„A
családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal felnőtt képes a
számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra
és a gyermekek harmonikus felnevelésére. A családi életre való alkalmasságnak
igen fontos összetevője az autonóm, felnőtt életre való képesség – ezen belül
az érzelmi igénybevehetőség, a problémamegoldás, konfliktuskezelés, és stresszfeldolgozás képessége. Ezek a tényezők
pedig tágabb problémakörhöz vezetnek az önismeret és a
személyiségfejlődés-fejlesztés tárgykörébe.” (Gorell,
1991, 28. p.) – ennek elérésében a családi nevelésnek kiemelkedő szerepe van.
Tankönyvünk utolsó fejezetében a családi életre való nevelés fogalmát, céljait
és feladatait tekintjük át.