A szervezeti kultúráról sokan,
sokféleképpen írtak, s ma már szinte divat-kifejezésnek számít. Antropológusok,
szociológusok, szervezetfejlesztő szakemberek különféle és gyakran többértelmű
definíciót alkottak. A hetvenes évek közepén, végén nagy hatást gyakorolt Greenfield szervezeti kultúra értelmezése. Elutasította azt
a nézetet, hogy a szervezetek, az oktatási intézmények csak realitások, hiszen
a szervezeteket különböző emberek különféle kölcsönkapcsolatokkal, értékekkel,
érzésekkel alkotják. Érvelése szerint a szervezetek megismerése kapcsán azt
kell megérteni, hogy a szervezet tagjai
miképpen értelmezik azt a világot, amelyben dolgoznak (Greenfield
(1975, 71. id. Watson, 1994, 51-52. ). Felfogásának terjedése felerősítette azokat az
értelmezési törekvéseket, amelyekben a
szervezetek, mint egyedi kultúrák jelentek meg. (Vö.2.1. fej.) A kultúra kifejezést egyre inkább a szervezeteket összetartó
értékekre, gondolkodásmódokra, elvárásokra, attitűdökre, normákra,
viselkedésmintákra kezdték használni (Golnhofer,
2001). A fenti felfogás hatására a szervezetek olyan mentális képződményként jelentek meg, amelyeket az emberek
együttesen hoznak létre és elképzeléseik alapján
tartják fenn. „A szervezeti kultúra értékek,
attitűdök, szokások, hiedelmek, vélekedések összetett (akár belső
ellentmondásokat is tartalmazó) rendszere, amely a megfigyelő számára különböző
(felszíni, látható és rejtett, közvetett) szinteken tapasztalható meg”. (Kovács,
2002, 31. )
A fenti értelmezést a nyolcvanas évek elejétől az oktatásmenedzsment
hatására széles körben kezdték alkalmazni az oktatási intézmények, így az
iskolák világára is. Legtöbb szakember a szervezeti kultúrát többrétegű jelenségként fogta fel, amely
tartalmazza a szervezet tagjai által hangsúlyozott filozófiát, azokat az
utakat, módokat, ahogyan a szervezeti filozófiák mindennapi gyakorlattá válnak,
az iskola működésében érdekeltek értékeit, normáit, egymásra hatásukat, a
személyközi kapcsolatok sajátosságait, az iskolában élő legendákat,
történeteket, látható és láthatatlan megnyilvánulásokat. Az iskola ebben a
megközelítésben egyfajta kulturális
interpretáció, kulturális értelmezés, értékek, szimbólumok összessége. A
kultúrát a szervezet (az iskola) tagjai teremtik meg, de nem légüres térben,
hiszen hatnak rájuk az adott társadalmi kultúra értékei, normái,
viselkedésmintái.
Minden iskolának van valamilyen egyedi szervezeti kultúrája, amelyeket az
iskolában tevékenykedők egyéni értékei, tapasztalatai határoznak meg, és az a
mód, ahogyan együttműködnek, valamint az, hogy milyen nyomokat hagynak
tevékenységükkel (Beare, 1998, 191. ). Az iskolákban sajátos módon végeznek bizonyos
tevékenységeket, sajátosan reagálnak problémákra, ennél fogva az iskolák belső
világának megértésénél érdemes, hasznos figyelembe venni az iskolák szervezeti
kultúrájának jellegzetességeit.