10. 1. A szülők jogai és kötelességei

Mielőtt a család és az iskola együttműködéséről szólnánk, fontos kiindulni abból a törvényi szabályozásból (közoktatási törvény), amely a szülők és az iskola közötti kapcsolatot szabályozza. A közoktatási törvény bevezetője már kimondja, hogy a gyermekek mindenek felett álló jogait kell mindenkor szem előtt tartani. A gyermeki jogokról már korábban volt szó, mi itt a szülő szemszögéből nézzük meg azokat a kötelességeket, melyek teljesítése alapvető feladata a szülőknek.

Az iskolába történő beiratkozással egy olyan jogviszony jön létre, melynek alanyai az oktatási intézmény és a diák. A diák azonban kiskorú, így érdekeit törvényes képviselője gyakorolja. A törvényes képviselő többnyire a szülők, ritkán pedig a gyám. Valójában tehát a szülő nem alanya az iskola és a tanuló között létrejött tanulói jogviszonynak (mely jogviszonyból mindkét félre nézve jogok és kötelezettségek keletkeznek), mégis a szülő szoros kapcsolatban van az iskolával az oda járó gyermeke révén.

A szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyermeke a tankötelezettségének eleget tegyen. Ez a kötelezettség ma a gyermek hat éves korától (amennyiben már ekkor alkalmas az iskolára), annak a tanév végéig tart, amikor a diák betölti a tizennyolcadik életévét. Ha a kiskorú gyermek nem tesz eleget tankötelezettségének, a szülővel szemben járhat el a helyi önkormányzat jegyzője, akinek az iskola köteles a mulasztást, a kimaradást jelezni. Valójában azonban a társadalomnak többnyire olyan rétege marad ki az iskolából, amelyikkel szemben semmi hatást nem gyakorolhatunk a bírság kiszabásával, hiszen nincs lefoglalható vagyonuk, sem megfelelő jövedelmük. A szabálysértési bírság kiszabásánál sokkal hathatósabb módszer az iskolalátogatási támogatás, melynek kifizetéséhez évente szükséges igazolni, hogy a gyermek jár az iskolába. Az iskolába már beíratott gyermek tekintetében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a tanintézet köteles a szülővel és a szülők közösségével együttműködni.

A szülői kötelességek között érdemes hangsúlyozni azt a gondolatot, miszerint gondoskodnia kell gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. E jogszabályi mondat nagyon szép, a megvalósítás kikényszerítése azonban nehéz, a kötelezettségek be nem tartása ritkán von maga után valamilyen szankciót. A szülő ezt a kötelezettségét gyermeke iskolába járatásával, tanulmányai figyelemmel kísérésével, a szükséges eszközök beszerzésével, előteremtésével, a gyermek közösségbe történő beilleszkedés elősegítésével, gyermeke jogainak megvédésével teheti meg. A tanítás ugyan ingyenes, azonban a szülőt terheli a taneszközök beszerzése, mely sokszor igen magas költségekkel jár. A védelem csupán annyi a szülő vonatkozásában, hogy év közben további költségekkel járó eszközök beszerzésére nem kötelezhető, továbbá a szülőket terhelő anyagi kötelezettségeknél az iskolai szülői szervezetek korlátokat állíthatnak. A szülőt védi továbbá az a rendelkezés is, miszerint az előző tanév végéig tájékoztatni kell a következő tanév eszközvásárlási kötelezettségeiről, költségeiről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud a vásárláshoz adni.

Érzékelhető, hogy a szülői jogok jelentősen bővültek a rendszerváltással. Ha megnézzük, hogy a közoktatási törvény mely jogokat ad, illetve kötelezettségeket ír elő a szülőknek, azt látjuk, hogy a jogok többségben vannak a kötelezettségnél. A szülői jogok közül érdemes néhányat kiemelni.

A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga: ennek alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A szülő gyermekét beírathatja állami vagy önkormányzati iskolába, de választhat számára egyéb fenntartási nevelési-oktatási intézményt is, sőt még ahhoz is joga van a szülőnek, hogy iskolát alapítson, vagy annak alapításában részt vegyen. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek 14. életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

Miután a szülő kiválasztotta az általa legjobbnak ítélt iskolát gyermeke számára, további joga van arra, hogy az iskola és kollégium pedagógiai programjáról és tevékenységéről, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatáról tájékoztatást és ismereteket kapjon, illetve, hogy megismerje a házirendet, sőt a házirend egy példányát a szülő részére a gyermek beiratkozásakor át kell adni. Ez utóbbi rendelkezés csak a jogszabályban szabályozott, általában nem tartják be, pedig igen fontos lenne, hogy a szülő és a gyermek pontos ismereteket szerezzen arról a rendről, melynek betartását tőle elvárják.

Igényelheti a szülő, hogy gyermeke a 10. évfolyam végéig napközi, illetve tanulószobai ellátásban részesüljön. Ahhoz is joga van a szülőnek, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék, hiszen a szülő gyermeke gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát érettségének megfelelően irányíthatja. Mindebbe az iskola nem szólhat bele.

Az iskola köteles a szülőnek a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat adni. A tájékoztatás lehet szóbeli, illetve írásbeli.

Kezdeményezési joga is van a szülőnek. Ez azt jelenti, hogy akár írásban, akár szóban az iskola vezetőjének, a nevelőtestületnek, az iskolaszéknek javaslatot tehet. E javaslatra jogosult a választ 15 napon belül, iskolaszéknek tett javaslat esetén pedig a legközelebbi ülésen az érdemi választ megkapni. Kezdeményezheti a szülő nem kötelező foglalkozás megszervezését, illetve az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérheti, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse.

A helyes természetesen az, ha a szülő gyermeke „kezét elengedi, és nem bábáskodik felette” még az iskolában is. Mégis előfordulhat olyan kivételes eset, mikor jó, ha a gyermek mellett ott van valamelyik szülője. Ezt figyelembe véve a jogszabály lehetővé teszi, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával a szülő részt vegyen a foglalkozásokon. Emellett létezik az ún. nyílt nap, mikor a szülők részt vehetnek egy vagy több foglalkozáson.

Az iskolai pedagógiai programnak tartalmaznia kell többek között a szülők, a gyermek, a pedagógusok együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ezzel a következő fejezetben részletesebben fogunk még foglalkozni.

Az Oktatási Minisztérium keretein belül működik az oktatási jogok miniszteri biztosa, akihez a szülő, a diák, az iskola és a pedagógus egyaránt fordulhat kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival, minden oktatást érintő üggyel. A szülő előtt ma már eléggé ismert a miniszteri biztos működése, s gyakran fordulnak is hozzá. Azonban fontos kiemelni, hogy a miniszteri biztos nem döntést hozó, nem is jogorvoslati fórum, véleményét és javaslatát mégis a szakmának figyelembe kell vennie.