Mire tanít a Föld alakja?

A Föld bolygó alakjával kapcsolatos tanulási folyamat egyfajta „állatorvosi ló”, jól szemléltethető rajta, hogy mi történik a tudás konstrukciójakor. Ugyanakkor egy nagyszerű művelődéstörténeti téma is, gazdag kutatási lehetőségeket biztosít a gyerekek számára.

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

A tudáskonstrukció folyamatának alaposabb megismerése, az önálló, belső konstrukciók létezésének elfogadása, a tudásátadással, szemléltetéssel és cselekvéssel nem kialakítható tudás létezésének elfogadása, a fogalmi váltás fogalmának megismerése. A fogalmi váltások felismerése.

Igényelt idő

Tanóraként 4-5 óra, a gyerekek házi feladataira tanórán kívül kb. 1-1,5 óra.

Felhasználási terület

Tanulásmódszertan, valamint földrajz vagy természetismeret tantárgyakban, középfokú tanintézetekben, és általános iskola felső tagozatán is.

Háttér

A Föld alakjával kapcsolatos gyermeki elképzelések formálódásának gazdag angol nyelvű szakirodalma van, de ajánlunk magyar nyelvű leírást is: Nahalka I. 2002. Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest. Ebből a forrásból a szakmai részleteknek utánanézhetünk. A lényeg, hogy a gyerekekben a Föld alakjával kapcsolatos elképzelések nem úgy alakulnak ki, hogy egyszer csak valamilyen tanítás eredményeként (pl. otthon a szülők, vagy az iskolában a tanító hatására) a gyerekek megtanulják, hogy a Föld gömbölyű, s ezután már tökéletesen tudják. A folyamat a legtöbb gyerek esetében többféle értelmezésen keresztül halad, és általában hosszabb időt vesz igénybe. A gyerekek a Föld alakjával kapcsolatos elképzeléseiket konstruálják és nem átveszik valakitől vagy valahonnan.

Ebben a modulban ezt a példát használjuk fel a tudáskonstruálás folyamatának szemléltetésére. A fogalmi váltásnak ez az az eleme, amikor a tanuló különböző példákat lát arra, hogy egy új elképzelés, jelen esetben a tudásnak konstrukciós folyamatban való keletkezése, képes megmagyarázni minden jelenséget, amelyet korábbi elképzelések meg tudtak magyarázni, de még fontosabb, hogy a régiekkel nehezen kezelhető jelenségek magyarázatára is képes. Ha megnézzük különböző korú gyerekek Föld alakjával kapcsolatos feladatmegoldásait, akkor nehezen magyarázhatunk meg bizonyos képeket, megoldásokat, ha csak abban hiszünk, hogy a gyerekek átveszik a tudást. A konstruktivizmus viszont jó megoldásokat kínál. Ebben a modulban ezzel a helyzettel szembesítjük a gyerekeket.

Ajánlott feldolgozási mód

1. Mindenek előtt magát az osztályt kellene felmérni a Föld alakjával kapcsolatos tudás szempontjából. Ha most egy gimnázium nyelvi előkészítő osztályára gondolunk, akkor 14-16 éves, többségükben eddig az iskolában jó tanulónak bizonyult gyerekekről van szó, kevéssé valószínű, hogy számottevő arányban tapasztalnánk körükben a tudományos felfogástól eltérő képet a Föld alakjával kapcsolatban. Ha e modult más körülmények között használjuk, például szakiskolákban, vagy általános iskola felső tagozatán, akkor már egy jóval színesebb képpel találkozhatunk. De adjunk egy viszonylag nehéz feladatot (diplomás felnőttek egy részének is beletörik a bicskája). A feladatot az 1. sz. mellékletben írtuk le feladatlap formájában. A feladat azért nehéz, mert egy gömbbel, egy térbeli testtel kapcsolatban kell rendelkezni jó elképzelésekkel, és egy elképzelt szituációt a kétdimenziós lapra lerajzolni, ami – mondjuk – felnőtteknek is nehezen megy néha. Osszuk ki a feladatlapot, s adjunk 3-5 percet a feladat megoldására.

2. Ne szedjük össze a lapokat, hanem rajzoljuk fel a tudomány által helyesnek tartott ábrát a táblára (vagy egy előre elkészített szemléltető ábrát helyezzünk ki). Biztonság kedvéért ide helyezünk egy rajzot, amit prezentálni kellene:

Beszéljük meg, hogy miért ez a helyes ábra. Ha mindenki jól rajzolt, akkor nem is kell tovább foglalkoznunk ezzel a feladattal, legalábbis a konkrét megoldással. Ha vannak másmilyen ábrák, akkor azok készítői mondják el, mire gondoltak, és nagyon fontos: mondják el, hogy ők mit értenek az alatt, hogy a Föld gömbölyű, hogyan képzelik ezt el, és hogyan egyeztethető össze ez a kép a rajzukkal. Itt már szóba kerülhetnek a különböző elképzelések, de részletes magyarázatok még ne szerepeljenek, ezekről inkább a gyerekek beszéljenek. Arra is rá lehet kérdezni, hogy kisebb korukban – ki mire emlékszik – hogyan gondolkodtak a Föld alakjával kapcsolatban.

3. Itt legyen egy kis intermezzo, ugyanis érdemes megvizsgálni egy kicsit alaposabban, miért jó az, ha az emberek tudják, hogy a Föld gömbölyű. Tegyük fel ezt a kérdést csoportmunkában a gyerekeknek. 4-5 fős csoportokat érdemes alkotni. Beszéljék meg a csoportok a kérdést, próbáljanak meg érveket gyűjteni arra, hogy érdemes megtanulni, hogy a Föld gömbölyű. A hétköznapi életből hozzanak példákat. Vagy a csoportmunkát megelőzően, de jó utána is, hívjuk fel az osztály figyelmét e feladat értelmére, vagyis az adaptivitás kérdésére. Ilyen kérdésekkel fűszerezhetjük a megbeszélést: Vajon egy a 13. században élt szántóvető jobbágy számára is ugyanolyan fontos volt ennek az ismeretnek a birtoklása, mint a mi számunkra ma? Mit tudhattak a 13. században a különböző társadalmi helyzetű emberek mondjuk Magyarországon a Föld alakjáról? Vajon a ma is lényegében helyhez kötötten, törzsi formában, nagyrészt vagy teljesen elszigetelten élő emberek (vigyázzunk, ne használjunk olyan szavakat, hogy „primitív”, „elmaradott”) tudják-e, hogy a Föld gömbölyű, s ha nem tudják, akkor ez mennyiben zavarja az ő életüket? Egyáltalán: gömbölyű a Föld? Ezeket a kérdéseket előre is megfogalmazhatjuk (akár le is írhatjuk egy munkalapra), de a csoportmunka után is jó lehet a megfogalmazásuk. A csoportmunkát kövesse megbeszélés, a csoportok mondják el, mire gondoltak, persze nem kell, hogy ismételjék egymást, mindig csak az új szempontok szerepeljenek. A beszélgetés során kérdezze meg a tanár, hogy mit gondoltok, miért adtam ezt a feladatot, mi az érdekes ebben. A beszélgetést arra érdemes terelni, hogy az adaptivitás kérdései felmerüljenek. Szigorúan véve még egy empirista látásmód szerint sem igaz az, hogy a Föld alakja gömb. Eltér attól a geoid alak miatt, illetve természetesen a felszín egyenetlenségei is eltérést okoznak a sima gömb alaktól. Mégis, mint egy gömbre gondolunk, amikor a Földről van szó. Vagyis egy szigorú, empirista értelemben véve hamis ismeretet használunk szinte állandóan, amikor erről van szó. Akkor mégiscsak kell, hogy legyen valamilyen értéke ennek a tudásnak. Ez az adaptivitás: sok jelenséget igen jól tudunk magyarázni vele, előre jelezhetünk eseményeket, és a cselekvéseinket is befolyásolja. Ismét biztonság kedvéért ideírunk néhány szempontot, ami a mai, európai ember számára a Föld gömbölyű alakjával kapcsolatos ismeretet adaptívvá teszi:

- Távoli országokba tett utazásokkal kapcsolatos információk kezelése (pl. miért kell a repülőknek kitérniük északra, ha egyébként a kiinduló és a célállomásuk ugyanazon a szélességi körön helyezkedik el, vagyis miért nem a szélességi kör mentén halad, „egyenesen”?).

- Irodalmi művek, történetek megértése.

- Tudományos eredmények megértése.

- A világban zajló események megértése.

- A világméretű kommunikációval, távközléssel kapcsolatos jelenségek megértése (pl. műholdak szerepe a telefóniában, a TV-programok sugárzásában, a világháló működésében).

- Az űrkutatással kapcsolatos események megértése.

- Időjárással, a Föld klímájával kapcsolatos jelenségek megértése, ezekkel kapcsolatos álláspontok kialakítása.

4. Az előző három pontban leírtak bizonyos mértékig előkészítő jellegű feladatok voltak két hosszabb távú feladathoz. Ezeket a feladatokat kellene még megbeszélni ebben az előkészítésben. Az egyik feladat a Föld alakjával kapcsolatos emberi ismeretek fejlődésének feldolgozása, a másik a gyerekek hasonló ismeretei fejlődésének végigkövetése. Itt az első feladat tekintetében alkalmazzuk az önirányított tanulás eszközrendszerét. Itt már a feladatot is a gyerekeknek, az egész csoportnak kellene kialakítani. A tanár csak a kezdőlépést teszi meg, kiadja a feladatot, hogy valamilyen módon fel kellene dolgozni a Föld alakjával kapcsolatos ismeretek fejlődéstörténetét, de ennek részleteit nem akarja megmondani, együtt kellene meghatározni, hogy pontosan mivel foglalkozzanak, és milyen módszerrel dolgozzanak. A tanár itt valóban csak tanácsadó szerepet igyekezzék betölteni. Ez azt jelenti, hogy nem kell teljesen passzívnak lennie, de javaslatai nem is határozhatják meg pontosan, hogy mit is „akarjanak” a gyerekek. Nem „áldemokráciára” nem „ál-önirányításra” van szükség, amelyben a tanulók „kitalálják” azt, amit a pedagógus akar. A legjobb megoldás, ha a tanár csak akkor szól bele a folyamatba, ha (1) vagy megakad a tervezés, és akkor segíteni kell, de minden ilyen esetben legalább három alternatíva álljon rendelkezésre, (2) vagy akkor, ha a gyerekek olyasmit terveznének, ami a kereteket feszíti szét, tehát időben nem megfelelő, vagy a célok megvalósulását sérti. Biztonság kedvéért azonban most is ide írunk néhány módszertani és tartalmi jellegű segítséget:

- A munkára vonatkozó ötletek összegyűjtésére lehet alkalmazni az ötletroham módszerét. Ennek egy leírását elhelyeztük a CD mellékletben („Módszertan\Módszerek\Ötletroham” fájl). De alternatívaként fel lehet ajánlani az egyszerű beszélgetést erről, a kiscsoportokban való ötletgyűjtést, az azt követő osztálymegbeszéléssel.

- Az ismeretek összegyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatban számos módszer javasolható, így a könyvtár használata elsősorban, és itt felhívjuk a figyelmet az irodalmi művekre is, de érdemes mozgósítani az otthoni forrásokat is, érdemes meggondolni, hogy van-e éppen olyan kiállítás, múzeumi látogatási lehetőség, ami segíthet, elő lehet venni korábbi tankönyveket a témáról (történelem, földrajz), lehet kérni megfelelő szaktanár segítségét, lehet kérni megfelelő tudással rendelkező szülők, nagyszülők, testvérek segítségét, az interneten lehet tájékozódni.

- Érdemes arra biztatni a gyerekeket, hogy a munka szervezési folyamatát is tervezzék meg. Ennek a lépéseit akár fel is írhatjuk a táblára, ahogyan azt a gyerekek javasolják, majd az egyes lépéseken szép sorban végigmehetünk. Ilyen lépesekre gondolunk elsősorban: ötletek gyűjtése a feladattal kapcsolatban, a feladat pontosabb kitűzése, részfeladatok kijelölése, csoportok alakítása a részfeladatokra, ötletek a csoportok számára, határidők megbeszélése, a csoportoktól várt végeredményre vonatkozó megállapítások, a csoportok eredményeinek bemutatására vonatkozó elképzelés kialakítása. Már a csoportok feladataként: módszerek kijelölése, források megjelölése, a gyűjtés elvégzése, közben viták, megbeszélések, a prezentáció előállítása.

- Tematikailag is nagyon sok minden szóba jöhet: A különböző kultúrák mondanivalója a Föld alakjáról, mondavilág, mesék, stb. Ókori elképzelések a Föld alakjával kapcsolatban, ókori gondolkodók eredményei. Érdekes csillagászati mérések már az ókorban, hogyan végezték ezeket, pontosságuk, stb. A ptolemaioszi rendszer kialakulása és fejlődése a későbbi évszázadokban. A Föld alakjáról alkotott elképzelések a középkorban, sok-sok illusztráció. Kopernikusz munkássága (bár ez kicsit más téma, a Naprendszer berendezésével kapcsolatos, de itt ez is hasznos lehet). Egy vita eljátszása arról, hogy a Föld gömbölyű, vagy lapos. Az egyház szerepe a kérdésben, de általában is a tudományosság fejlődésében – Európában. A nagy földrajzi felfedezések és a Föld alakjával kapcsolatos elképzelések formálódása. Hogyan mert Kolombusz elindulni nyugatra, milyen előzményei voltak ennek. A Föld alakjával kapcsolatos későbbi felfedezések, a térképek történetének alakulása. A Föld alakjáról alkotott mai elképzeléseink kialakulása, ezeknek a lényege.

A másik feladat, amit az előkészítés után, tanórán kívüli munkával és hosszabb idő alatt kell elvégezni, különböző korú gyerekek Föld alakjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata. Ennek a feladatnak a végrehajtása a másik feladattal párhuzamosan haladhat, de az a jó, ha egy picit késik hozzá képest. Ugyanis jó lenne, ha a gyerekek már foglalkoznának a Föld alakjáról alkotott, történelembeli elképzelések néhány vonatkozásával, és ennek birtokában foglalkoznának kisebb gyerekek elképzeléseivel. Ezt a feladatot is az önirányított tanulás módszereivel kellene megszervezni, de itt most egy kicsit jelentősebb szerepet kap az egyéni munka. Az alapfeladatot itt is a tanár mondja ki. Ezután azonban az osztály tervezze meg annak kivitelezését. Nagyon érdekes része lehet ennek megtudni, hogy vajon a tanulók milyen feladatokat adnának kisebb gyerekeknek a vizsgálat keretében. Ne adjunk erre az elején javaslatokat, várjuk meg, hogy milyen ötleteik születnek a tanulóknak. Egy feladatot már ismernek, azt, amit ők is megoldottak, de az csak idősebbeknek megfelelő, kisebb gyerekekkel nem szabad alkalmazni (12 év felett azonban már megkísérelhető). Természetesen itt is adunk javaslatokat munícióként a tanárnak, ezek a 2. sz. mellékletben találhatók.

Az önálló munka megtervezésével kapcsolatos megbeszélésre nagyjából ugyanazt ajánlhatjuk, mint az előbbi feladat esetében, azzal a különbséggel, hogy itt az informálódás egy kisebb gyerekekkel végrehajtott interjú lesz. Fontos az a különbség is, hogy ebben az esetben alapvető szerepe van annak, hogy a tanulók vázolják fel, milyen eredményeket várnak a vizsgálattól. Ez egy döntő része a modulnak, mert arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ismeretszerzés, vagyis a tanulás során az előzetes tudásnak meghatározó szerepe van. Éppen ezért itt a tanárnak a gyerekek figyelmébe kell ajánlania, hogy milyen kutatási eredmények születtek ezen a téren. Ez esetben egészen egyszerűen magyarázza el a lényeget (az említett szakirodalomban minden ehhez szükséges információ megtalálható). Ez a megoldás nem sérti az önirányított tanulás elvét, mert itt a tanár szakértői szerepe nyilvánul meg (ezt egyébként el is mondhatjuk a tanulóknak). Itt hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy általában nem elég a gyerekeknek csak szárazon elmondani a feladatot, magyarázatokra van szükség, de olyanra, amely a feladat tartalmáról, vagyis a megoldásról semmit nem árul el. De nagyon fontos, hogy beszélgessenek a tanulók a gyerekkel, s a beszélgetés után igyekezzenek minél pontosabban leírni, hogy mi történt, milyen kérdések hangzottak el és milyen válaszok születtek. Valószínűleg lesznek rajzok is, ezeket természetesen változtatás nélkül fel kell használni az elemzés során.

A tanulók megkérhetik kisebb testvéreiket, barátaik, barátnőik testvéreit, rokon gyerekeket, ismerősöket, barátokat a részvételre. A létszámot, tehát hogy ki hány ilyen interjút készítsen, a csoportnak együtt kell elhatároznia. Fontos, hogy előre felmérjék, milyen korosztályokból lesznek várhatóan interjúalanyok, hogy minél több korosztály szerepelhessen.

5. A két feladattal a gyerekek tanórán kívül foglalkozzanak (házi feladat), de ha úgy látjuk, hogy ez szükséges, és a feltételek is megteremthetők, akkor tanórákat is használhatunk a feladatokra. A Föld alakjával kapcsolatos művelődéstörténeti kutatás eredményeit egy tanórán mutassák be a csoportok, és legyen ezzel kapcsolatban egy olyan beszélgetés, amelyben a munka főbb tartalmi tanulságait összegezzük. Ebben fontosak lehetnek a következő szempontok:

- A történelemben a Föld alakjával kapcsolatos elképzelések kialakulása rendszerint elméleti szempontok figyelembe vételével történt, soha nem az empirikus tapasztalatok határozták meg a gömb alakra vonatkozó képek kialakítását. A lapos földkép mellett mindig sokkal több tapasztalati bizonyítékot lehetett felsorolni.

- Nagyon hosszú idő alatt, nagyon nehezen alakult ki a mai kép a Föld alakjáról.

- Érdemes megfontolni, hogy mennyire nincs tiszta képünk arról, hogy a történelem egyes korszakaiban az emberek hogyan gondolkodtak a Föld alakjáról.

- Fontoljuk meg, hogy egy adott időpontban a történelemben a Földön élő különböző kultúrákban, a különböző emberek nagyon különbözőképpen ítélték meg a kérdést.

- Mindig ennek a tudásnak az adaptivitása volt a fontos kérdés. Kellett ez az ismeret egy ember, egy csoport, egy kultúra számára, vagy sem.

6. A gyerekek Föld alakjáról alkotott elképzeléseinek vizsgálata során a tanulókkal együtt alakítsunk ki jó módszereket. Ezek természete persze attól függ, hogy a tanulók milyen vizsgálati feladatokat alakítanak majd ki. Minden esetre a kategorizálás (a gyerekekben élő elképzelések kategorizálása), és a képek magyarázata ebben mindenképpen szerepeljen. Használjuk ehhez a korábban már feldolgozott ismereteket az ezzel foglalkozó kutatásokról.

7. Az egész modul lezárásaként összegezzük, hogy mi mindent tanultunk meg a tanulással kapcsolatban. Itt elsősorban a következő szempontok szerepelhetnek:

- A tudás megszerzése konstruálás (a gyerekek konstruálják a földképet, az emberiség a tudomány történetében fokozatosan konstruálta meg a tudományos elképzelést).

- A tudás nem közvetlenül átvitellel, közvetítéssel keletkezik (a gyerekeknek nem tanítják a nem tudományos jellegű földképeket, nem látnak ilyen ábrázolásokat, nincs is olyan hétköznapi cselekvés, amelyben elsajátíthatnák).

- A tanulás folyamatában vannak jelentősebb „ugrások”, amelyeket fogalmi váltásoknak nevezünk (a valóban gömb alakú Föld képzetének kialakulása, amelyen rajta és nem benne élnek az emberek, vagy a tudományos kép kialakulása).

- A gyerekek nagyon határozottan képviselik saját elképzeléseiket, tehát egy többé-kevésbé kidolgozott képként él bennük. Ezt a tanulók saját magukra is vonatkoztathatják. Tehát amikor nagyon ragaszkodnak valamilyen elképzelésükhöz (mint egyes gyerekek mondjuk a lapos földképhez), akkor vita esetén, ellentmondó tények felmerülése esetén kezdjék el kritikusan elemezni saját tudásukat, s legyenek nyitottak más elképzelésekkel szemben (hátha!).

- Fontos lenne megbeszélni az önirányított tanulással kapcsolatban szerzett tapasztalatokat is, még ha ez nem is a központi témája is e modulnak. Milyen nehézségeket okozott? Nehéz volt-e másképpen gondolkodni a tanulási feladatok kijelölésével kapcsolatban, összehasonlítva korábbi tapasztalatokkal? Mik egy ilyen folyamatnak a leglényegesebb elemei? Mi sikerült, mi volt kevésbé sikeres ebből?

Eszközök, anyagok

Feladatlap (1. sz. melléklet) az osztálybeli felméréshez. Feltétlenül biztosítani kell könyvtári kutatásra és internetezésre a lehetőségeket. A csoportok munkájához elő kell készíteni a szokásosan szükséges anyagokat, eszközöket, így elsősorban tablók, poszterek készítéséhez szükségeseket (tábla, csomagolópapír, írópapír, ragasztók, ollók, filctollak), a még színvonalasabb munka érdekében szkennelési lehetőség, nyomtatási lehetőség biztosítása.

Változatok

1. Az 1. mellékletben közölt feladat helyett más alkalmas feladat is alkalmazható.

2. A fent leírt két fő feladatot (művelődéstörténeti vizsgálódás, gyerekek elképzeléseinek elemzése) nem feltétlenül kell kimondani. Még általánosabban is feltehetjük a feladatot: „Gyerekek! Foglalkozzunk azzal, hogy az emberek hogyan tanulták, és hogyan tanulják meg azt, hogy a Föld gömbölyű!”. Izgalmas kérdés, hogy a gyerekek megkérdezésére vajon rájönnek-e a tanulók maguktól, vagy segíteni kell, esetleg kifejezetten ajánlani kell.

Kiegészítés

1. Adjuk ki feladatként, hogy érdeklődő gyerekek gyűjtsenek szépirodalmi mű részleteket, amelyek a Föld alakjához kötődnek valamilyen módon. Készíthetnek a gyűjteményből tablót, vagy web-lapot.

2. Érdeklődő gyerekekkel olvastassunk el néhány olyan tanulmányt (ezek nagyobb része angol nyelvű), amelyek a Föld alakjával kapcsolatos gyermeki elképzelések kutatásáról szólnak. Itt is készülhet web-lap, tabló, de kisdolgozat készítése és alkalmas fórumon való megjelentetése (pl. iskolaújság) is lehetséges.

3. Illusztrációként nem csak a Föld alakjával kapcsolatos elképzeléseket használhatjuk, hanem a mozgások, az anyagszerkezet és még számos más téma gyermeki szemlélet-rendszerét. A vonatkozó szakirodalomból e témákkal kapcsolatos ismeretek is megszerezhetők.

Értékelés

Az értékelés legfontosabb kérdése, hogy mennyire lesznek képesek a gyerekek kreatívan feldolgozni a modulban végzett munka tanulással kapcsolatos tapasztalatait. Igyekezzünk elsősorban ezt értékelni. Mennyire ügyesek bizonyos tanulással kapcsolatos jelenségek észrevételében? Tudnak-e már egy ilyen feladatmegoldás közben figyelni arra, hogy hogyan tanulnak, hogy milyen következtetésekre jutnak a tanulás folyamatával kapcsolatban. A modulban azonban nagyon gazdag tevékenységrendszer szerepel, ezért számos lehetőség van arra, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét tanulási, kutatási tevékenységük jellegzetességeire. De ne feledkezzünk meg az önértékelés elsődlegességéről. Nem mi és csak mi mondjuk meg, hogy milyen színvonalú volt a tevékenység, mi „csak” segítünk abban, hogy ők maguk is tudják értékelni. Az összefoglalásnál ezért térjünk vissza az egész munkára, beszélgessünk egy kicsit a munkavégzés színvonaláról.

Még egy fontos, kritikus pontra hívjuk fel a figyelmet. Értékeljük nagyon pozitívan azokat a megnyilvánulásokat, amelyekben a gyerekek konstruktivista jellegű összefüggésekre tapintanak rá. Rájöhetnek, hogy a gyerekeknek senki sem tanítja az általuk képviselt képet. Rájöhetnek, hogy a történelemben kialakult koncepciók mind konstrukciók voltak, s nem az emberek tapasztalataiból leszűrt következtetések (ki látott óperenciás tengert?). Rájöhetnek, hogy milyen bonyolult folyamat a fogalmi váltás, a tudomány forradalma, és milyen lassan, „nyögvenyelősen” alakul ki. Stb. E pontokon mondjuk is el, hogy valami nagyon érdekesre, furcsára, szokatlanra jöttek rá.

Tapasztalatok: A modul feldolgozása során feldolgoztuk Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben című könyvéből az idevonatkozó részt, értelmeztük az egyes fejlődési fokozatokat. Az osztály tanulóinak egy része sem a tudományosan pontos Földképpel rendelkezik. A saját képüket is és az általuk felmért kisebb gyerekek képét is élvezettel helyezték el a fejlődési skálán. Itt találkoztak először annak a bizonyítékaival, hogy a tudás konstrukcióként jön létre. Erre a tanév során sokszor utaltunk, többször nyomatékosítottuk s talán néhány tanuló fejében megtörtént a váltás is, a tanulást, mint konstrukciót fogadják el.

Mellékletek

1. „Oldd meg a következő feladatot!” – Egyénileg megoldandó feladat a Föld alakjával kapcsolatban.

2 „Feladatok kisebb gyerekeknek” – a tanulók által kisebb gyerekekkel megoldandó feladatok.

Oldd meg a következő feladatot!

Az alábbi ábrán a kör a Földet, vagyis az otthonunkat jelentő bolygót akarja jelképezni. Képzeld el, hogy valami rettenetesen felnagyított üvegeket, vagy műanyag flaskákat akarunk elhelyezni az Északi-sarkra, a Déli-sarkra, az ábrán szélen elhelyezkedő legkeletibb pontra és a legnyugatibb pontra. Rajzold ezeket a hatalmasnak képzelt flaskákat a Földre! Ezután képzeld el, hogy a flaskákat félig megtöltjük tintával. Rajzold be satírozással, hogyan helyezkedne el a tinta, ha ilyet a valóságban meg lehetne tenni!

Feladatok kisebb gyerekeknek

a) Képzeld el, hogy van egy nagyon-nagyon jó repülőgéped, és te tudod vezetni, és elindulsz vele egy irányban. Soha nem változtatod meg ezt az irányt, nyílegyenesen erre mész. Ha hegy van előtted, akkor persze felemelkedsz a magasba, de az irányt ekkor sem változtatod meg. Hova fogsz kilyukadni?

b) Rajzold le a Földet, rajzolj rá embereket, házakat, virágokat.

c) Azt szokták mondani, hogy Ausztrália éppen Európával szemben, a Föld másik oldalán van. Le tudnál rajzolni magyar teheneket és ausztrál kengurukat a Föld általad elképzelt képére?

d) Miért nem esnek le a Föld másik oldalán élő emberek? Valaki azt mondta, hogy azért, mert a Föld forog a tengelye körül. Igaz, hogy a Föld forog a tengelye körül? Hogy képzeled ezt el? És ha tényleg forog a tengelye körül, akkor ez lehet tényleg az oka annak, hogy az emberek nem esnek le róla?

e) [A feladathoz Földgömb kell.] Mutasd meg a Földgömbön Magyarországot, Amerikát, stb. [Keressünk meg pár, a kisgyerek által is ismert helyet!] Hogy állnak ezeken a helyeken az emberek? [Jó lenne valamilyen bábúkat rárakosgatni a megfelelő helyekre.] Mi Magyarországon miért nem csúszunk le a ferde Földön?