2. A szocializáció zavarai

2.a. Evelin nem ismerte az édesapját. Ez természetes volt számára, hiszen a nagyobb testvérei sem találkoztak a saját apjukkal. Édesanyja egyszer „új apukát” hozott a házhoz. Ez eleinte jó volt, mert amikor „alkalmi munkából” pénzt hozott haza, akkor vidám volt az élet. Ám sajnos egyre többet verte őket. Evelinnek nem az fájt a legjobban, amit ő kapott, hanem az, amikor az új apuka testvéreit, mamáját bántalmazta. Szerette volna őket megvédeni, szeretett volna „nekimenni” anyja élettársának. Az óvodában, majd az iskolában a gyermekvédelem néha foglalkozott a családdal: ilyenkor – a testvérek szerint – mindent le kell tagadni, nehogy intézetbe kerüljenek. Evelin 11 évesen kezdett csavarogni; 13 évesen sikerült meghúzódnia nővére barátnőjénél és annak barátjánál. Úgy látta, hogy ez nagyon kedves volt tőlük. Persze viszonzást kell adni az ellátásáért, és azért, hogy bújtatják, nem adják fel a rendőrségen… Barátnője szerint szerencse, hogy Evelin szép kislány.

Mi lesz Evelinnel?

2.b. Ibolya édesanyja a médiában dolgozik, édesapja pályázati menedzser. Ibolya neves iskolába jár, szépen tanul. Felszerelése mindig rendben van, tisztán öltözik, talán egy kicsit túlságosan is sok a „márkás” ruházata. Szülei sokat dolgoznak. Apukája néha hetekre külföldre utazik, s mamájának is sokat kell dolgoznia a munkahelyén, hogy tarthassa a „tempót”. Ibolya gyakran van egyedül. Amikor a szülei fáradtak vagy idegesek, akkor a szobájába kell mennie, hogy ne „nyüzsögjön”. Ibolya örül, hogy az elmúlt karácsonyra kapott egy kiskutyát – nagy házukban, annak kertjében bőven elfér.

Mi lesz Ibolyával?

Mint azt az előzőekben bizonyítottuk, a hátrányos helyzet multifaktoriális jelenség, vagyis sok, egymással összefüggő eleme van. Evelin például, szegény családban él. Helyzete emiatt hátrányos. Ugyanakkor látjuk, hogy Evelin családjában más problémák is vannak. Nem szorul magyarázatra, hogy sok szegény, nagycsalád, vagy csonkacsalád nyugodt, szeretetteljes körülményeket igyekszik biztosítani a gyermekeknek. Ilyenkor a gyermek is látja, érzi azt, hogy anyagi körülmények nehezek, hogy szeretik, gondoskodnak róla. Példánkban, Evelinnek sajnos nem ilyen a családja. Anyja életmódja nem biztosítja számára a biztonságos életfeltételeket, sőt veszélynek teszi ki őt (és testvéreit), Rossz mintával szolgál személyisége fejlődésében azzal, hogy élettársnak elfogad olyan valakit, aki nem dolgozik, aki szereti a könnyű keresetet és a könnyű költekezést, aki bántalmazza a családot. Evelin helyzete tehát nem csak a jövedelmi viszonyok és a család nagysága, esetleg az anya és élettársa iskolai végzettsége miatt van másokhoz képest hátrányban, hanem azért is, mert kevesebbet kap egészséges személyiségfejlődésében, gondoskodásban, szeretetben, szocializációban.

Ibolya látszólag szerencsés. Mindene megvan, szép lakás, ruhák, jó iskola. Értelmiségi szülei megpróbálnak mindent megadni neki. Ám túlhajszolt életmódjuk, a karrier mindenek elé helyezése Ibolyára rossz hatással van. Érzelmi kötődése és a kötődés megtanulása kétséges. Rossz minta számára az „üres ház”, a széteső család. Ibolya igyekszik jó lenni, jól tanulni, igyekszik teljesíteni az iskolában – hátha ettől rá is figyelnek otthon. De sajnos Ibolya családban felnövő „árva”.