Agapé: az önzéstől mentes viszonzás igénye nélküli szeretet: „szeretlek, mert szeretlek.” Család: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz való viszonya vérségi vagy házassági / együttélési kapcsolaton alapul. A család meghatározó szerepet tölt be a társadalom fenntartásában, a tapasztalatok, szerepek és normák közvetítésében, a nevelésben. Család funkciói: a társadalmon belül ellátandó, folyamatosan változó feladatokra irányuló tevékenység, amely befolyásolja a családok tevékenységrendszerét, egész kultúráját, norma- és értékrendszerét. A család támogató funkciói: G. Caplan által megfogalmazott 9 funkció. Eszerint a család mint támogató rendszernek nagy előnye, hogy tagjaikat egyedként kezelik, személyes érdeklődéssel fordulnak hozzájuk, nyelvükön szólnak, elvárásaik nyíltan közlik, teljesítményüket megértően minősítik, jutalmaznak és büntetnek, s roppant érzékenyek az egyének személyes szükségleteire. Családi életciklus modell: Hill és Rodgers dolgozta ki. A modell azt mondja, hogy a család folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele, melyek alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat. Családi életre nevelés: egyik legfontosabb feladata a szülői hivatásra való nevelés, előkészítés a leendő gyermekek gondozására. Családi életre való alkalmasság: a felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére. Családi rendszer: olyan egység, amelynek jól felismerhető, egyedi sajátosságai, meghatározott működésmódja, szabályai vannak. A család nyílt, dinamikus rendszer, ahol a környezet felé való nyitottság jelenik meg. Családlátogatás: a szülővel való kapcsolattartás formája, melynek főbb céljai a szülők megismerése, érzelmi megerősítése a szülői szerepben, érdeklődésük felkeltése az iskolai ügyek iránt. Családmag, nukleáris család: két generáció együttélése. Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője. Családsegítés: célja a családok szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, a családban jelentkező működési zavarok és problémák megszüntetése érdekében végzett szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás és családgondozás. Demográfiai utánpótlás: a magyarországi lakosság egyedszám változásának növekedése a születések számával. Deviancia: a társadalmilag elfogadott magatartási és erkölcsi normák megsértése. Diszfunkcionálisan működő család: a család nem látja el funkcióit, a gyermeknek megmerevedett és célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, megpróbálja lezárni határait a külső környezet hatásai elől, belső egyensúlya pedig nagyon instabil. Egészségügyi szolgáltatók: a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, Az egészségügyi szolgáltatókhoz két nagy csoport tartozik ide: a védőnői szolgálat és a gyermek-, háziorvosi hálózat Egzogám házasság: más társadalomból választható a házastárs. Egyenesági családtörténeti kutatás: a legkorábbi ismert felmenőtől kezdődően kutatjuk fel a további generációkat kiterjesztve valamennyi ágra. Egyszülős vagy töredékcsalád: egy szülőből és gyermek(ek)ből álló család. Az együlős családdá válás okai a válás, vagy a szülő halála, vagy a nők házasság nélküli gyermekvállalása. Elsődleges szocializáció: e folyamat során a társas környezettel való interakcióban a gyermek elsajátítja az alapvető pszichológiai funkciókat, például a kognitív, verbális, szociális készségeket, illetve erkölcsi normákat. Ezeket a gyermek általában azonosulás útján megtanulja, internalizálja, ezáltal identitásának alapjává válik. Színtere rendszerint a család. Endogám házasság: a házastárs ugyanabból a társadalomi rétegből való. Erósz: a szerelem és a szexuális vágy istene a görög mitológiában. Rómában Cupidóként vagy Ámorként tisztelték. Gyökössy Endre a testi szerelem lelkibb oldalaként definiálta. Ez tartja frissen a sexust, hogy ne váljon unottá: „Szeretlek, mert ilyen vagy”. Filia: az érzelemmel telített baráti, szociális szeretet: „Szeretlek, mert társam vagy.” Genetikai anyag: a szüleinktől örökölt gének összessége, az abban kódolt, teljes genetikai információmennyiség, amelyet felmenőinktől öröklünk. /Lásd: családfa/ Genogram: családfa, melynek segítségével feltárhatjuk nemzedékek – más szóval generációk – egymás közötti kapcsolatát Gyermekbántalmazás (abúzus): a gyermekkel való rossz bánásmód, amely magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját. Gyermeki jogok: 1989-ben New Yorkban jelent meg a „Gyermekek jogairól szóló egyezmény”, melyet Magyarország 1991-ben iktatott törvénybe. Ez a dokumentum foglalta össze azokat a jogokat, melyek minden gyermeket alapvetően megilletnek. Gyermekkor- és családtörténet: a neveléstörténeti kutatásokon belül a 20. században kialakult kutatási irányzat, melynek legfőbb célja a különböző történeti korok családjának és a benne élő gyermekek nevelésének – oktatásának, a róluk alkotott vélemények, nézetek összefoglalása. Hátrányos helyzetű gyermekek: az adott gyermek, illetve tanuló közösség átlagánál rosszabb családi és társadalmi környezetben, helyzetben él. Hospitalizmus: Spitz által leírt fejlődési zavar, melynek lényege az, hogy az anya nélkül felnőtt gyerekek fejlődésükben elakadtak, súlyosan visszaestek. A személyreszóló gondoskodás, szeretetkapcsolat hiánya vezet oda, hogy a gyerekek elsivárosodhatnak, beszűkülhetnek érdeklődésükben, kapcsolataikban. Iskolai fogadóóra: az egyes tanulókkal kapcsolatos valós oktatási, nevelési kérdések megbeszélésének színtere. Iskolaszék: a közoktatási intézmény működésében érdekelt csoportok együttműködésének előmozdítására létrjött szervezet, amely a szülők, a nevelőtestület és az intézményfenntartó azonos számú képviselőiből áll. Meghatározott esetekben döntési, illetve egyetértési jogot gyakorol; véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, továbbá javaslattétellel élhet minden lényeges kérdésben. Játszma: Eric Berne szerint a játszmák pótlék jellegű, egyéni haszonért játszott, manőverjellegű viselkedések. Kettős kötés: előfordulhat, hogy szándékaink ellenére mást közlünk a nemverbális csatornán mint amit a verbálison tettünk, és a gyermek aszerint cselekszik, a nemverbális közlést tartja igaznak. Koevolúció: együttfejlődés, azaz a család tagjai kölcsönhatásokra épülve közösen fejlődnek a családon belül. Koindividuáció: a családon belüli egyéni fejlődés Lelki immunitás: az immunitás biológiai értelemben a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet jelenti. A lelki folyamatokban is ellenálló képességre kell szert tennünk személyiségünk egészséges fejlődéséhez. Ennek elsődleges formálódása a családban történik. Maslow motivációs elmélete: Abraham Maslow szerint a motívumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésűek: legalsó szinten áll a fiziológiai (1.), majd a biztonság iránti (2.), ezt követi a szociális (3.), negyedik helyen a megbecsülés iránti és legvégén az önmegvalósítás iránti igények. Szerinte a magasabb szintű motívumok akkor válnak érvényessé, ha az alacsonyabb szintek ki vannak elégítve. Mindezekben a családi környezet szerepe meghatározó. Másodlagos szocializáció: e folyamat során az egyén elsajátítja a különböző helyzetekben és tevékenységeknél elvárt viselkedés szabályait, illetve kialakítja az alkalmazásukhoz szükséges kompetenciákat. A másodlagos szocializáció legfontosabb színhelyei: iskola, kortárscsoportok, média. Matriarchális család: anyajogú család, melyben a családtagok fölötti hatalmat a legidősebb házas nő, vagy az anya gyakorolja. Monogám család: az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul. Műanya- szituáció: Harlow által végzett kísérlet, melynek során kétféle műanyát szerkesztett: az egyiket szőrös anyagból, a másikat fémrácsból. A kutatás eredményeiből arra lehet tehát következtetni, hogy lényeges mozzanat a testközelség, a testi kapcsolat, amit a szőranya jobban biztosít meleg „testfelületével”, mint a fém. Nagycsalád: kettőnél több gyermeket nevelő család. Normatív krízis: a családi élet fejlődésében megjelenő újabb feladatok. Oktatási jogok miniszteri biztosa: az Oktatási Minisztérium keretein belül működik, a szülő, a diák, az iskola és a pedagógus egyaránt fordulhat hozzá kérdéseikkel, észrevételeikkel, javaslataikkal, minden oktatást érintő üggyel. Osztályfőnök: az a pedagógus, aki az igazgató megbízása alapján, pedagógiai vezetőjeként alapvető szerepet játszik egy bizonyos számú tanuló, azaz egy oszt. iskolai életének szervezésében. Paranormatív krízis: azok a krízisek, amelyek nem vártak, nem természetesek: például a válás, a különböző krónikus betegségek, a munkanélkülivé válás, a migráció, a természeti vagy társadalmi katasztrófák, a mobilitás, az egzisztenciális veszteség és a nagyobb pszichikus trauma. Patria potestas: atyai hatalom, az ókori Rómában a családfő élet-halál ura volt, feltétlen hatalommal rendelkezett a család minden tagja felett, akár meg is ölhette gyermekeit. Patriarchális család: apajogú család, ami azt jelenti, hogy a család legidősebb férfitagja rendelkezik a családdal, a vagyonnal, irányítja a családtagok munkavégzését, felügyeli őket. Poliandrén család: az a család család, ahol egy nő több férfival házasodik. Poligám család: az a család, ahol a házasságot egy férfi több nővel köti. Pszichoszexuális fejlődés: a születéssel kezdődő pszichés / lelki-szellemi/ fejlődés egyik fő vonala, amely a párválasztási érés során, viselkedési készségeket alakít. Ezek a készségek teszik majd lehetővé az egyes ember számára, optimális esetben, a társadalom fajfenntartási-utódnevelési folyamataiba való harmonikus beilleszkedést. Rejtett érzelmi elhanyagolás: Bowlby nevéhez fűződik. Ekkor a gyermek és környezete között emocionális félreértés tapasztalható. Az anyának van bizonyos elvárása a gyerek reakcióival szemben, a gyermek azonban ritkán felel meg egészen ennek, és emiatt az anya türelmetlen lesz, elégedetlen, a gyerek pedig daccal reagál, hiszen neki is vannak elvárásai. Egyikük sem kap megerősítést, mindketten csalódnak a másikban, ez a csalódás azonban nem tudatos. Reprodukció: utódok létrehozása, gyermek/gyermekek születése a családban. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás: A a gyermekvédelmi alapellátáshoz tartozó szolgáltatás, melynek fő területei a családsegítés és a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel való szolgáltatás. E feladatokat a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat végzi el. Szexus: testi szerelem. Az emberi szexualitás célja nemcsak a szaporodás, hanem az örömszerzés is. A szexualitás egymás teljesebb megismerését segíti elő: „Szeretlek, mert enyém vagy.” Szocializáció: egész életen át tartó folyamat, melynek során az egyén bevezetődik egy adott társadalomba, miközben kialakítja személyes identitását. Szociometria: a rokonszenvi választások feltárása csoportban s ezek alapján a rokonszenvi hálózat felvázolásának módszere. Kidolgozója Jacob Levy Moreno Szociogram: vizsgált társas mező vázlata, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe (Lásd szociometria ). Szülői értekezlet: a szülő-iskola közötti kapcsolat hagyományos formája, évente 2-3 alkalommal osztályszinten, ritkábban iskolai szinten szervezik. Teljes populációkutatás: a családtörténeti kutatás egyik típusa, ilyenkor egy adott család valamennyi ágát és oldalágát megpróbáljuk feltárni, azaz azokat a családtagokat gyűjtjük össze, akik egy közös őstől származnak. Tenyérreflex/fogóreflex: Moro által megfogalmazott reflex: a csecsemő tenyerét megérintve a 4-5. hónapig az újszülött ujjaival átfogja a megérintő tárgyat. Többgenerációs nagycsalád: kettőnél több generáció együttélése. Válás: a házasság jogilag történő megszüntetése. Szinte mindig hosszan elhúzódó folyamat, melyben két embernek belsőleg is el kell szabadulnia egymástól, hogy újra nyitottá váljanak önálló életük folytatására. Veszélyeztetett gyermek: az a gyermek, akinek a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a családi környezetében valamilyen tevékenység, mulasztás vagy más körülmény, illetve helyzet zavarja, gátolja vagy megakadályozza.