4.4.2. A tehetség fogalma, a tehetséges tanulók jellemzői, felismerésük

A tehetséges tanulókkal való szakszerű foglalkozás időről időre felmerül a pedagógiában. Miért kell e kérdéssel napjainkban is foglalkozni? Sajnos azért, mert a mai napig, nem megoldott a tehetséges tanulók felismerése, valamint a velük való hatékony foglalkozás. Ennek egyik oka az, hogy bizonytalan a tehetség fogalmának értelmezése, a tehetség meghatározása.

Ma köznapi érelemben tehetséges az, aki a közösség számára hasznos területen minőségileg átlagon felüli teljesítményre, alkotásra képes. Más szóval, a tehetség a képességek és a készségek magas foka. A tehetség fogalmát a pszichológiai szakirodalomban először Terman definiálta az 1920-as években. Megvizsgált 1528 főt, akiknek IQ-ja az ún. Gauss-(normál eloszlás) görbén 130 felett volt, s az eredmény alapján ezt az adatot a magas intelligenciával és a tehetséggel azonosította. Maga Nagy László (1922) a tehetség három fokozatáról beszél, melyek az alkalmazó (tehetség), a továbbfejlesztő (talentum) és az újító (lángész). Tehetség alatt az átlagon felüli képességet értette, s szerinte a tanulók 20 %-a tartozik e tágan értelmezett tehetségkategóriába. Azt, azonban, hogy a tehetség nem azonosítható egyszerűen a magas intelligenciával, hanem valami további többletet is jelent, s ez a többlet a kreativitás, csak az 1960-as években Guilford fedezte fel. Tudjuk, hogy vannak olyanok, akik több területen kiválóak, de vannak olyanok is, akik kiemelkedően tehetségesek a festészetben vagy a zene világában miközben nyelvi képességeik nem erősek, s lehet gyenge matematikából az olimpikon úszó. A különböző tehetségtípusokat elemezve Rollett 1991-ben megalkotta az ún. dinamikus tehetségfogalmat (9. ábra).

9. ábra: A dinamikus tehetségfogalom (Rollett, 1991. nyomán)

Az ábra azt mutatja, hogy az átlagon felüli képességek, mint ún. diszpozíciók (veleszületett adottságok) képezik a tehetség alapját. A diszpozíciók feltételek, amelyek csak tevékenységen keresztül bontakozhatnak ki, illetve alakulhatnak, fejlődhetnek. A képességek, képességrendszerek fejleszthetősége egyéni különbségeket mutat, egyesek erőteljesen fejlődnek, mások stagnálnak, vagy éppen visszafejlődnek. Az egyéni kreativitás mértéke is hat, dinamizálja egyrészt a képességek alakulását, másrészt a tevékenységeket, amelyeket az egyén végez.

Amerikai vizsgálatok mutatnak rá arra, hogy a pedagógusok a tehetséges tanulóik 50 %-át nem ismerik fel. Nagy számban fordulnak elő rejtett tehetségek a társadalomban, illetve az iskolákban uralkodó konformizmus miatt. Számos történelmi példa is mutatja, hogy mennyire nem ismerte fel az iskola, például, Einstein, Edison, Gauss, Röntgen tehetségét (egyeseket tanáraik megbuktatták, sőt értelmi fogyatékosnak vélték). A tehetségek felismerése azért nehéz az iskolában, mert a tanárok hajlamosak a jó tanulókkal, az eminensekkel azonosítani őket. A tanárok szemében gyakran az a tehetséges, akinél a tudás párosul a teljesítményre törekvéssel, alkalmazkodóképességgel és szolgálatkészséggel. Sok száz, sok ezer tehetségesnek tartott személy vizsgálata alapján különböző listákat állítottak össze arról, hogy mi alapján ismerhető fel a tehetség. Az alábbiak orientálhatják a pedagógust, gyanút ébreszthet a mélyebb megfigyelés, vizsgálat iránt.

· A beszélt nyelv magas színvonalú használata, a kidolgozott nyelvi kód, kiemelkedő érvelési készség, gyakori kérdésfeltevés, szokatlan, eredeti javaslatok felvetése, fogalmak gyors átlátása.

· A gondolkodás originalitása, rugalmassága, hajlékonysága (kreativitás), kidolgozottsága.

· Problémaérzékenység, jó problémalátás, s többféle megoldási stratégia felállítása, önmaguk számára problémák megfogalmazása.

· Magas fokú olvasottság, az olvasottak tág köre.

· A tananyag egymással nem összefüggő részei közötti kapcsolatok keresése.

· Kíváncsiság, nyitottság.

· Fokozott kritikai érzék.

· A tananyag időnkénti ötletszerű megközelítése, kitérők, váratlan kapcsolatok használata, a tananyagban szereplő állítások megkérdőjelezése.

· Önálló értékrend, nonkonformizmus, széles körű, vagy éppen beszűkült érdeklődés, humorérzék, megszállottság.

· A nehéz feladatok megoldási folyamata magával ragadja őket (flow), kihívást jelentenek számukra, kitartóan képesek gondolkodni megoldásukon.

· Tanulmányi eredményük nem mindig jó.

· A rutinfeladatok megoldásában rosszak, nyugtalanok, gyakorta nem vesznek részt a közös iskolai feladatok megoldásában.

· Rendszertelenül dolgoznak, fejlődésük nem mindig egyenletes.

· Gyakran kerülnek konfliktusba tanáraikkal, társaikkal.

Természetesen nem arról van szó, hogy a tehetséges gyermek, tanuló a fentiekben felsoroltak mindegyikével kell rendelkezzen. A különböző tehetség-kategóriák különbözőképpen mutatkoznak meg. A következőkben a zenei tehetségek néhány olyan jellemzőjét olvashatjuk. A listában mind a zenei képességek, mind az alkotóerő jellemzői szerepelnek tulajdonságok, tevékenységek és életrajzi adatok formájában. Az egyes elemek nem feltétlenül találhatóak meg minden zenei tehetségnél, és néhány elem bárkire jellemző lehet. Sok elem megléte számít jelzőértékűnek.

· Már kétéves kora előtt tud dallamokat énekelni.

· Családjában van zenész vagy zenerajongó.

· Különösen érzékeny a hangokra.

· Jó hallása van, könnyen azonosít hangokat, akkordokat.

· Jó ritmusérzéke van.

· A hangerősséget hatásosan tudja változtatni (érzi a zenei-érzelmi hatását).

· Könnyen emlékszik dallamokra.

· Énekel vagy hangszeren játszik.

· Kitartóan és nagy koncentrációval foglalkozik a zenével.

· Szeret zenét hallgatni.

· Saját dallamokat talál ki.

· Könnyen átalakít egy dallamot, variációkat talál ki (Gyarmathy, 2002. 189-203.).

A matematikai tehetségnek igen sok összetevőjét tárták fel a kutatások. Bár a matematikai tehetség általános meghatározásában nincs konszenzus, vannak olyan tulajdonságok, amelyek a kiemelkedő képességek jelzéséül szolgálhatnak (10. ábra):

· A matematikával kapcsolatban fáradhatatlan, keresi a problémákat.

· A problémát gyorsan formalizálja és általánosítja.

· Hasonló problémák esetén a közbülső logikai lépések kihagyásával reagál.

· Kitartás és feladatelkötelezettség jellemzi.

· Csodálatba ejtik a tények, a formulák.

· Kiváló emlékezete van a számokkal, formulákkal, viszonyokkal, megoldási módszerekkel stb. kapcsolatban.

· Flexibilis a gondolkodásmódja, könnyen fordít a gondolkodásán.

· Jó vizuális képzelet jellemzi.

· A részletekben nem merül el, az összetettet egyszerűbbé teszi.

· Egyszerű, egyenes és elegáns megoldásokat keres.

· Verbális problémákat is tud egyenletben megfogalmazni és kezelni.

(Gyarmathy, 2002, 111-115.)

10. ábra: A matematikai tehetség elképzelt modellje