A közoktatás sajátosságairól, a pedagógia lényeges
kérdéseiről sok izgalmas információ szerezhető be az iskolák világával való megismerkedés
kapcsán. E kutató ismerkedés során különböző kutatási stratégiákat, módszereket
lehet felhasználni. Alkalmazhatók a
pozitivista magyarázó, kvantitatív kutatások és az értelmező, kvalitatív
vizsgálódások. Ezeknek részletes ismertetésére itt nincs lehetőség, de nem
is kívánunk kutatás-módszertani mélységben foglalkozni e kérdésekkel, csak az
iskolák belső világának megismeréséhez szeretnénk rövid összefoglalással
segítséget adni. (Lásd 1. táblázat)
|
|
Kvantitatív kutatások |
Kvalitatív kutatások |
|
A valóság természete |
Empirikusan megfigyelhető, objektív törvényszerűségek |
Holisztikus, társadalmi konstrukció, szubjektív |
|
Az emberi világ |
Közös logikai alapokra épülő világ; a jelenségek mögött feltárható törvényszerűségek |
Emberi alkotás, nem felfedezendő összefüggés rendszer, hanem
értelmezhető konstrukció |
|
A tudás |
Igazolt feltételezések, hipotézisek, ok-okozati összefüggések |
Egyéni, szituatív, értelmezések, jelentések |
|
Értékek |
A tények és az értékek elválasztása |
Értékorientált, morális tartalommal bír |
|
Kutatási módszerek, minták |
Kvantitatív mérés nagy sokaságra vonatkozóan, matematikai statisztikai
feldolgozás |
Kvalitatív vizsgálata kisszámú egyedi eseteknek, nem hangsúlyos a mérés,
a mérhetőség |
|
A kutató szerepe |
Távolság a kutató és a vizsgált jelenség között |
A kutató és a kutatott jelenség interakciója, elválaszthatatlansága |
|
A magyarázatok, általánosítások, jellege |
Tapasztalatból eredő, igazolt magyarázatok |
Kontextustól függő, ahhoz kötődő |
1. táblázat: A kvantitatív és a kvalitatív kutatás
metodológiai jellemzői (Szabolcs Éva nyomán, 2001, 23-24. )
A kvalitatív kutatásokban kiemelt szerepe lehet a
résztvevő megfigyeléseknek, az interjúknak, az esettanulmányoknak. E kutatási
módszerek mélyebben megismerhetők különböző kutatás-módszertani könyvekből
(Falus, 1993; Golnhofer, 2001; Szabolcs, 2001; Szívák, 2003; Szokolszky, 2004. ). A kötetben megjelenő feladatok kapcsán mód nyílik a
különböző módszerek megismerésére és gyakorlati kipróbálására.
Érdemes megfontolni néhány megismerési,
kutatási problémát a kvantitatív
magyarázó vizsgálatok kapcsán. Többféle módszertani problémával is
szembesül az, aki az iskolák belső világát kemény
változók mentén akarja leírni. Nehézséget okoz a jelenség értelmezése, s
ezzel együtt az is, hogy milyen szempontok és változók
mentén lehet megragadni az iskolák belső világát. Nem csak az jelent problémát,
hogy az iskolák komplex rendszerek, hanem az is, hogy bonyolult külső
gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai környezetben működnek, amelynek
hatása ugyancsak összetett.
Korlátozza az információgyűjtést és
értelmezést, hogy az egyes iskolák belső világának csak egy része tárható fel
az iskola által kinyilvánított, deklarált célok, az iskolában létező formális
struktúrák, tevék
Egy olyan decentralizált oktatási rendszerben, mint a magyar nem lehet
figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az elmúlt évtizedben különböző szempontok
mentén differenciálódtak az iskolák (fenntartók, pedagógiai koncepciók,
társadalmi, gazdasági, pénzügyi háttér, stb. ), ezért
erős kételyek fogalmazódnak meg, hogy lehet-e általában írni az iskolák belső
világáról, vagy lehet-e különböző iskolatípusokat e szempontból megragadni,
elkülöníteni. Vagy kevésbé szkeptikus megközelítés szerint: Milyen módon
ismerhetők fel, írhatók le az iskolák közötti különbségek az iskolai mikrovilág, mikro-történések szintjén.
Számolni kell azzal is, hogy ezen a területen kevés kutatás folyik, nagy
részük több fontos jellemző szerint nem reprezentatív vizsgálat és a kutatási
témák is eléggé szűk körűek. A vizsgálatok egy részének eredményei nem kapnak
megfelelő nyilvánosságot. Többféle kutatásból nyerhető adat azokról a külső
tényezőkről, amelyek befolyásolják az iskolák belső világát (demográfiai
helyzet, az iskolával kapcsolatos társadalmi igények változásai, gazdasági-társadalmi
trendek, tantervi szabályozás hatása, stb. ), de ezeket a makro szintű adatokat nehezen lehet az iskola szintű elemzésekben felhasználni.
(Különösen, ha nincs megfelelő paradigma a jelenség-együttes megragadására. )
Fontos információkat tartalmaznak a különböző tanulói
teljesítményértékelések (IEA, PISA, monitorvizsgálatok, diagnosztikus mérések, stb. ), de e téren is gondot okoz a makro és a mikro szintű
elemzések eredményeinek az összekapcsolása. Nincsenek, illetve nagyon kevés
kutatás szól a tanulók, a tanárok iskolán belüli pályájáról, az iskolák
légköréről, szervezeti kultúrájáról, a tanítási órák mikro-történéseiről, a
diákok társas életéről stb.
A fentiek alapján valószínűleg elfogadható az az előzőleg már jelzett vélemény, hogy az iskolák belső
világa rendkívül összetett, nem könnyen megragadható jelenség, de a kvalitatív
és a kvantitatív módszerek célszerű alkalmazásával közelebb kerülhetünk a
közoktatásnak e fontos jelenségéhez.
Az iskolák belső világának
megismeréséhez, a terepmunka segítéséhez a teljesség igénye
nélkül ajánlunk néhány szempontot:
ˇ
Az iskolák és környezetük
o
Az iskolával kapcsolatos
társadalmi igények
o
Iskolakép a társadalomban
o
Az iskola működésére ható
szereplők, illetve működésében érdekeltek
o
Kapcsolat a szűkebb és tágabb
környezettel
§
A makro társadalmi környezet
§
A helyi társadalom és az
iskola
§
A fenntartók és az iskola
§
A család és az iskola
§
Az iskolák közötti
kapcsolatok, hálózatok
ˇ
Az iskolákon belüli viszonyok
o
A szervezet működése
§
Intézményi struktúrák és működésük
§
Az iskolavezetés
sajátosságai. Az iskolavezetés és a tantestület
o
Szervezeti kultúra
o
Az iskolai szereplők,
szervezeten belüli kapcsolatok
§
Diák -, pedagógus-,
szülőjogok
§
Diákok, diákcsoportok az
iskolákban
§
Pedagógusok,
pedagóguscsoportok
§
Interakciók az iskolában
§
A változások hatása a
szervezet működésére
ˇ
Szocializáció, nevelés az iskolában
o
Személyiségfejlesztés
o
Pedagógusok, tanulók, szülők
értékvilága
o
A pedagógusok nevelési
feladatai, a feladatok teljesítésének feltételei
o
A diákok és a felnőttvilág (a
gyermek- és ifjúsági kultúra, valamint az iskolák)
o
A szocializáció iskolai
keretei, tevék
o
A tanítás és tanulás
szervezése az iskolákban
o
Pedagógiai kultúra és a
tanulókhoz igazodás
o
A tanítás-tanulás
infrastruktúrája