hogy a gyerek tudást szerezzen, tanuljon. A minél látványosabb produkció érdekében bevetni szülői munkát nincs értelme, ha az nem kamatozik végül a gyerek tudásában, képességeiben.

A munka végeztével, a félév végén a gyerekek be is mutatják majd, hogy mire jutottak. Ezen alkalommal Önöket is szívesen látjuk az iskolában, illetve javasoljuk, hogy nézzék majd meg az e munkáról készült web-oldalakat, ha erre megvan a lehetőségük.

Helység, dátum

……………………………………

[név]

a tanulásmódszertan tantárgy tanára

3. sz. melléklet – Tanulási témakör rögzítésére szolgáló nyomtatvány

Tanulási téma

Név:………………………………………………………………………………………….

Témakör:……………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

Az alábbiak közül melyekre tartasz igényt az iskola részéről (húzd alá):

Könyvtár Internetezési lehetőség Laboratórium

Más:……………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Dátum:……………………….

…………………………………….

aláírás