Abszolút iskola: a modernitásban, 
főként abszolutista politikák 
nyomán, különböző ideológiákkal 
kialakuló iskolaforma, melynek 
lényege, hogy az egyénből 
(tevékenységeiből, kapcsolataiból) 
messze a tanulói jogiszonyon túl, 
egyre többet kíván bekebelezni.

A Gyermek Jogairól Szóló 
Egyezmény: 1989-ben a 
reformpedagógiák csaknem 
évszázados küzdelme után az 
Egyesül Nemzetek Szervezetének 
New York-i közgyűlése fogadott 
el ilyen című dokumentumot. Az 
aláíró államok – így 1991-ben az 
egyezmény parlamenti ratifikációja 
után a Magyar Köztársaság is – 
vállalták, hogy saját 
jogalkotásukban és 
jogalkalmazásukban az 
Egyezménybe foglalt előírásokat 
érvényesítik. 

Államosítás: az a kisajátítási 
folyamat, amikor a központi állam 
– politikai, jogi, katonai vagy/és 
gazdasági eszközökkel 
tulajdonába rendel korábban 
magán, közösségi, egyházi 
tulajdont. 1948-49-ben, az un. 
fordulat évében egy ilyen 
folyamatban a termelőerők 
államosítása mellett szinte 100%-
ig állami tulajdon és befolyás alá 
vonták az iskolákat, nevelési-
oktatási intézményeket is. Az 
államosítások ideológiájában 
mindig az össznemzeti-
össztársadalmi érdekek, a 
tervszerűség , a hatékony irányítás 
és – a kulturális létesítmények 
esetében – az egyenirányított 
szellemi befolyásolás szándéka 
érhető tetten. 

Alrendszer: a rendszernek a 
rendszertani hierarchiában 
alacsonyabb rendű eleme.

ÁMK általános művelődési 
központ: többcélú intézmény, 
mely egyesíti magában a 
kisgyermekek nevelési-gondozási, 
a gyerekek iskolázási, a fiatalok, 
felnőttek könyvtári, művelődési 
stb. szolgáltatásait jelenleg (2006). 
Magyarországon több mint 200 
ilyen intézmény működik. 

Balila: a XX. század eleji olasz 
fasiszták ifjúsági szervezete volt.

Belenevelődés: a néprajz fogalma 
a szociológiában, pedagógiában 
inkább szocializációnak nevezett 
nevelődési folyamatra. Lényege: 
tudatos nevelői beavatkozás és 
intézményesülés nélkül a 
hagyományos társadalmakban a 
feladatvégzésben, 
munkavégzésben, az ünnepeken 
való részvétel során tanulja meg az 
új generáció az értékeket, 
normákat, tevékenységeket. 

Buchschule: a „könyv iskolája”. A 
XX. század eleji reformpedagógia 
jellegzetes kritikai minősítése a 
tradicionális iskolára. Azt a 
jelenséget, hogy ti. a tanulók a 
könyvből tanulják az „élettelen 
tudást” állították szembe azon 
törekvéseikkel, hogy az iskolában 
az Életet magából az Életből kell 
tanulni.

Cybertér: Az Internet virtuális 
„terét” szokták ma már 
társadalomtudományi 
tanulmányokban is így nevezni. A 
kifejezés irodalmi eredetű: először 
William Gibson a Neuromancer-
ben című híres regényében 
használja – érdekes módon még 
az Internet korszak előtt –, 
látomásában előre vetítve a 
virtuális valóság világát. E valóság 
gyakorlatilag végtelen nagy, 
bizonyos értelemben korlátok 
nélküli tere a cybertér. Ebben 
mindenki megtalálhatja az őt 
érdeklő információt, melyek 
hálószerűen kapcsolódnak össze 
(ld. a „kattintgatás”, szörfözés 
jelenségét), és bekapcsolódhat a 
virtuális közösségek életébe. Így 
minden egyes felhasználó önálló 
közönségnek tekinthető e térben. 
Egyesek szerint ez a virtuális tér 
már nem csak leképezi, hanem 
mintegy helyettesítheti is az 
aktuális világot, és alapvetően 
megváltoztatja a térről és az időről 
kialakult fogalmainkat.

Civil szféra: a társadalomnak 
azon szféráját, melyre az állam 
szabályozó, gondoskodó hatása, 
ereje nem terjed ki, de 
szervezettségében mégis több, 
mint az informális 
csoportosulások. 

Delegitimálás: a társadalmi (írott 
vagy íratlan) elfogadottságtól, 
„törvényességtől” való valóságos 
vagy szimbolikus megfosztás.

Deviáns: törvényekbe és erkölcsi 
normákba foglalt szabályoktól, 
életvezetési elképzelésektől való 
jelentős, tartós eltérés az emberi 
magatartásban. 

Diáklázadás: a XX. század utolsó 
harmadát jellemző, történeti 
jelentőségű krízisének fontos 
eleme volt Európában (főként 
Franciaországban és 
Németországban), illetve 
Amerikában az egyetemisták, 
főiskolások, fiatal értelmiségiek 
engedetlenségi mozgalma (az 
USÁ-ban az értelmetlen, 
gyarmatosító vietnami háború 
ellen), mely kinőtt az intézmények 
falain, s hosszú időre elfoglalta az 
utcákat is. A forradalmi hangulatot 
tetézte, hogy a hatalom erőszakkal 
lépett fel a tüntetők ellen. A 
társadalomkritika egyik irányzata 
az erőszakos cselekedetekben 
tetőzött, másik irányzata a 
társadalomból való kivonulást 
hirdette, ők voltak a hippyk, a 
Woodstock-fesztivál résztvevői. 
Fontos irodalmi művek és filmek 
örökítik meg a korszakot. (Robert 
Merle: Az üvegfal mögött, 
Antonioni: Zabirskie point, 
Forman: Hair stb.) Fontos 
személyiségek álltak a 
diáklázadások pártjára, a francia 
exisztencialista író-filozófus Jean 
Paul Sartre, az amerikai 
gyerekorvos Benjamin Spock és 
mások.

Divergens: elágazó, széttartó

Genealógiai monda: egy-egy 
közösség, nép, törzs  
eredetmondája, az alapító hős 
története (pl. Hunor és Magyar 
vagy Álmos mondája a magyar 
ősköltészetben, medvetörténetek 
a Volga-menti finnugoroknál) .

Gyermek Évszázada: a 
reformpedagógiák legendás 
kiinduló műve, a svéd tanítónő, 
Ellen Key nagyhatású, e címet 
viselő pedagógiai könyvben 
jövendölte, hogy a XX. században 
új viszony alakul a gyerekek és 
felnőttek világában, a gyermek 
megkülönböztetett kedvencként és 
védencként kerül középpontba.

Gyermekbanda: a városiasodó 
környezetben elszaporodó, 
felnőttek irányítását nélkülöző, 
vagy éppen bűnöző életmódot 
folytató felnőttek által segített 
spontán gyerekcsoportok, melyek 
szigorú szabályaikkal 
befolyásolják az egyént. 

Gyermekszabadidő: az az idő, 
melyet a gyerekek nem kötelező 
foglalkozással töltenek. 

Gyermekkultúra: a gyermekek 
számára készített, szervezett, 
(ki)válogatott, illetve a gyerekek 
által létrehozott kulturális értékek, 
intézmények, szervezetek, 
közösségek, ezek működése. 
Modern jelenség, a polgárosodás 
tekintette a gyereket sajátos 
kultúrafogyasztónak, illetve 
ismerte el sajátos, kulturális 
értékteremtő szerepét.

Gyermeksajtó: a 
gyerekkorosztály számára 
létrehozott sajtóorgánumok. 

Gyermektanulmány 
(pedagógia): a XX. század eleji 
reformpedagógiai gyakorlat 
mögött álló modern, komplex, 
jobbára empirikus tudomány, mely 
elsősorban a pszichológia, 
szociológia és a jog elemeiből 
építkezett. 

Gyerekszínház: gyerekek 
számára készített, olykor 
gyerekek által létrehozott 
színielőadások előadásának 
alkalmas helyszíne, szervezete. 

HitlerJugend: a II. világháborús 
náci Németországban a vezér által 
létrehozott katonai előkészítő, 
majd a fronton is bevetett ifjúsági 
szervezet

Ifjúsági szubkultúra: a 
szubkultúra egy általában 
nagyobb, átfogóbb kulturális 
közegben élő csoporthoz, 
társadalmi közeghez, térhez, 
réteghez köthető kulturális világ. 
Másodlagos értelemben magukat 
e saját szimbólum-, norma- és 
hagyományrendszerrel rendelkező 
csoportokat, kulturális-társadalmi 
formációkat nevezi a szakirodalom 
szubkultúráknak. 

Jezsuita: a legnagyobb hatású 
ellenreformációs mozgalom, 
melyet XVI. századi alapítója, a 
később szentté avatott loyolai 
Ignác Jézus Társaságának 
nevezett. A lelkekért folytatott 
újtípusú küzdelemben a 
nevelésnek, iskolának nagy 
szerepet szántak. 

Kánon: egyházi eredetű szó, a 
katolikus egyházban 
„kanonizáltak” tudásokat, 
eljárásokat, vagyis szentesítve, 
jóváhagyták ezeket. Átvitt 
értelemben kánonnak tartjuk a 
tudásnak azt a halmazát, melyet 
állami jogszabály (törvény) vagy 
értelmiségi közvélemény 
kizárólagosan követendőként 
ismer el.

Kettős nevelés: a létező 
szocializmusban elterjedt fogalom, 
azt fejezte ki, hogy a családok 
más értékek szerint nevelik 
gyerekeiket, mint az állami iskola. 
Az állam fellépett a kettős nevelés 
ellen s az iskolának rendelte el 
hegemóniáját, a konzervatívnak, 
„reakciósnak” bélyegzett családi 
nevelési hatásokat tompítani 
igyekeztek. 

Laikus: nem-egyházi, világi

Lego-játék: egy dán asztalos 
világszabadalma, a tartós 
illesztésre képes, nagy építmények 
összeszerkesztésére alkalmas 
építőkocka-elemek. Ma 
különleges műanyagokból 
készülnek a készletek.

Lifelong learning: az életen át 
tartó tanulás. 

„Második iskola”: a kötelező 
oktatás világában, ennek 
diszfunkciójára, illetve a társadalmi 
szelekciót szolgáló funkcióira 
válaszoló spontán szerveződésben: 
az erőforrásokkal és tanulási 
ambíciókkal rendelkező családok 
fizetős különórákra járatják 
gyermekeiket. 

Népfőiskola: a XVIII. -.XIX. 
században a szabadon polgárosuló 
Dániában kialakult, nem hivatalos, 
nem formális iskolarendszer, mely 
a fiatalok  tudásvágyára, 
közösségvágyára épült. 
Hazánkban is, főleg a XX. 
században a két világháború 
között elterjedtek magukat 
népfőiskolának nevező 
bentlakásos intézmények. 

ONAP: Az Óvodai Nevelés 
Programja. Kormányrendelet, 
mely a demokratikus és 
pluralisztikus Magyar 
Köztársaságban a nevelőtestületek 
által megfogalmazott, az 
intézményhasználó szülők által 
véleményezett s a fenntartó által 
jóváhagyott helyi nevelési 
programok számára fogalmaz 
közös alapot.

Piaci szféra: a társadalmi-
gazdasági élet azon szférája, ahol 
a javak, szolgáltatásokhoz pénzért 
lehet hozzájutni, a fogyasztó 
vevőként, a termelő eladóként 
jelenik meg.

Posztmodern: azon szellemi 
áramlatok összefoglaló neve, mely 
úgy látja és láttatja a jelenkort, 
mint a fejlődés-elvű modernitást 
követő, több érték és több 
„történet”, korértelmezés egymás 
mellettiségében létező világot, a 
„haladásnak” nem ismeri el egy 
kitüntetett irányát, nem egy 
esetben élesen kritizálja a 
modernizációs elméleteket és 
társadalom-értelmezéseket.

Protoszakasz: korai, az igazi 
korszakot közvetlenül megelőző 
szakasz.

Publikus intézmény, publikus 
iskola: nyilvános, bárki által 
látogatható, a társdalom, helyi 
hatóság, állam által ellenőrzött, 
felügyelt intézmény.

Rasszizmus: tudománytalan 
elmélet, mely szerint a homo 
sapiens faj (az emberiség) 
különböző, rasszként felfogott 
alcsoportjai közt eredendő érték-
különbség létezik. Rasszista 
elmélet például az olasz fasizmus, 
a német hitlerizmus, bizonyos 
magyarországi 
kultúrfölényelméletek, a szkínhed-
ideológia stb.

Reedukáció: helyreállító nevelés. 

Reszocializáció: szocalizációs 
zavarok, devianciák után a 
társadalomba illeszkedés 
helyreállításának kísérlete.

Reformpedagógia: XX. századi, 
a hagyományos, olykor 
Buchschulének nevezett iskola 
teljes megváltoztatását és „új 
iskolával” való felcserélését 
szorgalmazó törekvések közös 
neve. 

Releváns, gyakorlatias tudás: 
érvényes, az adott kontextusban 
alkalmazható gyakorlati tudás, 
melynek nem távoli hasznossága a 
tanulók számára is nyilvánvaló.

Woodstock: a múlt század 
hatvanas éveiből a legendás rock-
fesztivál színhelye, az alternatív 
ifjúsági kultúra rituális-jelképes 
bölcsőhelye.

Worldmusic: populáris ifjúsági 
zenei irányzat, mely a globalizáció 
és a multikulturalizmus jegyében 
különböző népzenei tradíciókat, 
motívumokat ötvöz modern, akár 
elektronikus hangzásokkal. A 
népzenetudósok vitatják értékeit, 
a zeneszociológusok éppenséggel 
az eleven folklór jelenségeként 
üdvözlik.

Xenofóbia: idegengyűlölet