11. 1.
Családtörténeti kutatások[1]
Családtörténeti kutatásoknak több iránya is van: vannak azok, akik egy híres család történetét kívánják feltárni, míg mások saját családjuk történetére voltak kíváncsiak. Bár tudjuk, hogy csábító dolog lenne híres családokról írni, maradjunk mi mégis saját családtörténeti kutatásunknál. Nagyon gyakran szoktuk azt mondani, hogy az embereknek két nagy csoportja van: az egyik nagy csoport kitartóan kutatja családját, származásukat, míg a másik felét kifejezetten nem érdekli, pedig őseink élete hihetetlen érdekességekkel van tele, olyan történésekkel, melyek segítségével megérthetjük családunkat. Gyakran a családtörténeti kutatásokat azonosítjuk a „családfakutatásokkal”, azonban a családfa csak a végeredmény rajzi megjelenítése, a családtörténet olyan történeteket tartalmaz, melyeket a felmenőkről meg lehet tudni. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy vajon hol éltek, hogyan éltek, volt-e közöttük kiválóság, akire büszkék lehetetnek, vagy ki volt a család „szégyene”, mi volt a foglalkozásuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, milyen betegségben szenvedtek, miben haltak meg, szegények voltak-e, vagy gazdagok stb.
Gyakran felmerül a kérdés bennünk, hogy hogyan is kellene elkezdeni saját családunk kutatását. A következőkben néhány tanácsot adunk erre vonatkozólag:
1.
A rokonok által ismert tények összegyűjtésével kezdjék
el a kutatást. Kérdezzék meg az idős családtagjaikat, ismerőseiket
családjukról.
2. Össze kell állítani a család élő tagjainak listáját, adatokkal (születési, házassági és halálozási dátumok) addig, amíg a rokonság segítségével eljutott.
3. Nézzék meg, hogy hátha a családi kincsek között megtalál olyan iratanyagokat, mint például anyakönyvi kivonat, végrendelet, particédula, családi Biblia, amelybe rendszerint a fontos családi eseményeket vezették be.
4. És akkor kezdjünk neki a családfa készítésének.
A családfának, vagy más néven a genogramnak számos típusa van, olyanokat emeltünk ki, melyek elkészítését otthon is meg lehet próbálni. Egyenesági kutatásról egy adott családra vonatkozóan akkor beszélünk, amikor a legkorábbi felmenőtől kezdődően kutatjuk fel a további generációkat és egy adott családon haladva keressük meg az édesapát és édesanyát, majd így tovább. Ha például tudjuk, akkor abból indulunk ki, hogy ki az apa, ő a kiindulási pont, és a kutatás során az apa ágán haladva kideríthető, hogy kik az ő szülei, nagyszülei, dédszülei stb.
Egyenesági kutatás valamennyi családra vonatkozóan akkor végzünk, amikor a legkorábbi ismert felmenőtől kezdődően kutatjuk fel a további generációkat kiterjesztve valamennyi ágra, azaz például nemcsak az apa, hanem az anya őseit is felkutatjuk. A kapott eredményeket a következőképpen ábrázolhatjuk:
Történhet teljes populációkutatás is, ilyenkor egy adott család valamennyi ágát és oldalágát megpróbáljuk feltárni, azaz azokat a családtagokat gyűjtjük össze, akik egy közös őstől származnak. Ebben az esetben viszonylag bonyolult családfát kaphatunk:
A családfa, a genogram elkészítése során feltárhatjuk nemzedékek - más szóval generációk - egymás közötti kapcsolatát, megismerhetjük személyes jelenünk előzményeit, őseink kilétét, tevékenységét; a család koalícióit, történetileg jelentős eseményeit, családi mítoszokat és szabályokat (Berg, 1991). A családtörténeti kutatások során felmerült történetek segíthetnek abban, hogy a család jelen helyzetét, problémáit a családtörténet és az aktuális szociális helyzet kapcsolatában is értelmezze, ugyanakkor családi minták tudatos feltárásában is segíthet.
A családtörténeti kutatások során számos legendát és történetet hallhatunk, melyek igen sokféle formát ölthetnek (Byng – Hall, 1995). Vannak a családi regék vagy mesék, amelyek rendszerint vicces történetek, gyakran a fantáziálás hatja át a történeteket. A fabulák vagy címlap-sztorik igazságnak álcázott kitalált epizódok. A családi titkok mögött általában egy rejtett koalíció húzódik meg a titkot elmondó és a titkot tartó között, a családtagok szinte közösséget vállalnak a titok megőrzésében. A családi legendák már jobban kiszínezett, gyakran fordulatokkal teli történetek, esetleg tanmesék, melyeket generációról generációra igyekeznek átörökíteni. Ezzel szemben a felidézett események állnak leginkább közel a „valósághoz”, a család tagjai próbálnak a részletekhez ragaszkodva elmondani egy-egy családi eseményt.