6. A közös felelősség, az együttműködés, az integráció pedagógiája

6.a. A romatelepen mindenki tudja, hogy Andris egy kicsit lassú. Apja lakatos, sokat dolgozik, kell a pénz. Andris most ötödikes, de már nyolcadikos lehetne, ha nem bukott volna meg. Szülei szeretnék, ha Andris mégis valami szakmát tanulna.

Melyek Andris esélyei?

6.b. Jenci alapítványi óvodába jár. Már sok angol mondókát, éneket ismer. Szépen rajzol. Már tud 10-ig számolni, s elolvassa a gépkocsi rendszámokat. Súlyos, krónikus betegsége miatt gyakran jár kezelésre, utána még otthon pihen.

Milyenek Jenci esélyei az iskolában?

Az integráció kooperatív közösségi tevékenység, amelyet egy alapvető, általános és gyermekközpontú pedagógia alapoz meg. Alapvető pedagógia, mivel minden fejlettségi szintű gyermeket és fiatalt (realitás kontrollja, észlelési, gondolkodási és cselekvési kompetenciája bármely fokán) szociális kirekesztettség nélkül vállal és képes tanítani. Általános pedagógia, mert egy embert sem zár ki, a minden ember számára azonos jelentőséggel bíró összes társadalmi tapasztalat megszerzéséből. És végül gyermekközpontú pedagógia, mert a tanítási tanulási kínálatot az emberi fejlődés törvényszerűségeihez méri. Vagyis a tanuló fejlődésének aktuális szintjét figyelembe véve, ahhoz cselekvően viszonyulva a fejlődés következő szintjére orientál. Az integráció lehetőség a fogyatékosok és nem fogyatékosok közös iskoláztatására, a kisebbség és a többség, a különböző intellektusúak nevelésére. Az integráció folyamat, gondolkodási és cselekvési irány, tendencia. Az integráció mértéke változó, de ma már ismertek a kritériumai, elemei, amelyekkel az integráció mértéke és milyensége leírható. Például Svájcban Brüli (1997) a következő aspektusok mentén határozta meg a fogyatékosok integrációja érvényesülésének vizsgálatát:

· az iskolai struktura decentralizálciójának mértéke,

· a jogi szabályozottság milyensége,

· a nevelés és oktatás feladatainak specializálása, professzionalizálása,

· a prevenció,

· a korai fejlesztés,

· a fogyatékosok kiválasztásának módja,

· az általános iskola mennyiségi és minőségi feladatainak, feltételeinek változása,

· a tanulási nehézségek differenciált értelmezése, individualizáció elvének érvényesítése,

· a speciális szükségletekhez igazodó differenciált nevelési oktatási kínálat, nyitott szervezeti formák, a reintegráció lehetősége, segítő eszközök (lakás, építészet) megléte.