A gyermekvédelem az
iskolán belül is szerepet kell, hogy kapjon. A gyermek- és ifjúságvédelem a
közoktatási intézményben tágabb értelemben egyrészt azt jelenti, hogy
biztosítani szükséges azt, hogy a tanulókat semmiféle negatív megkülönböztetés
ne érje származása, színe, neme, vallása, nemzeti-etnikai hovatartozása,
esetleg a családjának szociokulturális helyzete
miatt; másrészt az iskolai általános gyermekvédelemhez tartozik a gyermek- és
diákjogok biztosítása, melyet – többek között – az 1991-es gyermekjogi törvény,
az 1997-ben kiadott gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény tartalmaz.
(A
gyermeki jogokkal részletesebben a Család, gyermek, társadalom című kötet
foglalkozik.) Az iskolákban minden gyermek számára kötelesek biztosítani
a prevenciós programokat, melyek
célja az, hogy felkészítsék arra a tanulókat, hogy a veszélyeztető
körülményeket felismerjék (például kábítószer-fogyasztás) felismerjék,
fejlesszék önismeretüket, kommunikációjukat annak érdekében, hogy a veszélyes
helyzetekben képesek legyenek nemet mondani.
Az általános gyermekvédelmi feladatok mellett speciális feladatokat is el
kell látnia az iskolának. Ilyen különleges helyzet lehet az, amikor a tanuló –
környezete, családja vagy bármely más miatt – veszélyeztetett helyzetbe kerül.
(A veszélyeztetett gyermekről többet a Család, gyermek, társadalom című
kötetben olvashat.) Például amikor a gyermeket
bántalmazzák vagy a család deviáns életvitele a fiatal személyiségfejlődését
kedvezőtlenül befolyásolja. Az iskola gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait
természetesen jogilag is szabályozták: ki kell emelnünk az 1993-as
közoktatási törvényt, illetve ennek módosításait, valamint a 11/1994.
MKM rendeletet, ugyanakkor a mindenkori költségvetési törvény is hatást
gyakorol az iskolán belüli gyermekvédelmi feladatok ellátására.
A közoktatási törvény 1996. évi LXII. számú
módosításának 1. számú melléklete előírta az oktatási intézményekben félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazását,
azonban a 2004. évi költségvetési törvény lehetővé tette azt, hogy az intézmény
fenntartója döntsön a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazásáról. A
másik igen kényes pont a gyermekvédelmi felelős személyének kérdése, mivel a
jogi dokumentumokban nem történt meg e feladatkört ellátók végzettségének
pontos meghatározása, emiatt nagyon gyakran e feladatok ellátására kevésbé
felkészült pedagógusokat jelöltek ki.
A gyermek-
és ifjúságvédelmi felelősnek a fent említett rendelet és a közoktatási
törvény alapján az alábbi
feladatokat kell ellátniuk:
·
segíti
az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját;
·
az
osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával,
hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívüli gyermekvédelmi
feladatokat ellátó intézményekről. Az alsósok esetében érdemes rajzzal
„elmagyarázni”, hogy kihez fordulhatnak, ha valamilyen problémájuk van;
·
a
veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson
megismeri a tanuló családi környezetét;
·
feltárja
az indokolatlan iskolai hiányzások okait;
·
biztosítania
kell a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, ha szükséges
korrepetálásokat szervezzen;
·
az
osztályban tanító pedagógusok jelzése alapján – a segítőszolgálatok címével –
segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt
diszharmonikussá vált életvitelük;
·
rendszeres
óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi
előmenetelét, a tanórán kívüli viselkedését;
·
gyermekbántalmazás
vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető
tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot;
·
a
Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken;
·
a
tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola
igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-. illetve ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri
hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítására, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában
történő nyújtása érdekében;
·
az
iskolában a tanulók és a szülők által jól látható
helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl.
Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági
lelkisegély-szolgálat, gyermekek átmeneti otthona, stb. ) címét és
telefonszámát;
·
az
iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai
keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program
kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése;
·
tanácsadás,
tájékoztatás a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére;
·
tájékoztatást
nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról;
·
a
veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök
közreműködésével;
·
drog-
és bűnmegelőzési programok szervezése.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bemutatkozására és a szülők
tájékoztatására jó alkalom az év elején megtartandó szülői értekezlet, akár a
szülőknek nyomtatott formában oda is adhatják a gyermekvédelmi felelős
fogadóóráját, elérhetőségét. Érdemes a diákok számára fenntartani egy „postaládát”,
melybe üzenetet lehet hagyni a gyermekvédelmi felelősnek, hiszen nagyon sok
gyermek nem meri nyíltan elmondani a problémáit.
Már fent említettük, hogy a gyermekvédelmi felelősnek kapcsolatban kell
lennie a Gyermekjóléti Szolgálattal, hiszen „az iskola kapocs a család és a
Gyermekjóléti Szolgálat között”. Elengedhetetlen, hogy mindennapos
kapcsolatban legyenek egymással, tudjanak az iskolán belüli problémákról,
jelezzenek vissza a gyermekvédelmi felelősnek, hogy milyen intézkedéseket
tettek.
Nemcsak a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés jelentőségét kell kiemelnünk,
hanem az iskolán belüli kommunikáció
fontosságát. A
gyermekvédelmi felelős segítő partnere
a pedagógusnak: felvilágosítja a pedagógusokat, elsősorban az
osztályfőnököket a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség tüneteiről, illetve
ezek észlelése esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felé való jelzés
lehetőségéről. Ha ez a kapcsolat nincs meg, komoly problémák, a gyermek
jelzéseinek figyelmen kívül hagyásához vezethet. Nem biztos, hogy a
gyermekvédelmi felelős minden gyermeket teljes mértékben meg tud ismerni, az osztályban tanító pedagógusokban tudatosítani kell, hogy ők
azok, akik leginkább felismerhetik a gyermek problémáit. A gyermekvédelmi
feladatok ellátásában részt kell vennie mindegyik pedagógusnak. Az iskolai
gyermekvédelmi munka felelőse az intézmény vezetője, ő jelzi a problémákat az
egyéb gyermekvédelmi szakszolgálatok felé.
Az iskolában előforduló leggyakoribb problémák közül emelünk ki néhányat:
·
Anyagi problémák: „A
D. a város egyik legrosszabb állapotában lévő utcában
él családjával. A munkanélküli szülők 5 közös gyermeket nevelnek, a legidősebb
20 éves, a legfiatalabbak a 8 éves D. Az apa italozó
életmódot folytató, alkalmi munkavállaló, az anya gyenge értelmi képességgel
rendelkezik, aluliskolázott, szintén alkalmi munkát szokott vállalni. A
szociális problémák állandóak. Lakáskörülményeik rosszak, nincs víz, lelakott,
koszos és rendetlen a lakás. A szülők, a gyerekek rendszerint ápolatlanok,
koszosak. ”
·
Bántalmazás: „Az apa rendszeresen veri a gyereket, P.
gyakran kék és zöld foltokkal jelenik meg az iskolában. Viselkedése agresszív,
kezelhetetlen. A szülők nem hajlandók elfogadni semmiféle segítséget, tanácsot,
a pedagógusokkal is agresszívak.”
·
Kábítószer-fogyasztás: „Sz. hol túlzottan
feldobott, hol pedig teljesen letargikus, amikor bent van az iskolában.
Szélsőségesen viselkedik, rendszeresen eltűnnek dolgok körülötte, társas
kapcsolatai nem átláthatóak, idősebb, köztudottan kábítószert fogyasztókkal
tölti idejét. Mindenféle segítségadást elutasít.”
·
Családi problémák: „A szülők
éppen válófélben vannak, otthon rendszeres a veszekedés. Hol az anyagi
dolgokon, hol a gyerekek elhelyezésén megy a vita. A
gyerekek elbizonytalanodtak, az iskolában romlott teljesítményük, kedvtelenek,
társas kapcsolataik megromlottak. ”
E néhány eset is rámutat arra, hogy a gyerekek gyakran komoly, számukra
megoldhatatlannak tűnő problémákkal jönnek az iskolába, melyek megoldásában nem
minden esetben kapnak segítséget. E segítségnyújtás elmaradásának az oka
általában az, hogy maga az iskola sem tud mit kezdeni a gyermek problémájával.
Ugyanakkor folyamatosan érzékelhető, hogy mennyire nehéz az iskolai
gyermekvédelem helyzete, mivel a gyermekek beviszik az iskolákba a családok
problémáit: az elszegényedés, a munkanélküliség, a kilátástalan lakáshelyzet, a
közműtartozások, az etnikai problémák egyre intenzívebben jelentkező gondjait (Makai, 2002).