4.2.1. Tanulási nehézség

A tanulási nehézség kifejezés egyfajta megküzdési irányultságú meghatározást tesz szükségessé. Közülük, a rövidebb-hosszabb betegségből (például, influenza, bokatörés, asztma) adódó problémák viszonylag jól korrigálhatók orvosló, pótló, külön foglalkozásokkal, egyéni feladatokkal, amennyiben a pedagógus időben felismeri az e téren jelentkező nehézségeket. Más a helyzet a szociális, kulturális, nyelvi hátrányok kezelése terén, mivel itt – korábbi fejezetekben jelzettek szerint – szemléletre (szükség esetén szemléletváltásra) van szükség. A szocioökonómiai státusz miatt jelentkező tanulási nehézségre átmenetileg megoldás lehet a tanulmányi kirándulás költségeinek átvállalása, a kedvezményes étkeztetés, az ingyenes tankönyv-vásárlás. A kulturális hátrányok esetében már hosszabban tartó beavatkozás szükséges, nyelvi fejlesztő foglalkozások, tanulás-módszertani vagy konfliktuskezelési tréningek, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása az adott tantárgyban. A hátrányok, esélyegyenlőtlenségek tanulási nehézségként való azonosítása és kezelése azt az üzenetet hordozza, hogy az e körbe sorolható tanulóknak nehézséget okoz a tanulási folyamatban való eredményes részvétel.