5. 6. Diákönkormányzat

 

A közoktatási törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet lehetővé teszi az úgynevezett diákönkormányzatok létesítését, melynek az egyik legfontosabb feladata a tanulók érdekeinek képviselete. Fontos kiemelni, hogy a törvény nem írja elő a diákönkormányzat létrehozását, így ennek hiánya némi képet adhat annak az iskola „demokratikus” légköréről is. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki általában a pedagógusok közül kerül ki.

A diákönkormányzatnak számos joga van: a döntési hatáskör mellett egyetértési, kezdeményezési, véleményezési és javaslattételi jogokkal is rendelkezik. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfőbb jogaikat:

 

          DÖNTÉSI JOGKÖRE VAN

·    saját működésében (az SZMSZ-t a tanulóközösség fogadja el, de a nevelőtestület hagyja jóvá);

·    működésükhöz biztosított anyagi eszközök felhasználásában;

·    1 tanítás nélküli munkanap programjában;

·    iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszer kialakításában, (iskolaújság, - rádió)

·    az iskolaújság és iskolarádió tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásában

 EGYETÉRTÉSI JOGOT GYAKOROL

·    házirend elfogadásakor;

·    az iskolai SZMSZ elfogadásakor, illetve módosításakor;

·    a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

·    ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról

JAVASLATTEVŐ JOGA VAN

·    a nevelési - oktatási intézmény működési rendjével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatban

 

1. táblázat A diákönkormányzat jogai

 

Láthatjuk, hogy a diákönkormányzat nem csak jogi, hanem pedagógiai feladatkört is betölt, hiszen egyrészt biztosíthatja az iskola demokratikus működését, másrészt az autonómiára, a felelős állampolgári tudatra is nevelhet.

A diákönkormányzatok tagjai olyan tanulók, akiket rendszerint az osztály delegál, azonban gyakran megfigyelhető, hogy az osztályfőnökök jelölik ki. A pedagógusok azonban elsősorban olyan diákokat szeretnének látni a diákönkormányzat tagjai között, akik megbízhatóak, konformak, jó tanulók, így nem annyira a diákok érdekeit és jogait tartják szem előtt, hanem a tanároknak való megfelelést.

A diákönkormányzatok működése nem minden esetben zökkenőmentes, hiszen megfigyelhető a pedagógusok ellenérzete, a diákuralomtól való félelem, illetve a diákok nem tudnak élni a jog adta lehetőségekkel, a döntéshozás, a felelősségvállalás, a választás lehetőségével. A közoktatási törvény ugyan nem írja elő a diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának elkészítését, de javasolt a működési keretek meghatározása, melynek a főbb elemei a következők:

 

·          Diákönkormányzat felépítése: például szerkezete, a tagok delegálásának módja, létszáma 

·          A tagok, a képviselők és a felnőtt segítő feladatai, jogai és kötelességei

·          Tisztségviselők típusai, feladataik, jogkörük, választásuk, beszámolási kötelezettségeik

·          Diákönkormányzati ülések összehívásának rendje, gyakorisága

·          Képviselet: ki milyen terjedelemben jogosult a diákönkormányzat képviseletében eljárni

·          Beszámolási kötelezettség formájának, idejének meghatározása

·          A diákönkormányzat pénzügyeinek kezelése, döntési jogkörök

·          A diákönkormányzat intézményen belüli és intézményen kívüli kapcsolatrendszere, a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok és alapelvek

·          Döntéshozatali rend, a diákönkormányzat határozatképessége

·          Aláírásai jog

 

Évente legalább egy alkalommal kötelező megszervezni az úgynevezett diákközgyűlést, melyen – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 31. §-a szerint - áttekintik a gyermeki és tanulói jogok helyzetét, érvényesülését, illetve a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatait. E közgyűlés megszervezésében a diákönkormányzatnak is hatékony szerepet kell vállalnia.

A diákönkormányzatok hatékony működése alapvető feltétele egy iskola demokratikus működéséhez, hiszen ezáltal a gyerekek is megtanulhatják jogaik érvényesítéseit, egy szervezet működésének szabályait, folyamatát, jellemzőit. A diákönkormányzatnak nem egy válogatott, magát felsőbbrendűnek képzelő közösségnek kell lennie, hanem a diákság érdekeit védő szervezetnek, melynek tagjai korrekten és folyamatosan közvetítik osztályuk felé a diákönkormányzati tevékenységük során szerzett információkat, osztálytársaikat is bevonják az egész diákközösséget érintő tevékenységbe.