Az előző fejezetekben az iskoláról, mint szervezetről már
számos jellegzetességet megtárgyaltunk, s a következőkben kommunikációs
szempontok mentén folytatjuk a leírást, az elemzést. Egy szervezeten belül a
mindennapi élet folyamatszabályozásának alapvető része, az együttműködés
feltétele a szervezeti kommunikáció.
Csak azokat az embereket lehet együtt működtetni, csak azok tudnak
együttműködni, akik kommunikálnak egymással, ezért a szervezettel együtt
tudatosan kell felépíteni, fenntartani az
információs rendszert is.
Az információadás
hatékonyságának alapelvei közé tartozik, hogy cél, helyzet- és feladat-specifikus
legyen.
Fontos, hogy kiknek szól az
üzenet, hisz tudni kell eszerint differenciálni a kommunikációt. Előfordulhat,
hogy a szervezeten belül lévő kisebb csoportok (pl. tanári munkaközösségek,
baráti társaságok) eltérő kultúrája miatt az érkező üzeneteknek különböző
értelmezései alakulnak ki.
A szervezeten belüli
kommunikációt nagymértékben befolyásolja a vezető tehetsége, de befolyásoló
tényezőnek számít a csoporttagok kommunikációs fejlettsége, kultúrája.
Az emberek a szervezeten belül
különféle kapcsolatrendszerekbe épülnek be. Ilyen például a munkastruktúra, a
hatalmi struktúra, a státusz, a baráti kapcsolatok. Mindezeknek a formális és
informális kapcsolatrendszereknek a sajátosságai befolyásolják, hogy ki kivel,
és milyen módon kommunikál, és ezek akadályozhatják azt is, hogy akár egy
szükséges kommunikáció is létrejöjjön. (A
formális és informális kapcsolatrendszerekről lásd részletesen a 2.6. és a 6. fejezetet.)
A szervezetekben állandó a
mozgás. Változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele, emiatt az
üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez.
Az iskolai kommunikáció
feladata, mint minden más szervezetben is az információk hatékony eljuttatása a
címzetthez, illetve a válaszok fogadása. A
szervezeti légkör egyik meghatározó eleme, hogy az információk gyorsan,
hatékonyan áramolnak-e az összes fogadó felé, illetve, hogy alkalmuk van-e válaszüzenetet
küldeni, ezért olyan többcsatornás
kommunikációs rendszert érdemes alkotni, mely lehetővé teszi, hogy mindenki
mindenkivel kapcsolatba tudjon lépni. Ez nem jelenti azt, hogy minden csatornát
használni is fognak a szervezet tagjai, azt azonban igen, hogy mindenkinek
megvan a lehetősége bárkivel kommunikálni. A kommunikáció tartalma a hatékony
szervezetekben feladathoz illő („feladat-releváns”),
a vezető számára ezért az egyik legfontosabb teendő az, hogy az adott feladatok
esetében segítse az optimális kommunikációs rendszer felépítését, és határozza
meg a hatékony problémamegoldáshoz szükséges alapvető információkat.
Az iskolai szervezet
kommunikációja sokirányú és a címzettek szempontjából más és más kritériumoknak
kell megfelelnie. A leggyakoribb kapcsolatok a következők:
·
Iskolavezetők: fenntartó
pedagógusok
segítő alkalmazottak
szülők
tanulók
·
Pedagógusok: kollégák
segítő alkalmazottak
szülők
tanulók
·
Tanulók: diáktársak
pedagógusok
segítő alkalmazottak.
Ezekben a kapcsolatokban a felek
különböző szerepekben jelennek meg, ami befolyásolja az elvárt, illetve a
megvalósított kommunikációt. Ugyanazt a tartalmat például másként kommunikálja
a pedagógus a tanuló, a kolléga, vagy a szülő irányába. (Érdemes a 6. fejezetet e
szempontból is feldolgozni, értelmezni.)
A tanítási kommunikáció kiemelt
területei: a tanári előadás, a tanári kérdezés, a tanári instrukciók, a
dicséret, a rosszallás kifejezése, az elvárások kommunikálása.
A szervezeti struktúra jellege, a szervezeti modellek sajátosságai, a
szervezeti kultúra erőteljesen befolyásolja a
kommunikációt. (Lásd a 2. és a 4.
fejezetet.)
Az iskolán belüli a tökéletlen információáramlásnak
számtalan oka lehet. Főbb gátló tényezők:
·
A szervezeten belüli térbeli
távolság általában csökkenti a személyes kommunikáció gyakoriságát.
·
A szervezeten belüli információk
cseréjénél előfordulhatnak különböző értelmezések.
·
Az emberek szervezeten belüli
kapcsolatrendszerei befolyásolják, hogy ki kivel kommunikál.
·
A szervezetek állandó mozgásban
vannak. Változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele, földrajzi
elhelyezkedése. Emiatt az üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez.
·
Ha nő az alkalmazottak száma, nő
a kommunikáció mennyisége de csökken annak személyes jellege.
Az iskolát, mint szervezetet sokféle egyén együttműködése alkotja, így az
egyedi és a különféle csoportok jellegzetességein túl a szervezet működésére
jellemző sajátosságok döntően befolyásolják, hogy az iskolán belüli
kommunikáció hatékonyságát.