Az iskolában nemcsak a
tanórai tanulásra kell gondolnunk, hanem a szabadidős programokra, melyek
egyfajta indirekt nevelési lehetőségként jelenik meg a nevelési-oktatási
folyamatban. A megfelelően szervezett szabadidős programok segítségével
sokkal árnyaltabb képet kaphat a pedagógus a diákokról, hiszen olyan értékek
kerülhetnek felszínre, melyekre egy-egy tanórai kereten belül nem figyelünk
fel. A szabadidős programok szervezésében egyrészt részt vesz a
diákönkormányzat, másrészt az úgynevezett szabadidő-szervező, akit 2003.
szeptember elsejétől a 300 tanulónál nagyobb létszámú iskolában és kollégiumban
kötelező alkalmazni.
A szabadidő-szervező feladata
többek között a pedagógiai programhoz kötődő, illetve nem kötődő tanórán kívüli
foglalkozások megszervezése, a tanulóközösség, a szülői szervezet programjainak
segítése, a szervezést segítő tájékoztatás nyújtása, az iskolai hagyományokkal,
az egészséges életmóddal, a nemzeti értékekkel és a környezeti neveléssel
kapcsolatos szabadidős tevék
Fontos, hogy a szabadidő-szervező feladatai mindig megfeleljenek a helyi adottságoknak, vegyék figyelembe az iskola sajátságait a gyerekek, a szülők, a pedagógusok igényeit. Mivel a szabadidő-szervező feladata nagyon összetett, alapvetően kapcsolódik mások munkájához, lényeges, hogy munkájában ne legyen egyedül, mert csak akkor tud számottevő eredményt elérni, ha számíthat a pedagógusok és egyéb dolgozók együttműködő segítségére. Fontos, hogy az iskola többi alkalmazottja is ismerje munkakörét, tudja, hogy az érdemi tervezésre és szervezésre hivatott, segítséget nyújt számukra például a kirándulások szervezésében is.