1. A hátrányos helyzet fogalma, jellemzői

1.a. Karcsi Kelet-Magyarország egyik falujában született, a család harmadik gyermekeként. Apja, Péter, 25 éves, szakképzettsége, pék. Nem kap munkát, így munkanélküli segélyből él. Karcsi mamája, Anna 22 éves. Hét osztályt végzett, szakmát nem tanult, ő is munkanélküli. A család Anna nagymamájának szoba-konyhás házának szobájában lakik, amin azonban osztozniuk kell Anna öccsével. Anna mamája a konyhába húzódott. Az utóbbi időben Péter elhanyagolja a családját, és egyre több időt tölt el a TV előtt vagy sógorával a kocsmában.

Milyenek lesznek Karcsi esélyei az iskolában?

1.b. Bandi Győrben született. Apja, László 29 éves számítógépes szoftver – fejlesztő mérnök, magánvállalkozó. Anyja, Ágota, 26 éves tanítónő, az egyik közeli általános iskolában dolgozik. Két és fél szobás lakásukat László és Ágota szülei közösen vásárolták, hogy a fiatalok külön költözhessenek. A család nyáron egy nagyobb baráti társasággal Horvátországban nyaralt.

Milyenek lesznek Bandi esélyei az iskolában?

Az utóbbi években gyakran használjuk a „hátrányos helyzet”, „hátrányos helyzetű” kifejezést a hétköznapokban. Első látásra nem tűnik különösebben nehéznek valakit ezzel illetni, hiszen nyilvánvalóan olyan társadalmi helyzetet jelent, amelyben valaki valakihez képest „hátrányban” van, valamiben elmarad. Vagyis, a hátrányos helyzet ún. viszonyfogalom. E viszony-jellegből következik, hogy nincs abszolút értelemben vett hátrányos helyzet, hanem mindig csak a maga konkrétságában lehet meghatározni; előfordulhat, hogy egy gyermek az egyik országban nem tartozik a hátrányos helyzetűek közé, míg egy ugyanolyan körülmények között élő másik gyermek egy másik országban igen. Tudományok, elsősorban a szociológia foglalkozik azzal, hogy mely területeken, mennyivel, illetve kihez, mihez képest van valaki „hátrébb”, milyen az a társadalmi helyzet, szerep, amelyben őt hátrányosnak lehet, vagy kell tartani. Ami a hétköznapokban egyszerűnek látszik, az valójában nem az, főleg, ha a következmények ismeretében, felelősen kell dönteni róla. Nem jelentéktelen kérdésről van szó, hiszen sok országban, így hazánkban is, a hátrányos helyzetűek meghatározott anyagi vagy természetbeni juttatásokban, kedvezményekben részesülhetnek, s a pedagógiában is különleges bánásmód illeti meg őket. Példánkban, az elképzelt Karcsi és Bandi társadalmi helyzete között nyilvánvaló a különbség, mégis érdemes a részletekben elmélyedni, s elemzéssel megnézni, hogy mi is jellemzi e különbség valójában (1. táblázat).

Mutatók	Karcsi	Bandi
Település	Falu	Megyeszékhely
Régió	Kelet-Magyarország	Nyugat-Magyarország
A szülők iskolai végzettsége	Apa: középfokú végzettség Anya: 7 osztály	Apa: felsőfokú végzettség Anya: felsőfokú végzettség
Kereseti, jövedelmi viszonyok	Munkanélküliség, segélyek, létminimum alatt	Két aktív kereső, jó jövedelem
Lakáskörülmények	Rosszak: két helyiségben 7 fő	Jók: három helyiségben három fő
Tulajdonviszonyok	Nincs saját tulajdon	Saját, önálló ingatlan
Szórakozási viszonyok	Szűk (kocsma, TV)	Széles (külföldi utazás)
Kapcsolatok	Szűk: család, falu	Széles: barátok, kollegák

1. táblázat: Karcsi és Bandi társadalmi helyzetének (státuszának) mutatói

A fenti összehasonlításból látszik, hogy Karcsi minden vizsgált mutató szerint hátrányban van Bandihoz képest. Karcsi szegény családba született.