Milyen módon tanulunk?

A hagyományosabb tanuláselképzeléseknek (ismeretátadás, szemléltetés, cselekvéssel tanulás) megfelelő tanulási módokat ismerik meg a tanulók.

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

A tanulás folyamatával kapcsolatos alapvető fogalmi váltás előkészítése, a három hagyományosabb tanulási mód megismerése, a tanulással kapcsolatos tevékenységek középpontba állítása.

Igényelt idő

2-3 tanóra. Nem igényel tanórán kívüli tevékenységet.

Felhasználási terület

Tanulásmódszertan tantárgy. Inkább a tantárgy tanulásának elején érdemes felhasználni.

Háttér

Ha a tanulás folyamatát abból a szempontból vizsgáljuk, hogy milyen ismeretelméleti alapokra támaszkodik az az elképzelés, amely a folyamatot irányítja, akkor elemezhetjük, hogy mi a forrása (van-e) a tanulásnak, és hogy mi a közvetítője a tudásnak (ha van). A konstruktivista felfogást megelőző tanuláselképzelések a tudás közvetítésében hisznek, így azokban, vagyis az ismeretátvétellel, a szemléltetéssel és a cselekvéssel tanulás során beszélhetünk a tudás forrásáról, vagyis a közvetítési folyamat kiindulópontjáról, valamint a tudás közvetítőjéről is. Nem írjuk le e ponton a részleteket, mert sok forrásban elolvashatók (Nahalka I. 2002. Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest.; Nahalka I. 1997. Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron (I.). Iskolakultúra, VII(2) 21-33. (II.): VII(3) 22-40. (III.): VII(4) 21-31.).

A gyerekek számára természetesen nem egy bonyolult „túlbonyolított” pedagógiai, pszichológiai, filozófiai szövegre van szükség, hanem arra, hogy a saját gyakorlatukban felfedezzék a különféle tanulástípusok jelenlétét, és saját élményeik feldolgozásával ismerhessék meg egy kicsit alaposabban ezeket a tanuláselképzeléseket, tanulásformákat.

Ajánlott feldolgozási mód

1. Nagyon röviden magyarázzuk el, hogy mivel foglalkozunk a következőkben, de nem kell kimondani, hogy milyen tanuláselképzelésekkel, tanulásformákkal foglalkozunk, csak azt, hogy keressük a tanulás különböző típusait. Mondjuk el a feladat lényegét is (a következő pontokban lesz nyilván leírva).

2. Osszuk az osztályt összesen 9 csoportra. Az 1. számú mellékletben megadtunk 3 feladatot, ezeket adjuk ki 3-3 csoportnak. A feladatok ugyanannak a megtanulását tartalmazzák, de az egyik esetben szöveg olvasása alapján kell tanulni, a másik esetben a szemléltetés játszik alapvető szerepet, harmadik esetben pedig a cselekvés lesz a tanulás legfőbb eszköze. De a három feladat ugyanannak a tudásnak az elsajátítását szolgálja. Ezt ne áruljuk el a gyerekeknek a legelején, legyen meglepetés, amikor majd egyeztetni kell a munkájuk eredményeit.

3. Végezzék el a feladatot a csoportok (tanulás).

4. Hozzunk össze 3 nagyobb csoportba 3-3-3 kiscsoportot, úgy, hogy minden nagycsoportban egy-egy kiscsoport képviselje a tanulástípusokat, vagyis mindegyik képviselve legyen. Meséljék el egymásnak, hogy mit csináltak. Ekkor fog kiderülni, hogy valójában ugyanazzal a témával foglalkoztak. A feladatuk – ehhez egy kis munkalapot készítettünk, ld. 2. sz. melléklet – meghatározni, hogy miben különbözött a három megközelítés, milyen jellegű tanulásban vettek részt a csoportok. Nevet is kell adniuk a tanulásfajtáknak, illetve meg kell próbálniuk a lényegét néhány fontosabb pontban megfogalmazni.

5. A tanár figyelje meg, hogy a három nagycsoport milyen eredményre jut, és attól függően történjék meg az osztályszintű megbeszélés, hogy nagyjából egyforma eredményre jutnak a nagycsoportok, vagy lényegesen eltérő eredményekre.

6. Az előbbi pontban elvégzett megfigyelés eredményét felhasználva tartsuk meg az osztályszintű, frontális megbeszélést. Készüljön vázlat is az eredményekről, a három tanulási mód, típus, felfogás lényegének jelzésével, a legjobb, ha a gyerekek hozzák össze javaslataikkal a vázlatpontokat.

Eszközök, anyagok

Munkalap a tanulási feladatokhoz (3 típus), munkalap a tanulástípusok elemzéséhez.

Változatok

1. Amikor a csoportok elvégezték a tanulási feladatot, össze lehet hozni előbb az ugyanazzal a tanulástípussal dolgozó csoportokat, hogy egyeztessék, mit csináltak, s csak ezután jöjjön a 3-3-3 csoport találkozója.

2. Még izgalmasabb a feldolgozás, ha három különböző feladatcsoportot adunk a 3-3-3 csoportnak. Ebben a modulban csak egyet dolgoztunk ki, de ha van a kollégának jó ötlete, kíséreljen meg megvalósítani mást is.

3. Már a csoportok is készíthetnek javaslatokat a füzetbe kerülő vázlatra.

Kiegészítés

1. Történelem iránt érdeklődő gyerekek számára kiváló tanórán kívüli feladat lehet utánanézni, hogy milyen történelmi korszakokhoz kötődnek az egyes tanulásparadigmák. Készítsenek a gyerekek tablókat, amelyeken szemléltetik is a történelmi ismereteket. Ez a feladat akár az egész osztállyal is végezhető, ha jónak látjuk.

2. Kicsit veszélyes feladat: a tanulók gyűjtsenek példákat más tantárgyaikból a három tanulástípus, tanulásfelfogás illusztrálására. Készítsenek rövid leírásokat azokról a tanóra-részletekről, amelyeken ismeretátadással, szemléltetéssel, cselekvéssel való tanulás volt a jellemző. Készüljön ezekből a tapasztalatokból rövid ismertetés.

Értékelés

Értékeljük, értékeltessük azt a folyamatot, ahogyan a gyerekek rájöttek (vagy nem jöttek rá) az alapvető tanulásszemléletek lényegére, eltérő vonásaikra. Próbáljuk meg megtalálni, hogy mi segítette, vagy éppen mi hátráltatta ezt a folyamatot. Emeljük ki a kreatív megoldásokat, különösen akkor, ha a nevek adásában vetettek fel nagyon jó ötleteket a csoportok. Próbáljuk meg megértetni a gyerekekkel, hogy most nem valamifajta felfedezésben volt részük, hanem inkább a korábbi tapasztalataik segítségével bennük már kialakult, tanulással kapcsolatos tudás vált kifejezetté, egyértelműbbé.

Talasztalat: A csoportok nagyon komolyan vették, hogy nekik meg kell tanulniuk az egyes „tananyagot, ami persze szinte lehetetlen volt egy tanóra keretében. Volt, aki elkezdte magolni, s felmondani. A végén nagyon találó neveket adtak az egyes tanulási módoknak, pl. lényegre törő, magolós, tömény; vizuális, egyszerű, átlátható; utánajárásos, gyakorlati, kísérleti.

Megbeszéltük, hogy milyen tantárgyak esetében alkalmasabb az egyik vagy másik módszer, ill. személyenként is változó, hogy ki mikor mit választ.

Természetesen itt is előkerült a konstruktivista tanuláselmélet, kiemeltük a leglényegesebb különbségeket a hagyományos nézetekkel szemben.

A modul végén a csoportoknak be kellett fejezniük azt a mondatot, hogy:

Úgy tanulunk, hogy………………

Hát bizony a legtöbben a hagyományos tanulásfelfogásokat adták vissza, de már némi elmozdulást tapasztaltam.

A tanév végi megbeszélések során még mindig a legtöbben úgy vélekedtek, hogy az nem volt igazán tanulás, amit a Tanulásmódszertan tantárgy keretén belül végeztek, a hagyományos elképzelés keményen tartja magát, mi szerint tanulás az, ha leülök, bemagolom, majd akkor eredményes ez a tevékenység, ha másnap ötös dolgozatot írok belőle.

Mellékletek

1. „Hogyan tanulunk?” - A tanulással kapcsolatos csoportfeladatok

2. „Hasonlítsátok össze a csoportok tanulási folyamatait!” – Munkalap a csoportok számára a tanulási folyamatok összevetéséhez, elemzéséhez.

Hogyan tanulunk?

Az alábbiakban egy szöveget olvashattok. Ebben a szövegben számos ismeret szerepel, olyanok, amelyekkel közületek valószínűleg csak kevesen találkoztak eddig. Tanuljátok meg ezt az anyagot, sajátítsátok el a benne lévő ismereteket. Elolvasás, akár többszöri elolvasás után kérdezzétek ki egymástól a tanultakat.

*

A kibernetika a rendszerek, a folyamatok, az irányítás tudománya. A rendszer szót nagyon sok ember nagyon sokszor használja, de nem biztos, hogy pontosan tudják, mit jelent. Rendszer egy gép, rendszert alkotnak az ember szervei (szív, tüdő, máj, stb.), rendszert alkotnak a társadalomban élő emberek és szervezeteik is. Maga az iskola is rendszer. A rendszer tehát olyan elemek együttese, amelyek valamilyen kölcsönhatásban állnak egymással, hatnak egymásra.

A másik fent említett nagyon fontos fogalom az irányítás. Egyik rendszer irányíthatja a másikat, vagyis lényegesen, meghatározó módon befolyásolhatja, hogy mi történjék a másik rendszerben. Irányítás például ahogyan egy forgalmas útkereszteződésben a közlekedési lámpák irányítják a közlekedést, és irányítás az is, ahogyan a szülők egy családban meghatározzák, mit tegyen a család, kinek mi legyen a feladata.

Az irányítási folyamat azonban kétféle lehet. Az egyiket vezérlésnek, a másikat szabályozásnak nevezzük. A vezérlés esetén az irányító rendszerben működik egy program, vagy érvényesül egy terv, méghozzá úgy, hogy a folyamat közben nem változik. Mindegy, mi történik az irányított rendszerben, a program, a terv mindig ugyanúgy hajtódik végre. Így működnek az előbb mondott közlekedési lámpák. Így működik a genetikai anyagunk, amely megszabja, hogy testünk hogyan működjön, de önmaga nem képes alkalmazkodni a körülményekhez. Így működnek a politikában az elnyomó rendszerek, amelyekben a hatalmon lévők nem törődnek a nép akaratával, szükségleteivel, csakis saját programjukat, terveiket hajtják végre.

A szabályozás egészen más jellegű irányítási folyamat. Szabályozás esetén az irányító rendszerben ugyanúgy működik egy program, vagy egy terv, mint a vezérlés esetén, de ez a program, vagy terv meg tud változni. Az irányító rendszer figyeli az irányított rendszerben bekövetkező változásokat. Az így szerzett információkat visszajelzésnek nevezzük (angolul feedback), ezek szolgálnak arra, hogy a program, a terv hozzáigazodjék a bekövetkezett változásokhoz. Így működik például az egyszerű mechanikus WC-tartály. Ahogy nő a víz szintje a tartályban, úgy emelkedik fel benne a levegővel teli úszó, ami egy kart mozgat, s az egy ponton olyan magasra kerül, hogy elzárja a vizet. Szabályozást valósítanak meg azok a közlekedési lámpa rendszerek, amelyeknél az úttestbe érzékelőket építenek, s az érzékelők által jelzett forgalomnak megfelelő ideig tartják a megfelelő jelzéseket (piros, sárga, zöld). Így működik az agyunk is, mert folyton megvizsgálja, milyen hatást váltott ki cselekvésünk a környezetünkben. És így működik egy demokratikus társadalom, ahol a nép, az egyes emberek, a családok akarata fontos szerepet játszik a döntések meghozatalában.

Az irányított és az irányító rendszert gondolatban egyesíthetjük, és így kaphatunk egy nagyobb rendszert. Körülöttünk nagyon sok rendszer (technikaiak, biológiaiak, gazdaságiak, társadalmiak, stb.) így működik, benne valamilyen irányítás (vezérlés vagy szabályozás) valósul meg. De egy rendszer nem csak így működhet, nem csak így érhet el rendezett működést. Jó példa erre egy méhcsalád élete. Ez is egy rendszer, az egyes méhek alkotják, de ebben a rendszerben nincs irányítás. Egy méhcsalád életét senki és semmi nem irányítja, sem vezérléssel, sem szabályozással. Még a méhkirálynő sem, mert „ő” is csak egy „kis csavar a gépezetben”, nem utasít egyetlen méhet sem. Minden méh azt a feladatot hajtja végre, amit genetikai programja, viselkedésének programja előír a számára. És érdekes, a méhcsalád élete mégsem esik szét, minden úgy zajlik, mintha valami gépezet, vagy ember, vagy valami más irányítaná. Vagy lehet, hogy még annál is célszerűbben működik ez a rendszer?

Hogyan tanulunk?

A következőkben rajzokat és szövegeket látsz majd, amelyek egy adott témával kapcsolatosak. Feladatod, hogy sajátítsd el mindazokat az ismereteket, amelyek ehhez a témához tartoznak, természetesen a szövegek és a képek segítségével. Ha sikerült feldolgozni az anyagot, akkor kérdezzétek ki egymástól a csoportban a tanultakat.

Alexandriai Heron egyik találmányát lehet látni a következő képen, amely alatt a magyarázat is megtalálható. Nézd meg a képet, olvasd el a magyarázatot!

Ez a szerkezet arra való, hogy tűz gyújtásával ki lehessen nyitni a templom kapuját. Úgy működik, hogy ha meggyújtjuk a tüzet (az ábra jobb oldalán), akkor az felmelegíti az alatta, zárt részben lévő levegőt, amely a nagy gömbben nagy nyomást hoz létre. A nagy nyomás következtében a víz „átpumpálódik” a kisebb tartályba, ami így nehezebbé válik, elindul lefelé, és a csigán átvetett kötelet húzva megforgatja az ajtók tengelyéhez illesztett hengereket, amelyek így elforgatják, vagyis kinyitják az ajtókat.

Az ilyen folyamatokat vezérlésnek nevezzük, az jellemző rájuk, hogy egy program, egy terv mereven végrehajtódik, nem törődve vele, hogy az irányított rendszerben mi történik. Héron ajtónyitójában elszakadhat a kötél, megakadhat a hengerek mozgása, ettől még a tűz ugyanúgy ég majd, növeli a nyomást, s a nagy gömbből folyik majd kifelé a víz.

Az irányítási folyamatok azonban másmilyenek is lehetnek. Erre példa a WC-tartály működése. Ezt is szemléltetjük egy ábra segítségével:

A WC tartályba, ha éppen használtuk, s ezért üres, kezd befolyni egy csövön (Cs) keresztül a víz. A tartályban egy csukló (C) van rögzítve a falhoz, s egy rúd a végén lévő, levegővel telt zárt gömbbel (G) vízszintes síkban le-föl tud mozogni. Ahogy a víz egyre magasabb szintet ér el, úgy a gömb egyre magasabbra kerül, s ezzel felfelé fordítja a rudat is. A rúdon elhelyezett „dugó” (D) egyre közelebb kerül a víz beömlési nyílásához, és egy idő után elzárja azt. Ekkor megszűnik a víz beömlése, a tartály újra használható. Itt persze csak a víz utánpótlását szabályozó részt rajzoltuk és írtuk le, a szerkezetnek ezen kívül még az öblítésről, vagyis a tartály aljából a víz eltávolításáról is gondoskodnia kell.

A WC tartály másképpen működik, mint Heron ajtónyitója. Ha a program, vagyis a csövön keresztül a víz beömlését irányító vízvezeték akadálytalanul, szabályozás nélkül működne, akkor túlcsordulna a víz, és elöntené a helyiséget. Az irányított rendszer a tartályban lévő víz, amelynek a szintjét ez a szerkezet „megvizsgálja”. Ha a vízszint még alacsony, akkor folytatódik tovább a program, ömlik be a víz. Ha azonban az irányított rendszer, vagyis a víz szintje elér egy magasságot, akkor a szerkezet elzárja a víz folyását, vagyis megváltozik a program. Az ilyen irányítási folyamatokat, amelyekben tehát a program megváltozik, ha az irányított rendszer visszajelzése (itt: hogy milyen magas a víz) ezt szükségessé teszi, szabályozásnak nevezzük.

Az irányítási folyamat tehát lehet vezérlés vagy szabályozás. A vezérlés esetén az irányító rendszerben működik egy program, vagy érvényesül egy terv, méghozzá úgy, hogy a folyamat közben nem változik. Így működnek a közlekedési lámpák. Így működik a genetikai anyagunk, amely megszabja, hogy testünk hogyan működjön, de önmaga nem képes alkalmazkodni a körülményekhez. Így működnek a politikában az elnyomó rendszerek, amelyekben a hatalmon lévők nem törődnek a nép akaratával, szükségleteivel, csakis saját programjukat, terveiket hajtják végre.

A szabályozás esetén az irányító rendszerben ugyanúgy működik egy program, vagy egy terv, mint a vezérlés esetén, de ez a program, vagy terv meg tud változni. Az irányító rendszer figyeli az irányított rendszerben bekövetkező változásokat. Az így szerzett információkat visszajelzésnek nevezzük (angolul feedback), ezek szolgálnak arra, hogy a program, a terv hozzáigazodjék a bekövetkezett változásokhoz. Szabályozást valósítanak meg azok a közlekedési lámpa rendszerek, amelyeknél az úttestbe érzékelőket építenek, s az érzékelők által jelzett forgalomnak megfelelő ideig tartják a megfelelő jelzéseket (piros, sárga, zöld). Így működik az agyunk is, mert folyton megvizsgálja, milyen hatást váltott ki cselekvésünk a környezetünkben. És így működik egy demokratikus társadalom, ahol a nép, az egyes emberek, a családok akarata fontos szerepet játszik a döntések meghozatalában.

Az irányított és az irányító rendszert gondolatban egyesíthetjük, és így kaphatunk egy nagyobb rendszert. Körülöttünk nagyon sok rendszer (technikaiak, biológiaiak, gazdaságiak, társadalmiak, stb.) így működik, benne valamilyen irányítás (vezérlés vagy szabályozás) valósul meg. De egy rendszer nem csak így működhet, nem csak így érhet el rendezett működést. Jó példa erre egy méhcsalád élete. Ez is egy rendszer, az egyes méhek alkotják, de ebben a rendszerben nincs irányítás. Egy méhcsalád életét senki és semmi nem irányítja, sem vezérléssel, sem szabályozással. Még a méhkirálynő sem, mert „ő” is csak egy „kis csavar a gépezetben”, nem utasít egyetlen méhet sem. Minden méh azt a feladatot hajtja végre, amit genetikai programja, viselkedésének programja előír a számára. És érdekes, a méhcsalád élete mégsem esik szét, minden úgy zajlik, mintha valami gépezet, vagy ember, vagy valami más irányítaná. Vagy lehet, hogy még annál is célszerűbben működik ez a rendszer?

Hogyan tanulunk?

Oldjátok meg csoportmunkában a következő feladatokat!

1. Szerintetek hogyan működik a WC-tartály akkor, amikor éppen használtuk, és elkezd bele folyni a víz, majd amikor már elég magasan van, leáll a víz beömlése? Beszéljétek meg, majd a megbeszélés eredményeképpen próbáljátok meg lerajzolni.

2. Heron Alexandriában feltalált egy ajtónyitót, amely akkor működött emberi erő felhasználása nélkül, ha egy oltárkövön tüzet gyújtottak. Vajon hogyan működhetett? Itt a rajz:

3. Szerintetek hogyan működnek a budapesti, vagy bármely nagyobb városban használt közlekedési lámpák? Figyelik-e a forgalmat? Hosszabb ideig tartják egy irányban a zöldet, ha abban az irányban jóval nagyobb egy adott időszakban a forgalom, mint kereszt irányban? Visszaállnak-e eredeti működésükre, ha ez a különbség megszűnik? Biztos ti is tudjátok, hogy nem így működnek a forgalmi lámpák. De működhetnének így? Találjatok ki egy másképpen működő rendszert (de nehogy egy rendőrrel akarjátok megoldani a feladatot), legyen a működés automatikus.

4. A szokásos közlekedési lámpák és Heron ajtónyitója – bár nagyon különböző feladatokra készültek – ugyanolyan irányítási elven működnek. Az a rendszer, amit ti kitaláltatok a közlekedés hatékonyabb irányítására, illetve a WC tartály vízfeltöltője viszont egy másik irányítási elvet valósítanak meg. Mi lehet a különbség a kettő között. Fogalmazzátok meg nagyon röviden.

5. El tudtok-e képzelni olyan rendszert, amely nagyon is megfelelően működik, legalábbis valakik vagy valakik számára, de nem irányítja semmi és senki?

2. sz. Melléklet – Munkalap a tanulás formáinak felismeréséhez

Hasonlítsátok össze a csoportok tanulási folyamatait!

Három csoport előbb külön-külön dolgozott, és egy-egy tanulási feladatban vettek részt, majd most összejöttetek, hogy megbeszéljétek, mit is csináltatok tulajdonképpen. Mindegyik csoportból egy valaki mondja el röviden, hogy mit csináltak, miről tanultak (a részletek nem kellenek), és hogyan tanultak. Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket vesztek észre? A hasonlóságok gyorsan kiderülnek majd, a különbségeket nehezebb lesz megfogalmazni. Próbáljátok meg!