4. Különleges bánásmódot igénylők különböző csoportjai
4.a. Zoli zavartalan terhesség után, időben született.
Átlagosnál később kezdett el beszélni, s problémái voltak egyes hangzók
kiejtésében is. Később beszéde hadaró lett. Iskolában kerülve problémái
gyarapodtak: írásban gyakran felcserélte a betűket, nehezen tanult meg olvasni.
Milyenek
lesznek Zoli esélyei a közoktatásban?
4.b. Li Xia fél
éve érkezett Kínából. Kint befejezte az ötödik évfolyamot, de itt újra járatják
vele, mert nem tud magyarul. Sajnos dolgozatai eddig mind egyesre sikerültek.
Barátja nincs. Osztálytársai előbb érdeklődéssel nézték, de – mivel nem tud
velük beszélni – ezért egyre magányosabb. De legalább nem csúfolják – gondolja.
Milyenek
Li Xia esélyei Magyarországon?
4.c. Laci három éves korában agyműtéten esett át. A
daganatot sikerült eltávolítani, de Laci sajnos megvakult. Előbb a Vakok és
Gyengénlátók Általános Iskolájába került, de a mamája szeretné, ha továbbra is
„rendes” iskolába járna.
Vajon
milyenek lesznek Laci esélyei az iskolában?
A tanulók és szülők joggal elvárják, hogy a pedagógus alkalmazkodjon gyermekük minden egyes problémájához, keresse és találja meg azokat a szakmai eljárásokat, amelyek számára megoldást jelentenek. Az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek kísérletet tesznek a különleges bánásmód iránti igényt definiálni, diagnózist felállítani, illetve a bánásmódot meghatározni. Abban megállapodás van, hogy a pedagógusok feladata a problémák iránti érzékenységgel illetve azok észlelésével kezdődik, s hogy a tanuló problémája hosszabb-rövidebb ideig tarthat és súlyossága is eltérő lehet (8. ábra).
Időszakosan áll fenn az igény Súlyos
Állandóan fenn
áll az igény
(Forrás: Bayliss, 1995, 221. Idézi
Petriné 2003. 420.)
A különleges bánásmód iránti igény fenti dimenziói (állandó-időszakos) illetve a probléma jellege (enyhe – súlyos) mellett a pedagógusnak tisztában kell lennie azzal is, hogy konkrétan miben áll a tanuló hátránya, hol csorbulnak a többi gyerekhez képest a tanulási, szocializációs, stb. esélyei. Melyek azok a kiváltó okok, a tünetek, amelyek miatt a különleges bánásmód (sajátos pedagógiai beavatkozás) iránti igény keletezik. A pedagógia különleges bánásmódot igénylő gyermekként tarja számon azokat, akik az alábbi csoportok valamelyikébe tartoznak:
1. Speciális nevelési szükségletű gyerekek:
· tanulásban akadályozottak (például, az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek, valamint a nehezen tanulók)
· értelmileg akadályozottak (például, súlyosan akadályozott és halmozottan sérült gyermekek),
· beszédhibások (például, dadogók, hadarók, hebegők),
· érzékszervi sérültek (például, hallássérült, látássérült)
·
mozgáskorlátozottak
· viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők
· autisták (Illyés, 2000)
2. Tanulási problémákkal küzdő tanulók
· tanulási nehézséggel küzdők (például, hosszabb betegség vagy családi, kulturális, nyelvi hátrányok)
· tanulási zavarral küzdők (például, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar)
3. Magatartási problémákkal küzdő tanulók
· visszahúzódó, regresszív, depresszív viselkedésű tanulók
· ellenséges, agresszív, inkonzekvens tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó
4. Tehetséges tanulók
· intellektuális tehetségek (például, jó matematikusok, nyelvi tehetségek)
· pszichomotoros tehetségek (például, élsportolók, kiemelkedő kézügyességgel rendelkezők)
· művészi tehetségek (például, zene, vizuális művészetek terén)
· szociális tehetségek (például, jó vezetők, szervezők).
Természetesen, egy magatartási problémákkal küzdő gyermeknek tanulási problémái lehetnek és viszont; sőt a tehetséges gyermeknek is lehetnek magatartás-zavarai vagy tanulási, nyelvi hátrányai, problémái. Előfordulhat, hogy a külföldi tanuló nem igényelne otthon különleges bánásmódot, hiszem nem volt tanulási, magatartási problémája, nem tartozott a sajátos nevelési szükségletűek vagy a kiemelkedően tehetségesek köré. A korábbi iskola elhagyása, a migráció, a Magyarországra érkezés, a bizonytalan jelen és jövő, az érzelmi traumák sora azonban olyan probléma-kombinációkat eredményezett, amelyekkel nem tud segítség nélkül megbirkózni, lásd példánkban, Lia Xia külföldi állampolgár tanulót, akinek iskolát, iskolarendszert kellett váltania, s olyan nyelven kell most tanulnia, amely számára idegen, olyan kultúrában eligazodnia, amelyben bizonytalanul mozog. A „külföldiségén” kívül megilletné a különleges bánásmód akkor is, ha mondjuk diszlexiás és/vagy ha tehetséges lenne. A fenti kategóriák között tehát nagyon sok átfedés lehet, és a problémák halmozódhatnak is.