1.3. A hátrányos helyzet fogalmának pedagógiai kiterjesztése

Miben sajátos a hátrányos helyzet pedagógiai megközelítése?

Milyen okok miatt kerülhet valaki hirtelen hátrányos helyzetbe?

Mi mindent kell mérlegelnie a pedagógusnak tanítványai megismerésekor?

A hátrányos helyzet, mint korábban láttuk a szegénység kapcsán, viszonyfogalom. Pedagógiai megközelítésben – ezen túlmenően – minden olyan esetben hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésében, tanulási eredményei elérésében, iskolai életminőségében. Ebben a megközelítésben hátrányos helyzetű lehet egy gyermek akkor is, ha jó anyagi körülmények között él, ha városban lakik, ha nincsen sok testvére, stb. Másokhoz képest nehezebb az iskolai helyzete annak a gyermeknek, aki

· nyelvi, kulturális vagy etnikai kisebbséghez tartozik, hiszen az otthon beszélt nyelv eltérhet az iskola nyelvétől, a családi kultúra, szokások az iskola által képviselt kultúrától, szokásoktól (Torgyik, 2005; Vámos, 1999);

· külföldi állampolgár, hiszen anyanyelve eltérhet az iskola nyelvétől, a családi kultúra, szokások az iskola által képviselt kultúrától, szokásoktól, korábbi iskolai szocializációja, tanulmányainak jellege és tartalma a magyarországi iskoláétól (Feischmidt – Nyíri, 2006; Vámos, 2004; Vámos, 2006). (2. illusztráció)

A hátrányos helyzet fogalomba – szociológiai értelemben – általában nem értik bele, de pedagógusi mérlegelést igényel, hogy

· mennyire jelent nyelvi hátrányt például egy gyermeknek, ha szülei anyanyelve különböző, s mondjuk az otthoni kommunikáció nem magyar nyelven, azaz nem az „iskola nyelvén” folyik, vagy ha a család tartósan külföldön élt, s a gyermek ott járt iskolába;

· mennyire jelent tanulási hátrányt, ha valaki tartósan beteg (például: cukorbeteg);

· mennyire jelentek szocializációs hátrányt a gyermeknek személyiségének jellemzői, vagy tanulási nehézségei, stb.

· ki van-e téve előítéletnek vagy fennáll-e téren fenyegetettsége? (Feischmidt, 2001; Forray R., 2001; Csepeli – Závecz, 1995)

Ezektől az iskolai sikeresség vagy sikertelenség függ. Az iskolai sikerességtől pedig a gyermek későbbi életminőségének esélyei függnek, vagyis az, hogy később majd milyen társadalmi pozícióit tölthet be.

Forrás: Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

2. Illusztráció