2. 5. 3. Az apa-gyerek kapcsolat (Hegedűs Judit)

A családon belül nem szabad elfeledkezni az apáról sem. Ha visszagondolunk a családtörténeti részben leírtakra, akkor láthatjuk, hogy az apa szerepe a családban nem volt egyértelmű, általában akkor kezdett el foglalkozni a gyermekkel, amikor az elérte a 7 éves életkort. Napjainkban már felértékelődött az apa szerepe, már a legtöbb szülésnél is jelen vannak, ahol Leboyer francia szülészorvos szerint az egyik legfontosabb feladatuk az, hogy folyamatos érzelmi és gyakran testi támaszt nyújtson az anyának, őrködjön a szülés belső és külső háborítatlansága felett.

A gyermek megszületése után az apák egyre nagyobb szerepet vállalnak a gondozási feladatok ellátásában. Az apa feladata rendkívül fontos az újdonsült anya mellett, hiszen az anyának ösztönei vannak, önbizalma viszont még nincs elég. Az apának kell ezt megerősítenie.

A férfiakkal szemben általános elvárás a karrierépítés, a család fenntartása, ennek érdekében gyakran túlórát és többletmunkát vállal, aminek következtében a családdal együtt töltött idő csökken. Mindez ellentmondásos helyzetet hoz létre, hiszen az egyik oldalon az apától több részvételt várnak el a család életében, ugyanakkor az otthon töltött idő a család fenntartása érdekében folyamatosan csökken.

Az apa szerepe nemcsak a család fenntartására szorítkozhat, hanem aktív részvevőként kell jelen lennie a gyermekek nevelésében, a családi döntésekben. A gyerekeknek szükségük van az édesapára, hiszen általa tanulják meg azt, hogy mi a különbség a férfi és a nő között; mit jelent a férfi szerep egy családban.

Az apa hiányáról tehát nemcsak abban az esetben beszélhetünk, amikor a szülők elválnak, hanem akkor is érezheti a család az apa hiányát, amikor – munkája miatt – alig van otthon, szinte nem találkozik gyermekével, családtagjaival.