Régen is volt iskola

 

Az ember egész élete során tanul, megismeri, folyamatosan felfedezi az őt körülvevő állandóan változó világot. A megismerés története egyidős az emberiség történetével. A megismerés módja a tanulás. Az ősidőkben és a primitív népeknél a tanulás, a megismerés az utánzás módszerével történt. Bár ez a módszer máig él, a tanulási módszerek a történelem során állandóan változtak, fejlődtek…

 

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

A tanulási-tanítási módszerek történelmi változásainak nyomon követése segíthet a legjobb saját módszer megtalálásában, kialakításában.

A tudás múltbéli rangja, megbecsülése rávilágíthat a tudás megszerzésének fontosságára: az információ hatalmára.

Rávilágíthat arra, hogy a tanulás folyamatáról, annak irányáról, logikájáról többféleképpen lehet gondolkodni.

 

Igényelt idő

A feladatok meghirdetéséhez, kiosztásához szükséges idő + tanórán kívüli kutatómunka, + 1 tanóra a beszámolók, előadások, elkészült művek bemutatására.

 

Felhasználási terület

Tanulásmódszertan tantárgy. Kapcsolódás a tudománytörténettel, filozófiával, szűkebben a neveléstörténettel.

 

Háttér

A gyerekeknek elég homályos és kevés ismeretük van a régebbi korok iskoláiról, arról, hogy például szüleik hogyan és mit tanultak. Pedig igen gazdag forrásanyag áll rendelkezésre. Feladat lehet például ilyen témájú beszélgetés, interjú a szülőkkel, nagyszülőkkel.

A téma kutatása során sok érdekességgel találkozhatnak, az önálló ismeretszerzési képesség fejlődésén kívül, az akaratlan összehasonlítás a ma iskolájával, az empatikus képességet is fejlesztheti.

Ebben a modulban a megismerési folyamat „fogalmi váltásai” paradigma váltásainak vizsgálatán keresztül, „a tudás megszerzése = konstruálás” gondolati felfedezésig szeretnénk eljuttatni a tanulókat.

 

Ajánlott feldolgozási mód

1. Rávezető kérdésekkel, a tanulási módszereket vizsgáló kérdőív felhasználásával érdeklődjünk az osztály ismereteiről a témában, keltsük fel kíváncsiságukat a kutatómunkához. Alakíthatnak csoportokat is az alkalmas feladatoknál, de vállalhatnak egyéni kutatómunkát is.

 

2. A feladatok meghirdetése után adjuk kezükbe a választható feladatlistát és hagyjunk időt a csoportalakításra és vállalásokra. Mindenkinek részt kell vennie valamely feladat megoldásában. A gondolkodási határidő letelte után jegyezzük fel ki mit vállalt, esetleg versenyt is hirdethetünk az azonos típusú feladatok megoldói között. Pl. dramatizálás (eljátszás), egyéni kutatás, kiállítás, illusztrálás. Természetesen a feladatlistákból bármelyik kihagyható, vagy átalakítható. Figyeljünk oda, hogy a könnyebb feladatokat a nehezebben teljesítő gyerekek válasszák.

 

Az egyéni írásbeli feladatokat is fel lehet használni a kiállítás készítéséhez, vagy helyezzük egy faliújságra. Az elkészült alkotásokat nyilvánosságra hozhatjuk valamely iskolai rendezvény kapcsán, vagy készíthetünk kiadványt is. Ügyeljünk arra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a kutatómunkához és a beszámolásra. Időnként tartsunk ellenőrzést, kérdezzünk rá, hogy meddig jutottak.

 

3. A könyvtáros tanárt tájékoztassuk a kutatási témáról, adjuk kezébe a forrásjegyzéket, hogy számíthasson a növekvő forgalomra. Ügyeljen arra, hogy ne csak az Internettet használják a tanulók.

 

Eszközök, anyagok

A forrásjegyzékben felsorolt dokumentumok, Internet használati és nyomtatási lehetőség, fénymásolási lehetőség, kiállítás készítéséhez anyagok (papír, olló, ragasztó stb.). Illusztráció készítéséhez anyagok eszközök.

 

Forrás jegyzék

Pedagógiai Lexikon 1-3. kötet

Magyar Nagylexikon 1-19. kötet

Britannica Hungarica 1-18. kötet

1000 éves a Magyar Iskola –Bp. Korona K., 1996

Falus Iván: Didaktika Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998

A magyar nevelés története I Bp. Tankönyvkiadó, 1988

Internet

 

Tapasztalatok: A modult a könyvtáros tanárnő vezetésével dolgozták fel a tanulók. A vállalások után sok segítséget kaptak az irodalom megtalálásához, annak feldolgozásához. (Sajnos a gyerekek egyre inkább az Internetet tekintik a főforrásnak, a könyvekben való keresgélés háttérbe szorul!) Az elkészített pályamunkát be kellett mutatni, ami néhányszor csak felolvasás volt, majd egy rövidített változatot készíteni belőle az osztály falára, s azt kiállítani. Készültek rajzok, családi visszaemlékezések, előkerültek régi fényképek.

Megtekintettük az Országos Pedagógiai Könyvtár ilyen témájú kiállítását, ahol nagy élmény volt számukra az, hogy beülhettek a régi padokba, használhatták a demonstrációs eszközöket.

 

Melléklet

1. „Feladatlista” - Választható feladatok csoportok részére.

 

2. „Feladatlista – Választható egyéni feladatok” – Az egyéni feladatok listája.

Feladatlista

 

  1. Gyűjtőmunka Szokratesz tevékenységének bemutatása és kérdezéses módszerének eljátszása

 

  1. Comenius bemutatása és hogyan tanította az ÁBC-? (élő ÁBC eljátszás)

 

  1. Kiselőadás a tanulási módszerek változásairól

(korszakok szerint felosztható a csoporttagok között, akár több csoport is alakítható)

-         Locke angol polg forr után (Értekezés az emberi értelemről)

 

  1. Kiállítás készítése Iskolák régen és ma Magyarországon

(csoportmunka: képek illusztrációk, tárgyak gyűjtése, kísérőszöveg stb.)

Főbb állomások:

-         az első iskola Pannóniában

-         Vallási iskolák

-         káptalani és székesegyházi iskolák

-         városi plébániai iskolák és magániskolák

-         kötelező és általános népoktatás (Eötvös József)

-         modern polgári pedagógia (Kármán M. Finánczy E.)

-         II. világháború utáni iskolák

-         XX. sz. alternatív irányzatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feladatlista

Választható egyéni feladatok

 

1.      Egy irodalmi mű ajánlása a tanulótársak részére, amely iskoláról, iskolai életről szól.

2.      Egy irodalmi mű dramatizálása, amely iskolai témájú

3.      Egy irodalmi mű hatására illusztráció (rajz, festmény stb.) készítése

4.      Interjú készítése szülőkkel, nagyszülőkkel. Ők hol és hogyan tanultak?

5.      Gyűjts filmcímeket, amely iskoláról szól, vagy iskolákban játszódik!

6.      Gyűjts irodalmi alkotásokat, iskolákról, tanulásról, diákéletről!

7.      Gyűjts diákdalokat, cserkészdalokat, úttörődalokat!

8.      Írásban mutasd be az alábbi neveléstörténetben híres emberek tevékenységét!

( egy tanuló egy híres embert válasszon!)

- Comenius, Johannes Amos

- Helvetius, Claude-Adrien

- Rousseau, Jean-Jacques

- Pestalozzi, Johann Heinrich

- Herbart, Johann Friedrich

- Luther Márton

- Sylvester János

- Pázmány Péter

- Mária Terézia

- Brunszvik Teréz grófnő

- Teleki Blanka

- Leövey Klára

- Trefort Ágoston

- Klebesberg Kúnó

- Gróf Apponyi Albert

 

9.      Rövid írásbeli válaszokat várunk az alábbi kérdésekre:

-         Milyen tantárgyak voltak a kolostori iskolákban?

-         Milyen tantárgyak voltak a káptalani és székesegyházi iskolákban?

-         Milyen műveltség-eredményeket köszönhetünk a reformációnak?

-         Mit írt Mikes Kelemen a lányok neveléséről?

-         Mikor lett az uralkodó latin nyelv helyett a német nyelv a hivatalos, és mi történt a magyar nyelvvel?

-         Mária Terézia oktatásügyi rendeletei.

-         Mit tanultak a Városi plébániai iskolákban és magániskolákban (1400-1460)?

-         Mit tanultak és kik voltak a tanoncok?

-         Mikor és milyen volt a reáliskola?

-         Mi a különbség az osztatlan és osztott elemi iskola között?

-         Milyen intézkedéseket hoztak az iskolákban 1957-ben?

 

 

 

 

 

 

 

9.Egyéni kutatómunka: Fogalmak értelmezése 1.

Az alábbi fogalmak értelmezését jelentését keresd a könyvtárban, és jelöld a forrást is!

 

 

-         grammatika

 

-         retorika

 

-         dialektika

 

-         aritmetika

 

-         geometria

 

-         asztronómia

 

-         teológia

 

-         filozófia

 

 

 

 

10.Egyéni kutatómunka: Villámkérdések

Az alábbi kérdésekre keresd a választ a könyvtárban!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11. Egyéni kutatómunka: Villámkérdések 2

Az alábbi kérdésekre keresd a választ a könyvtárban!