A kérdőívszerkesztés lehetséges stratégiái. : (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ induktív
▪ deduktív
▪ empirikus
▪ mindhárom

A …. szerkesztési stratégia során a tételeket az elméleti koncepció alapján hozzuk létre.

Mi a különbség az induktív és az empírikus szerkesztési stratégia között?Párosítsa!
induktív, empírikus

▪ nagyszámú tétel közül matematikai statisztikai módszerekkel (pl. faktoranalízis) választjuk ki a jókat
▪ tapasztalati alapon (pl. kritériumcsoport alkalmazásával) választjuk ki a jókat

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á. (2004): Vizsgálati célok, kutatási lépések és adatgyűjtési módok – áttekintés. Metodológiai előfeltevések és a standardizáció kérdése. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. 324-333. o.    

Milyen célok érdekében lehet kérdőíves vizsgálatot alkalmazni?

Tegye időrendi sorrendbe a kérdőíves kutatás főbb lépéseit!

▪ előzetes kipróbálás (pilotvizsgálat)
▪ populáció, minta, mintavétel, kutatási terv és adatfelvétel módjáról döntés
▪ kérdőív kiválasztása, szerkesztése
▪ kutatási kérdés meghatározása
▪ kódolás, statisztikai adatfeldolgozás
▪ kérdőív-felvétel

A ... hiba az az eltérés, ami a populáció és a minta értékei között van.

Párosítsa:
lefedési hiba, válaszelmaradási hiba

▪ amikor a mintában szereplők közül nem mindenki válaszol
▪ amikor a populáció egyes tagjainak nincs esélye a mintába kerülésre

Az egyszeri mintavétellel vett minta a(z)...

▪ keresztmetszeti elrendezés
▪ ismételt keresztmetszeti elrendezés
▪ hosszmetszeti elrendezés
▪ hosszmetszeti kohorszsorozat elrendezés

Az önálló kérdőívkitöltés történhet egyénileg vagy csoportosan is.

igaz/hamis

Az önálló kitöltés alternatívája a ... , ami a kérdőív személyes, standardizált lekérdezése.

A kikérdezés két alapvető formája a .... és a .... lekérdezés.

Mi a különbség kérdőívfelvételkor az anonimitás és a bizalmas kezelés között? Párosítsa!
anonimitás, bizalmas kezelés

▪ A kitöltés után semmilyen módon nem lehet a kitöltőt azonosítani
▪ A kitöltőt a kutatásvezető tudja azonosítani, de ezt az információt senki mással nem osztja meg.

Az anonimitás nagyobb fokú őszinteséget eredményez a kitöltőknél.

igaz/hamis

A standard metodológia előfeltevés szerint a megfelelő kérdésekkel előhívott válaszok az objektív valóságot tükrözik.

igaz/hamis

A kérdező válaszai mögött valójában egy ... található, amelyen átszűri a megformált választ.

Az 1980-as évektől jelentkező .... interpretáció szerint a kérdezési helyzet kulturálisan beágyazott és szociálisan definiált helyzet, amelyben a válaszok nem csak tükrözik, de létre is hozzák a valóságot.

A válaszadás érvényességét és megbízhatóságát újra kell gondolnunk a modern konstrukcionista interpretáció szerint.

igaz/hamis

A klasszikus vizsgálatokban a kérdőíves adatfelvételek három alappillére volt: (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ reprezentatív mintavétel
▪ kérdések minősége
▪ adatfelvétel minősége
▪ kérdezőbiztosok felkészítése

Mit jelent a kérdőíves adatfelvétel standardizációja?

A túl merev standardizációs szabályok kommunikációs gátakhoz vezethetnek a személyes adatfelvételnél.

igaz/hamis

A kérdés megfogalmazása önmagában is hatással van a válaszokra.

igaz/hamis

A társas helyzetek alapvető beszélgetés szabályai Grice szerint:

A kikérdezés személyesebb stílusa kevésbé hatékony, mint a szigorúan standardizált mód.

igaz/hamis

Szokolszky Á. (2004) Szempontok a publikált kérdőívek használatához. In Kutatómunka a pszichológiában, Budapest: Osiris Kiadó. 340-343. o.

Miért érdemes már publikált kérdőívet választani a vizsgálatunkhoz?

Mikor nem célszerű már publikált kérdőívet választani a vizsgálatunkhoz?

Rakja időrendi sorrendbe a publikált (kész) kérdőív alkalmazásának lépéseit!

▪ szakirodalmi tájékozódás a témában, mérőeszközök felkutatása
▪ beszerzés és az alkalmasság mérlegelése, ellenőrzése
▪ megfelelőnek látszó kérdőív mélyebb megismerése (pl. pszichometriai adatok)
▪ adaptálás, validálás

Szokolszky Á. (2004): A kérdőíves módszer értékelése. In Kutatómunka a pszichológiában,. Budapest: Osiris Kiadó. 362-365. o.

Milyen főbb előnyei vannak a kérdőíves módszernek?

Milyen főbb kritikus pontjai vannak a kérdőíves módszernek?

A skálákban a leggyakrabban alkalmazott értékelési mód:

▪ szemantikus
▪ numerikus
▪ viselkedéses
▪ grafikus

Mit mérünk elsősorban a szemantikus értékelésnél?

▪ Az attitűdtárggyal kapcsolatos konnotatív jelentéseket.
▪ Az attitűdtárggyal kapcsolatos értékelő jelentéseket.

▪ Az attitűdtárggyal kapcsolatos emocionális  jelentéseket.

Mondjon példát grafikus értékelési módra!

Milyen típusú értékelés ha arra kérjük a vizsgálati személyeket, tapsoljanak, ha tetszik a bemutatott ingeranyag?

Az ….. skála  gyakoriságot / intenzitást jelölő ítéletek kategória-sorozaton vagy egy kontinuum pontjain megjelölve.

Az értékelő skála altípusa:

▪ attitűdskála
▪ tulajdonságlista
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Párosítsa:
rangsorolás, leltár, rács

▪ Rokeach Érték Skála
▪ Kelly szereprepertoár-teszt
▪ Beck depresszió kérdőív

A rangsorolásos módszereknél dichotóm tulajdonságok listájáról kell választania a kitöltőnek.

igaz/hamis

Katz és  Braly sztereotípia kutatása a …. Módszerét alkalmazta.

A …. eljárás kényszerrendezésen alapul.

A leltár típusú kérdőíveknél az értékelés numerikus.

igaz/hamis

A rács típusú kérdezési mód a … két szempontos változata.

…. Ítélethozatali mód esetén az értékek pozitív és negatív számokat is tartalmaznak

Az unipoláris értékelési mód esetén az értékek pozitív és negatív számokat is tartalmaznak.

igaz/hamis

A … olyan értékelési mód, mikor a megítélendő kategóriákat (szavak, tulajdonságok, stb.) a megítélőnek különböző , előre megadott csoportokba kell leraknia, kényszerrendeznie. (Eredetileg Rogers használta az énfogalom mérésére, szociálpszichológiában ld. Tetlock!)

A diagnosztikus arány mérését Eagly a …. Vizsgálatában alkalmazta.

Milyen szempontokat kell megfontolnunk uni- vagy bipoláris skála alkalmazásakor?

Melyik a másokról alkotott benyomás vizsgálatának két alapvető tradíciója:

Milyen „összekötő modellek”-et ismer a személy- és a csoportpercepció megközelítés összekapcsolására?Párosítsa!
Hamilton (Campbell), Fiske-Neuberg

▪ kontinuum-modell
▪ entitativitási hipotézis

Illusztrálja konkrét személypercepciós kutatási példán az értékelés és a tartalom különválaszthatóságát!

Alapolvasmányokhoz

Hunyady Gy. (1998) A személypercepció vizsgálatának kiindulópontjai. In Hunyady Gy. (szerk.) Történeti bevezetés a szociálpszichológiába: a meghonosítás lépései. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 116-129.o.

Soroljon fel klasszikus szerzőket, vizsgálatokat a személypercepció, a benyomás alakulására vonatkozóan!

Milyen alapvető tényezők vannak hatással a másokról kialakított benyomásokra (a célszemély jellemzőin túl)?

Milyen módszerekkel  lehet vizsgálni az egyénről illetve a csoportról kialakuló benyomásokat?

A … szavak vagy állítások listája, melyek személyes jellemzőket írnak le. A kitöltők kiválasztják azokat az itemeket, melyeket jellemzőnek vélnek  saját magukra vagy másokra vonatkoztatva.

A …. a tulajdonságlistán kapott ítéletek összegző értéke, vagy az egyes tulajdonságok átlagos értékelése, amely grafikusan is jól megjeleníthető.

Alapolvasmányokhoz

Váriné Sz. I. (1987): Az ember, a világ és az értékek világa: Gondolat, Budapest. 150-171. o.

Rokeach mennyiben követi Adorno tekintélyelvű személyiség-kutatásait?

Mi a RÉS?

Rokeach az érzelmileg motivált és értelmileg semleges ismeretek, hiedelmek, valamint az attitűdök és értékeket igyekezett … megközelítésben vizsgálni.

▪ analitikus
▪ rendszerszerű
▪ átfogó
▪ behaviorista

Mik Rokeach fontos tételei, megállapításai az értékek szerveződéséről?

A centrális hiedelmek … (Több helyes válasz is lehetséges!)

▪ énközeliek, személyesek.
▪ viszonylag későn alakulnak ki a szocializáció folyamán.

▪ sok már nézettek kapcsolatban állnak.
▪ a tekintéllyel vannak összefüggésben.

Mi a különbség a pszichológiai és a logikai struktúra között? (Párosítsa ezeket a meghatározásaikhoz!)
logikai struktúra, kognitív (pszichológiai) struktúra

▪ Középpontjában mindig a személyesen hangsúlyos, fontos nézetek, értékek állnak. Döntően az én mentén szerveződik.
▪ Középpontjában egy vagy több személytelen állítás áll.

Mik Rokeach szerint a cél- és az eszközértékek között a különbség? (Válassza ki az alábbi tételek közül a célértéket, több helyes megoldás is lehetséges!)

▪ becsületes
▪ izgalmas élet
▪ hatékonyság (önmegvalósítás)
▪ eredményes
▪ ambiciózus
▪ béke
▪ független
▪ egyenlőség
▪ szabadság

Miért lehet hasznos az értékek feltárása a kultúrközi kutatásokban?

Milyen kritikával lehet illetni Rokeach értékmérő eljárását?

Alapolvasmányokhoz

Szokolszky Á.(2004): A szemantikus differenciál. In Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris. 376-378. o.

A szemantikus differenciál skálát …. És munkatársai dolgozták ki.

Milyen nézőpontú a szemantikus differenciál elméleti háttere?

Mit állít a mediációs elmélet?

Párosítsa:
denotativ jelentés, konnotatív jelentés, asszociatív jelentés

▪ a szóval kapcsolódó más dolgok
▪ a szó objektív jelölése
▪ a szó személyes érzelmi-értékelő aspektusa

A szemantikus differenciál a szavak és fogalmak …. jelentését méri.

A szemantikus differenciál a mérni kívánt fogalomhoz asszociálódott jelzőpárokat …. skálákon ítélteti meg.

Milyen előnyei vannak a szemantikus differenciál skáláknak?

Milyen fő faktor(oka)t különítettek el a szavak konnotatív jelentésének szemantikus differenciállal való mérésekor? (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ értékelés
▪ erő
▪ aktivitás
▪ mindhárom

A szemantikus differenciál az elmúlt évtizedekben veszített a népszerűségéből a kutatások körében.

igaz/hamis

Stahlberg, D. és Frey, D.: Attitűdök I. Struktúra, mérés és funkciók: Az attitűdmérés klasszikus megközelítései. In: Hewstone, M. et aii (szerk.) Szociálpszichológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. 169.o.

A szemantikus differenciál skála az egydimenziós attitűdfelfogáson alapul.

igaz/hamis

Osgood és mtsai faktoranalízissel a következő dimenziókat azonosították, amelyekkel a fogalmak jellemezhetőek: (Több helyes válasz lehetséges.)

▪ érték
▪ kumulativitás

▪ aktivitás
▪ erő

Mondjon néhány kritikai szempontot az Osgood-skálával kapcsolatban!

A személypercepcióban meghatározó szerepet tulajdonítanak az elsőbbségi hatásnak. Luchins (1957) nyomán, mi is játsszunk el az alábbi történettel. Kétféle sorrendben mutassuk meg egy-két embernek és kérdezzük meg tőlük, hogyan jellemeznék Jóskát.

1. változat
Jóska elindult otthonról, hogy írószert vegyen. A verőfényes utcára két barátjával lépett ki, és élvezte a napsütést, miközben a bolt felé ballagott. Belépett az írószerboltba, ami tele volt emberekkel. Míg arra várt, hogy az eladó kiszolgálja, egy ismerősével beszélgetett. Kifelé menet megállt egy iskolatársával csevegni, aki éppen akkor jött be a boltba. A boltból az iskola felé indult. Útközben találkozott azzal a lánnyal, akinek előző este mutatták be. Beszélgettek egy kis ideig, azután Jóska elment az iskolába. Tanítás után egyedül jött ki az osztályból. Az iskolát elhagyva elindult hazafelé tartó hosszú sétájára. Az utca szikrázóan verőfényes volt. Jóska az utca árnyékos oldalán ment. Az utcán szembejött vele az a csinos lány, akivel előző este ismerkedett meg. Átment az úton és bement egy presszóba. A presszó tele volt diákokkal és észrevett néhány ismerős arcot is. Jóska csendesen várt, amíg sorra került, azután rendelt. Italával egy szélső asztalhoz ült, amikor megitta hazament.

2. változat
Tanítás után Jóska egyedül jött ki az osztályból. Az iskolát elhagyva elindult hazafelé tartó hosszú sétájára. Az utca szikrázóan verőfényes volt. Jóska az utca árnyékos oldalán ment. Az utcán szembejött vele az a csinos lány, akivel előző este ismerkedett meg. Átment az úton és bement egy presszóba. A presszó tele volt diákokkal és észrevett néhány ismerős arcot is. Jóska csendesen várt, amíg sorra került, azután rendelt. Italával egy szélső asztalhoz ült, amikor megitta hazament. Jóska letette az iskolai dolgait és elindul otthonról, hogy írószert vegyen. A verőfényes utcára két barátjával lépett ki, és élvezte a napsütést, miközben a bolt felé ballagott. Belépett az írószerboltba, ami tele volt emberekkel. Míg arra várt, hogy az eladó kiszolgálja, egy ismerősével beszélgetett. Kifelé menet megállt egy iskolatársával csevegni, aki éppen akkor jött be a boltba. A boltból az iskola felé indult. Útközben találkozott azzal a lánnyal, akinek előző este mutatták be. Beszélgettek egy kis ideig, azután Jóska elment az iskolába.