2.1. A családi élet diszfunkcióinak hatása a személyiségre

Mit jelent az, hogy diszfunkció?

Melyek a családi szocializáció zavarai?

Melyek lehetnek a hátrányos helyzetnek, a halmozottan hátrányos helyzetnek egyénre ható következményei?

A család a társadalom egyik legfontosabb egysége, az elsődleges szocializáció színtere. A családi szocializáció zavarai sajátos helyet foglalnak el a hátrányos helyzet kialakulásában. Azért foglalkozunk vele, mert ha a családban ún. pszichogén ártalmak érik a gyermeket, akkor annak később, óvodás, iskolás korban, vagy még később, a felnőtt életben súlyos következményei lehetnek. Pedagógiai szempontból különös jelentősége van ennek a kérdéskörnek, hiszen sok esetben a gyermek egyetlen esélye a pedagógus, az iskola figyelme és szakértelme, ahhoz, hogy a szocializációs körülményeiben mutatkozó ártalmak ellen védelmet kapjon, illetve, hogy sikerrel megbirkózzon a már kialakult következményekkel. A családi életben jelentkező diszfunkciók más szóval működési zavarok, a gyermek személyiségfejlődésében is diszfunkciókat eredményezhetnek. Az első és legfontosabb lépés ezek észlelése. A diszfunkciót kiváltó okok feltárása, a családdal való foglalkozás, a gyermek gondozása több szakember (pedagógus, pszichológus, szociális munkás) együttes munkájával valósulhat meg. (A pedagógus a tapasztalatait a 3. ábrán jelzettek alapján elemezheti.)

A személyes ambíciók, önérvényesítés, céltudatosság kialakulatlansága, illetve elvesztése. Fel nem dolgozott gyermekkori élmények, kudarcok sokasága, biztos fogódzók hiánya. Én-fejlődési zavar, alacsony személyiség-fejlettségi fokon való megrekedés. Sodorhatóság, értékvesztettség. Az önbizalom hiánya, önértékelési zavar, a reális önértékelés hiánya (túl magas, túl alacsony). Szorongás, belső bizonytalanság. Tanulási motiváció hiánya, tanulási nehézségek gyakorisága, a hatékony tanulási technikák elsajátításának elégtelen volta. Megküzdési stratégiák hiánya, önszabályozás hiánya.

A családi élet zavarai: szülők elvesztése, betegségek, válások, családon belüli instabilitás, veszekedések, agresszió. A szülők nem megfelelő életmódja: negatív minta a gyermekek számára (italozás, bűnözés, erőszak, munkanélküliség, nyomasztó légkör). A szülői feladatok ellátatlansága, vagy nem elégséges teljesítése: fizikai, érzelmi elhanyagolás, kommunikáció hiánya, verés, bűnelkövetésre kényszerítés. A nevelési eljárások elégtelenek: verés, kínzás, zsarolás, nemtörődömség vagy túlzott elvárások. A motiválás elmaradása: nem ösztönzik játékra, tanulásra, feladatok elvégzésére.

3. ábra: Diszfunkciók jelei a tanulónál és a családnál