Az nem véletlen, hogy az emberkép, valamint az érték és nevelési érték kérdéseit egymással összekapcsolva tárgyaljuk. Látni fogjuk az alábbiakban, hogy ezek a fogalmak lényegüknél fogva egymástól elválaszthatatlanok.
A köztudatban általánosan elterjedt és elfogadott az a nézet, hogy a nevelés lényege az érték-közvetítés vagy értékteremtés. A tekintetben azonban, hogy milyen értékeket teremtünk, illetve közvetítünk a nevelés által, már meglehetősen nagy a bizonytalanság.
Próbáljuk meg tehát a nevelés által létrehozott érték fogalmát tisztázni, s azt is felvázolni, hogy ez az érték milyen gyakorlati munka eredményeként jön létre. Mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy felfogásunk szerint az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Részben hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt (Bábosik, 2004. 12.).
Amennyiben az
értéket a fentiek szerint értelmezzük, világossá válik az a tény, hogy az
emberi társadalom életében nem a nevelés az egyetlen értékteremtő tevék
Ilyen
bevezetést követően tisztázható az a kérdés, hogy mi a nevelési érték,
tehát a pedagógiai tevék
Természetesen konkretizálni kell, hogy mit értünk
konstruktív életvezetésen, s hogy ez a képződmény miért tekinthető értéknek.