1.1.3. Relatív szegénység

Magyarországon, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése a nyolcvanas években kezdődött. Nagysága, vagyis a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség, szakszóval a státuszkülönbség – a rendszerváltozás óta eltelt időszakban, azaz 1989-től számítva – 2003-ban volt a legmagasabb, azóta csökken. A népességen belül a legmagasabb jövedelmi tized átlaga 2005-ben 7,5-szer nagyobb volt, mint a népesség alsó jövedelmi tizedének átlaga. Ez pontosan azt jelenti, hogy a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók éves jövedelmének egy főre eső bruttó átlaga 80.000 Ft- volt, a leggazdagabb esetében az egy főre eső évi átlag majdnem 1,2 millió Ft volt. Ez a státuszkülönbség – a javuló tendenciák ellenére – még mindig az egyik legnagyobb volt Európában. Más megközelítésben jobb a helyzet Magyarországon, mint máshol. Nálunk, például az Európai Unió átlagánál kevesebben esnek a szegénységi küszöb alá (Hámor, 2005).