Mit lehetett a korábbi módszertan kurzusokon megtanulni?

Milyen típusba sorolhatók ezek a skálák alábbi skálák?(Minden skálának csak egyetlen párja van.)
Bogardus, Guttman, Thurstone, Likert

▪ összegző
▪ kumulatív, empirikus
▪ differenciális,
▪ kumulatív, a priori

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Adatelemzés alapfokon. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 453-474. o.

Mi a célunk az adatok elemzésével?

Mi előzi meg szükségképpen az adatok elemzését? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ adatgyűjtés
▪ eredmények publikálása
▪ kódolás
▪ adattisztítás
▪ hipotézistesztelés
▪ adatok ellenőrzése

Egyváltozós elemzés például a(z)…. (Több helyes megoldás is lehetséges!)

▪ gyakorisági eloszlásának vizsgálata
▪ egymintás t-próba

▪ átlagszámítás
▪ szóródás vizsgálata

Milyen különböző módokon fejezhetjük ki az adatainkban a centrális tendeciát, a középértéket?

▪ módusz
▪ medián
▪ átlag
▪ szórás
▪ szignifikanciaszint
▪ standard szórás

Társítsa a különböző középértékekhez a nekik megfelelő meghatározást!
módusz, medián, átlag

▪ a megfigyelt esetek értékeink összege osztva az esetek számával
▪ ha sorrendbe rakjuk a megfigyelt eseteket, ez a középső esetnek megfelelő érték
▪ a leggyakrabban előforduló érték

A középértékeknek az a nagy előnyük, hogy a nyers adatokat ….. szám reprezentálja.

A középértékből nem tudjuk rekonstruálni az …….. adatokat. Ezen a hátrányán valamelyest enyhíthetünk, ha a válaszok ……….. is megadjuk.

A szóródás arra utal, hogyan oszlanak meg a megfigyelt értékek valamilyen középső érték körül.

igaz/hamis

Társítsa a fogalomhoz a megfelelő példát!
folytonos változó (vagy arányskála), nominális diszkrét (kategoriális) változó, ordinális diszkrét (kategoriális) változó

▪ életkor
▪ katonai rendfokozat
▪ társadalmi nem

Dichotóm változón lehet átlagot számolni.

igaz/hamis

Nominális adatokból csak a mediánt határozhatjuk meg.

igaz/hamis (csak a móduszt határozhatjuk meg)

Ordinális mérési szintű adatoknál számolhatunk móduszt.

igaz/hamis (móduszt és mediánt is számolhatunk)

A válaszkategóriák összevonásának van előnye és hátránya is: általa ….. válik a kép, de …….. információt.

A „nem tudom” válaszok magas aránya mutathatja…. (Több jó válasz lehetséges.)

▪ ha egy kérdésre kényelmetlen válaszolni.
▪ a válaszadó tájékozatlanságát.
▪ azt, hogy kevés idő volt a kitöltésre.

▪ azt, hogy nincsen kiforrott véleménye.
▪ azt, hogy nem volt szimpatikus a kérdező.

Kvalitatív vizsgálatokban nem lehetséges a megfigyelt információ számokkal való kifejezése, kvantifikálása.

igaz/hamis

Mi a kétváltozós elemzések többlete az alcsoportok összehasonlításához (egyváltozós elemzés) képest?

Mik a kereszttáblák vagy kontingenciatáblák?

Ha keresztáblát képezünk, melyben az egyik a független, a másik a függő változó, akkor „merre kell százalékolni” a táblázatot, milyen összehasonlítás adja ki a száz százalékot?

Hogyan vizsgálhatjuk a százalékos megoszlásból egy kereszttáblán, hogy két változó összefügg-e, van-e az egyiknek hatása a másikra?

A többváltozós elemzés ……….kifejezés, nem pedig egy konkrét elemzési eljárás.

Akkor nevezünk többváltozósnak egy elemzést, ha kettőnél több változó kapcsolatát vizsgáljuk.

igaz/hamis.

Többváltozós elemzés a(z)… (Több helyes megoldás is lehetsége!.)

▪ faktorelemzés
▪ egymintás t-próba
▪ útelemzés
▪ kétmintás t-próba

Többváltozós elemzések esetében a kontingenciatáblázatok két ….. változót és egy …..változót tartalmaznak.

Babbie, E. (2003) Statisztikai következtetések. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó.513-525. o.

Milyen célt szolgálnak a statisztikai következtetések?

Milyen biztonsággal állíthatjuk, hogy egy az alapsokaságra érvényes érték a mintára vonatkozó értéktől plusz-minusz…
1. egy standard hibán belül lesz?
2. két standard hibán belülre esik?
3. három standard hibán belül lesz?

▪ 99,9 százalékos valószínűséggel
▪ 68 százalékos valószínűséggel
▪ 95 százalékos valószínűséggel

Az egyváltozós statisztikai következtetések arra is alkalmasak, hogy általuk a nem mintavételi hibát (pl. kódolási hiba, kérdés félreértése) is megbecsülhessük.

igaz/hamis

A statisztikai szignifikancia nem jelenti, hogy az összefüggés valamilyen általános értelemben fontos vagy jelentős.

igaz/hamis

A statisztikai szignifikanciapróba annak a valószínűségét mutatja, hogy a mintában megfigyelt kapcsolat pusztán a véletlennek tulajdonítható-e.

igaz/hamis

Mi a khí-négyzet próba?

Mik a statisztikai szignifikanciapróba korlátai?

Az alábbi statisztikai eljárások közül melyek szignifikanciatesztek? (Több jó válasz lehetséges.)

▪ khí-négyzet próba
▪ korrelációszámítás
▪ varianciaanalízis
▪ t-próba
▪ Cronbach-alfa

Mit értett Thomas Kuhn tudományos paradigmán és miben áll szerinte a tudományos forradalom?

Mit értsünk ma pszichológiai paradigmán?

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 56-75. o.

Comte szerint a társadalom racionális, objektív módon tanulmányozható.

igaz/hamis

Egy szofisztikáltabb ……….. azt feltételezi, hogy racionálisan megérthetjük és előrejelezhetjük a nem racionális viselkedéseket is.

Mit vonnak kétségbe a pozitivizmus mai radikálisabb kritikái?

Az objektivitás fogalmi kísérlet arra, hogy eljussunk valamihez, ami a személyes ……. mögött van. Ez végső soron kommunikáció kérdése, melyben megpróbáljuk megtalálni ……… tapasztalataink közös alapját.

Az objektivitás kirétriumának érvényesítésével szemben, manapság egyre nagyobb az igény, hogy megtaláljuk a „…..” logikát, amellyel különféle emberek a saját életüket értelmezik, és azt a saját fogalmaik alapján értsük meg.

Mik a paradigmák?

Párosítsd az alábbi fogalmakhoz a meghatározásukat!
paradigma; axióma, posztulátum; tételek; hipotézis; elmélet; tény; törvény; fogalom; változó

▪ A megfigyelt jelenség.
▪ Az axiómákból levont specifikus következtetések.
▪ Egymással összefüggő állítások szisztematikus készlete egy jelenség megmagyarázására.
▪ A fogalom speciális fajtája, mely különböző attribútumokat (válaszkategóriákat) rendel egy adott jelenséghez.
▪ Általános elméleti keret, nézőpont.
▪ Tények kapcsolatára vonatkozó általános érvényű szabály.
▪ A vizsgált terület jelenségeinek megfeleltethető absztrakt leírások, elemek.
▪ Valamely jelenség természetét illető, elméletből levezetett, pontosan meghatározott, ellenőrizhető feltételezés.
▪ Olyan alapvetően igaznak tartott előfeltevések, amelyekre egy elmélet épül.

Babbie, E. (2003) Hibák a hétköznapi megismerésben és néhány megoldás. / Mi valós valójában. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 22-27. o.

Milyen hibákat vétünk gyakran a hétköznapi megismerésben?

Hogyan határozhatjuk meg az alábbi hiábákat a hétköznapi megismerésben? (Párosítsa a hibát a meghatározásával.)
pontatlan megfigyelés, túláltalánosítás, szelektív észlelés, illogikus okoskodás

▪ Ha már néhány eset előfordulását egy általános összefüggés bizonyítékának tekintjük.
▪ Ha hibásan figyelünk meg dolgokat.
▪ A hétköznap életben mindenkivel előfordul, hogy néha zavarbaejtően illogikus gondolatmeneteket gyártson.

▪ Ha valaki már megállapított egy összfüggést, hajlamos arra, hogy csak azokra az esetekre figyeljen, amik az igazát megerősítik.

Hogyan védekezhetük a hétköznapi megismerést sújtó általános hibák, tévedések ellen? (Párosítsa össze a hibát az ellenszerével!)
pontatlan megfigyelés, túláltalánosítás, szelektív észlelés, illogikus okoskodás

▪ a tudományos elméletekben a logikai szabályokat alkalmazzuk, igyekszünk logikusan érvelni
▪ kellően nagyszámú, reprezentatív mintával, illetve a vizsgálatok megismétlésével kevésbé lesz jellemző
▪ tudatos tervezéssel és mérési segédeszközök használatával csökkenthető
▪ a kutatási tervben előre kialakítjuk, hogy kiken fogjuk a megfigyeléseinket végezni

Általában mindannyian azt gondoljuk, hogy a valóság meglehetősen magától értetődő, s ez segít a mindennapjainkban. Hogyan nevezhetjük azt a módot, ahogyan a mindennapokban a körülöttünk lévő világot szemléljük?

▪ premodern szemlélet
▪ modern szemlélet

▪ posztmodern szemlélet
▪ naiv realizmus

Mi jellemző a tudományos vizsgálódás filozófiai háttereként az alábbi szemléletekre? (Párosítsa az adott szemléletet a meghatározásával!)
premodern szemlélet, modern szemlélet, posztmodern szemlélet

▪ Ha magától értetődő számunkra, hogy a különböző dolgokat olyannak látjuk, amilyen valójában.
▪ Csak a képzeteink valóságosak, amelyeket saját nézőpontunkból nyerünk.

▪ Ha elfogadjuk, hogy az adott dolgot nem csak egyféleképpen lehet látni, a szubjektív vélemények rárakódnak a tárgyak objektív jellemzőire.

Míg a ……. megközelítés elismeri az emberi szubjektivitás elkerülhetetlenségét, addig a posztmodern szemlélet szerint valójában ……………  „objektív” valóság.

Szokolszky Á. (2004) Kutatási módszerek és metodológiai paradigmák; A természettudományos paradigma közelről: a kísérletezés; A hermeneutikai paradigma közelről: a kultúrantrpopológia. A kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia; A pszichológiai kutatás módszerei - áttekintés. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 77-92. o.

Mi a metodológia, a módszertan?

Nem csak azt kell tudnunk, hogy egy adott kutatási cél érdekében hogyan kell eljárni, hanem azt is, hogy mikor és miért indokolt egy eljárás alkalmazása, és hogy az alkalmazás milyen filozófiai-elméleti előfeltevéseken nyugszik. A ……. egy adott tudományterületen a konkrét kutatási eljárások ismeretét, a ……….. a módszer alkalmazása mögötti meggondolásokat foglalja magába.

A kutatásfilozófia, metodológia és kutatási stratégia általában egységes rendszerbe szerveződve fogalmazódik meg a tudomány történetében és aktuális gyakorlatában. Ezt az összerendezett nézetrendszert nevezhetjük ……………… .

Az alábbiak közül melyiket nevezhetjük alapvető módszertani paradigmának a pszichológiai kutatásban? (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ természettudományos
▪ pszichodinamikai
▪ hermeneutikai
▪ attitűdkutatási

Az alábbiak közül melyiket nevezhetjük a pszichológiai kutatás módszertani paradigmájának? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ kísérleti
▪ kérdőíves
▪ korrelációs
▪ diskurzuselemzési
▪ kvalitatív

A pszichológiai kutatás ……….. paradigmájára példa Harlow „szőranya-drótanya” helyzete vagy Tajfel-Turner „minimális csoportközi” helyzete.

Mit foglal magába a kutatási terv, kutatási elrendezés?

A metodológiai paradigma része: (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ kutatásfilozófia
▪ kutatásmetodológia
▪ kutatási stratégia
▪ kutatáselrendezés (design)
▪ módszer

A metodikai paradigma része: (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ kutatásfilozófia
▪ kutatásmetodológia
▪ kutatási stratégia
▪ kutatáselrendezés (design)
▪ módszer

Mi a „tudományos módszer” lényege?

Az alábbiak közül melyik módszer felel meg leginkább a tudományos módszerrel kapcsolatos hagyományos elvárásoknak?

▪ résztvevő megfigyelés
▪ interjú
▪ kérdőíves kutatás
▪ kísérlet
▪ hatásvizsgálat

Egy pszichológiai vizsgálat számára milyen változók lehetnek érdekesek?

A változó lehet bármilyen pontosan meghatározható jellemző mely kapcsolódik a kutatási célhoz, kérdéshez és megkülönböztethető értékeket vehet fel.

igaz/hamis

Egy változót ……… nevezünk, ha két értéket vehet csupán fel (pl. nem).

Egy változót …… nevezünk, ha minőségileg különböző, egymáshoz nem mérhető értékeket vehet fel.

A kvantifikáció a jelenségek mennyiségi meghatározása, mely lehetővé teszi az összefüggések számszerű kimutatását.

igaz/hamis.

A modern tudomány megalapítói (Kepler, Newton, Galilei) nagy jelentőséget tulajdonítottak a matematikának, mert azt tartották, hogy a fizikai világ racionális rendje matematikailag megragadható.

igaz/hamis

A természettudományos és hermeneutikai megismerés két ……….. szellemi habitus, ma megismeréssel kapcsolatos nézetrendszer.

▪ eltérő
▪ hasonló

Párosítsa a megfelelő meghatározásokat!
természettudományos módszertan, hermeneutikai módszertan

▪ Előfeltevései szerint a valóság objektív és egyértelmű, a kutató független a kutatás tárgyától és alapvetően az értékmentességre törekszik.
▪ Előfeltevései szerint a valóság sokértelmű és kontextusba ágyazott, a kutató pedig kölcsönhatásban áll a megismerés tárgyával.

A metodológiai pluralizmus nyitott mind a természettudományos, mind a hermeneutikai megközelítésekre, azokat a kutatási témának megfelelően alkalmazza.

igen/nem

Mi jellemezhet más szociálpszichológiában is jelentős nézőpontokat (pl. alaklélektan, kognitivizmus)?

Milyen nézőponthoz, iskolához kapcsolható egy-egy attitűdfunkció?
instrumentális/szociális igazodási, énvédő, ismereteket rendszerező, értékkifejező

▪ pszichoanalízis
▪ behaviorizmus
▪ szimbolikus interakcionizmus
▪ kognitivizmus

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Néhány társadalomtudományi paradigma. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 48-56. o.

A tudományos paradigmák olyan alapvető modellek, vonatkoztatási keretek, melyek a tudományos elméletek hátterében szervezik az elméletalkotást és az empirikus kutatást.

igaz/hamis

Miért nem könnyű felismerni a tudományos paradigmákat?

Thomas Kuhn a főbb tudományos paradigmák között említette: (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ kopernikuszi világképet

▪ minimális csoport paradigmát
▪ a darwini evolúciós elméletet
▪ newtoni mechanikát
▪ a pszichoanalízist

▪ Einstein relativitás-elméletét

Miben mások a társadalomtudományi paradigmák, mint a természettudományi megfelelőik?

Párosítsa a fogalmat a hozzá illő meghatározással.
korai pozitivizmus, szociáldarwinizmus, konfliktus-paradigma, Szimbolikus interakcionizmus, etnometodológia, strukturális funkcionalizmus, feminista paradigmák

▪ Azt a módot vizsgálja, ahogyan az emberek a társadalmi struktúrát, szabályokat megteremtik.
▪ A társadalom egészét szemlélhetjük egy egységes rendszerként, akár egy organizmust, s a részek hozzájárulását érdemes vizsgálni az egészhez.
▪ A társadalom megfigyelhető, majd a megfigyelések alapján logikusan, racionálisan magyarázható.
▪ Nagy hangsúlyt fektet az interakcióra, a kommunikációnak a társas viszonyokban betöltött szerepére.
▪ A hit abban, hogy a „legerősebb marad életben” elve a társadalom elsődlegesen formáló erő.
▪ Többnyire az osztályok, nemek, nemzetiségek közötti harcra összpontosít, de általánosabban a megfigyelt társadalmi jelenségekben az egymásnak feszülő ellentéteket használja fel magyarázataiban.
▪ A társadalmat sajátos női perspektívából elemzi, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi konszenzusra vonatkozó elképzeléseket megkérdőjelezhessük.

Kinek a nevéhez kötődnek az alábbi tudományos paradigmák?
pozitivizmus, szociáldarwinizmus, konfliktus-paradigma

▪ Marx
▪ Comte
▪ Spencer

Melyik államberendezkedéssel állítható párhuzamba a szociáldarwinizmus?

▪ demokratikus
▪ tekintélyelvű
▪ lassez-faire

Mead az ember azon képességét hangsúlyozta, hogy „fel tudja venni” a másik szerepét.

igaz/hamis

Hogyan kezdhetünk hozzá a várakozásainkban, elvárásainknak megértéséhez az etnometodológusok olvasatában?

Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B. & Loftus, G. R. (1995) A pszichológia mai nézőpontjai. In Pszichológia. Budapest: Osiris-Századvég. 33-40. o.

A pszichológiai területeit párosítsa össze a meghatározásukat a kísérleti .
biológiai pszichológia, kísérleti pszichológia, fejlődéslélekan, szociálpszichológia, személyiségpszichológia, klinikai pszichológia és tanácsadás, iskola- és neveléspszichológia

▪ A biológiai folyamatok és a viselkedés közötti kapcsolat feltárására törekszik.
▪ Azzal foglalkozik, hogy milyen tényezők befolyásolják a viselkedést a születéstől az időskorig.
▪ Általában kognitív pszichológiai gyökerű. Azt vizsgálja, hogyan tanulnak, emlékeznek, éreznek az emberek. ▪ A gyermekek érzelmi és tanulási problémáival foglalkozik..
▪ Az egyének személyes stílusát vizsgálják, egyéni érzelmi és viselkedési jellemzőit.
▪ Miként észleljük és értelmezzük a körülöttünk lévő világot, a többiek jelenléte miként érinti a viselkedésünket?
▪ Pszichológiai elvek segítségével tárja fel és gyógyítja az érzelmi és viselkedéses problémákat

Milyen lépései vannak a kutatásnak? Mit tartalmazzon egy kutatási terv?

Milyen formákban fogalmazhatjuk meg a kérdéseinket?

Mikor jó egy tudományos kérdés, problémafelvetés?

Lehet-e a kreativitást tanulni?

Alkossunk 5 csoportot. A források egyikére keressen minden csoport egy-egy példát a lista segítségével!
természetes jelenségek megfigyelése; közvetlen, egyszerű fogalmi elemzés; közvetett, komplex, következtetéses elemzés; korábbi kutatások elemzése; új adatok gyűjtése

▪ Analógia – konceptuális séma átvitele egyik területről a másikra: pl. a beoltás analógiája a vírustanból a meggyőző kommunikációra
▪ Olyan faktorok tételezése, amelyek felelősek a kapott összefüggések szabálytalanságaiért: pl. zajonc dominánsválasz-modellje, mely a társas facilitáció és inhibíció egymásnak is ellentmondó eredményeit tisztázta
▪ Gyakorlati szakemberek életből vett szabályainak elemzése: pl. az,hogy milyen eszközökkel élnek a jó üzletkötők segíthet a meggyőző kommunikáció kutatásában
▪ Nyitott kérdések feltevése a kísérletben, utána tartalomelemzés: pl. a spontán énkép folyamatait feltáró jellegű nyitott kérdésekből ki lehetett bontani
▪ A józan ésszel elfogadott hipotézisben megfordítani a kauzalitás irányát: pl. mi tud minket elbizonytalanítani az addig megkérdőjelezetlen szokásainkban, így abban, hogy naponta hányszor mossunk fogat

Különbség az általános-lélektani vizsgálatoktól?
(pl. Asch, Sherif)

Különbség a fejlődéslélektani vizsgálatoktól?
(pl. Mérei, Mead)

Különbség a személyiséglélektani vizsgálatoktól?
(pl. Adorno, Banaji)

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Hogyan tervezzünk meg egy kutatást. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 124-132. o.

Mit érdemes először is tisztázni, ha kutatást akarunk megtervezni?

Mi a kutatási terv?

Párosítsa a fogalmat a hozzá illő meghatározással.
kutatási célok megfogalmazása, konceptualizálás, kutatási módszer megválasztása, operacionalizálás, populáció és minta, megfigyelés, adatfeldolgozás, elemzés, felhasználás

▪ Megadja a vizsgált fogalmaknak a többé-kevésbé pontos jelentését.
▪ A kutatás és az abból levont következtetések hasznosítása.
▪ Amikor arról döntünk, hogy kit (vagy mit) vizsgálunk.
▪ Azoknak a konkrét eljárásoknak a kiválasztása, amellyel a vizsgált fogalmat mérjük.
▪ Világos megfogalmazás arról, hogy milyen típusú megállapításokra akarunk jutni, mit akarunk elérni a kutatás eredményeként.
▪ Az empirikus adatok feldolgozása, kvantitatív vagy kvalitatív elemzés céljára való átalakítása.
▪ Általában egy kutatás nem csak egy módszerrel végezhető el, az egyes módszerek közül az előnyeiket kihasználva és a hátrányaikkal számolva kialakítjuk az aktuálisan használt eljárásokat.
▪ Az empirikus adatokból megfogalmazzuk következtetéseket az eredeti kutatási céljainkkal, elméletünkkel kapcsolatban.
▪ Az empirikus adatok gyűjtése.

A kutatási terv elkészítése során számos ............ kell hoznunk: milyen témát vizsgáljunk, milyen populációban, milyen kutatási módszerrel, milyen céllal.

Milyen elemekből áll a kutatási terv (tervezet)?

Milyen kiindulópontja, átfogó célja lehet egy empirikus kutatásnak? (Több helyes válasz lehetséges!)

▪ egy adott érdeklődési terület felderítése
▪ korrelációszámítás
▪ egy elgondolás kipróbálása
▪ elméleti dilemmák megfogalmazása
▪ egy adott mérőeszköz alkalmazása
▪ egy komplex elmélet igazolása.

Kérdőíves felvételeknél és kísérleteknél a vizsgált fogalmakat előre pontosan meg kell határoznunk, míg kevésbé feszesen strukturált vizsgálatokban a kutatásnak magának része lehet a fogalmak különböző dimenzióinak, aspektusainak kiderítése.

igaz/hamis

Általában az a legjobb, ha a kutató csak egy módszerrel él, mert zavart okoz, ha több módszert használnak egyazon kutatásban.

igaz/hamis

A fogalmak meghatározása és a kutatási módszer kiválasztása …….. konkrét mérési eljárásokat kell kialakítanunk. Ez az operacionalizáció.

▪ után
▪ előtt

Mivel a vizsgált populáció minden egyes tagját nem lehet bevonni a kutatásba. Statisztika eszközök segítségével választjuk ki a …….. az egész populációból.

A kérdőíves kutatásokban szokásos adatfeldolgozás során a válaszokat először kategorizálják, osztályozzák, azaz ……….. .

▪ kódolják
▪ számítógépre viszik

Az empirikus kutatásban az adatelemzés eredményei …….. a témával kapcsolatos érdeklődésünkre, elgondolásainkra.

▪ nem jó, ha hatással vannak
▪ visszahatnak

Szokolszky Á. (2004) A kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia; A pszichológiai kutatás módszerei - áttekintés. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 92-95; 110-118. o.

Mi jellemző a kvantitatív stratégiára?

Mi jellemző a kvalitatív stratégiára?

Mitől függ, hogy mikor alkalmazzuk a kvantitatív illetve a kvalitatív kutatási stratégiát?

Mik a kutatási módszerek?

Milyen alapvető módszertani lehetőségei vannak az adatgyűjtésnek?

Milyen módszerek csatlakoznak a kísérleti stratégiához?

Milyen módszerek csatlakoznak a korrelációs stratégiához?

Milyen módszerek csatlakoznak a kvalitatív kutatási stratégiához?

Egy bekezdésnyi szöveggel topikot nyitni a következő empirikus eljárások egyikének dicséretében/kritikájául: Kísérletezés, Kérdőíves technikák, Résztvevő megfigyelés. Szóljatok hozzá egymás érveihez is!