2. 2. A jelenlegi családmodell (Magyar Erzsébet – Hegedűs Judit)

Bármekkora hangsúlyt kapnak azok a nézetek, miszerint a család válságban van, ez így nem fedi a valóságot. Ha megnézzük a családszerkezet formálódását a különböző történelmi korszakokban, láthatjuk, hogy az folyamatjellegű, dinamikája változó. Ugyanakkor olyan változások történtek, melyek a hagyományos értelembe vett család jelenlegi helyzetét átalakították, így esetlegesen a „hagyományos-konzervatív” családi modell válságjelenségeként is értelmezik a következő jelenségeket:

· A házasodási hajlandóság változása: a 80-as évektől kezdve megfigyelhető, hogy egyre feljebb tolódik a házasodási életkor, amely egyrészt összefüggésben áll a nők iskolai végzettségének emelkedésével, másrészt pedig a munkába állás időbeli kitolódásával. A házasságnak mint preferált párkapcsolatnak a háttérbe szorulása a gazdasági tényezőkkel is összefüggésbe hozható, a nők munkábaállásával gazdasági kiszolgáltatottságuk csökkent, illetve a társadalomban kialakult egy olyan réteg, amelyik „megengedheti” magának, hogy az egyedülálló család állapotot válasszák. A társadalom másik végpontján pedig az önálló keresetnélküli pályakezdő fiatalok nem merik felvállalni a családalapítást önálló egzisztencia hiánya miatt.

· A társadalomban az élettársi kapcsolat megítélése sokat változott: ugyan egyre inkább elfogadottabbá vált, de fontos kiemelni, hogy ez az együttélési forma arra is utal, hogy a benne élők a házastársi kapcsolatnál nagyobb mértékben meg akarják őrizni függetlenségüket.

· Elterjedtek a házasságkötés nélküli együttélési formák

· A válások száma folyamatosan növekszik

· A gyermekvállalási kedv csökken: napjainkban egyre inkább jellemző, hogy a fiatalok a gyermekvállalás költségeit összevetik a családi jövedelemmel, akkor vállalkoznak gyermeknevelésre, ha biztosítottnak érzik a neveltetéséhez szükséges anyagiakat.

· A házasságon kívüli nemi kapcsolatok elterjedése.

Összességében azt mondhatjuk, hogy valóban vannak a jelenlegi családmodellnek funkcionális válságjelenségei, de inkább a család intézményének átalakulásáról beszélhetünk. A családról való megváltozott gondolkodás eredményeképpen egyre inkább előtérbe kerül az a szemléletmód, hogy a családot egy nyílt dinamikus rendszerként fogják fel, melyen belül érzékelhetjük egyrészt a család funkciónak, másrészt a családtagok szerepének megváltozását.