1.1.2. Szubjektív szegénység

 

Az objektív szegényég mellett van ún. szubjektív szegénység is, amikor egy család úgy érzi, hogy napról-napra él, hogy anyagi gondokkal küzd. Ezt azért nevezzük szubjektívnek, mert a család saját elvárásaihoz, szükségleteihez, esetleg korábbi életmódjához való viszonyítás alapján születik a megállapítás. Egy felmérés szerint a családok 31 százaléka érzi úgy, hogy elfogadhatóan, gondok nélkül él – ám ez nem jelent feltétlenül objektív értelemben „jólétet”. A jövedelemmel való elégedettek aránya 2003-2006 között 2-4 százalékkal nőtt, ami nem jelenti általában az anyagiakkal, az életszínvonallal, a jövőbeni kilátásokkal való elégedettséget. 2003-ban, például, amikor a létminimumot 27.000 Ft-ban állapították meg, egy kutatás leírta, hogy a legszegényebbek szerint havi 20.000 Ft fix jövedelem kell a szűkös megélhetéshez, s havi 90.000 Ft-ból már bármit megengedhet magának az ember. Ugyanakkor a leggazdagabbak szerint viszont az emberhez méltó élethez legkevesebb 50.000 Ft kell, s havi 230.000 Ft biztos kereset lenne a jó élet feltétele. Érdekes módon a gyermektelen házaspárok a minimumot mindkét csoportban magasabbra tették, mint azok, akik egy vagy több gyermeket nevelnek (Hámor, 2005).

A hátrányos helyzet szociológiai megközelítésében, leírásában tehát a jövedelmi helyzet állt a középpontban. Ez a család szocioökonómiai helyzete, szakszóval, státusza. Egy család jövedelmi helyzetét sok Téglalap feliratnak: A családszerkezet: • Családmag (ún. nukleáris család): két generáció él együtt • Nagycsalád: több generáció él együtt • Családtöredék (egyszülős család): elvált vagy özvegy anya és gyermeke él együtt, esetleg nagyszülővel. tényező határozhatja meg (Spéder, 1998), például:

·  A felnőttek munkaerő-piaci pozíciója

- az iskolai végzettség,

- az iskolai végzettség, ill. a szakma iránti kereslet,

- a munka anyagi elismertsége.

·  A család demográfiai összetétele, a családszerkezet

- gyermekek száma a családban (három vagy háromnál több gyermek),

- a nyugdíjasok száma a családban,

- együtt élő családtagok száma (sógorok, unokatestvérek) és korösszetétele,

- beteg családtag (beteg szülő, beteg testvér, rokon).

·  A család társadalmi-geográfiai jellemzője

- a régió gazdasági potenciálja, ahol a család él,

- a település nagysága, gazdasági-szociális jellemzői, központtól való távolsága (fővárostól, megyeszékhelytől, várostól, közlekedési útvonalaktól),

- a szülők iskolai végzettsége.