A kísérletezés helye a szociálpszichológiában

A kísérletezés és más módszerek: miben hasonlítanak, miben különböznek?

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) Az okság fogalma a társadalomtudományi kutatásban. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, 78-101. Budapest: Balassi Kiadó.

Egy adott esemény mögött rejlő nagyon sok, esetleg teljesen egyedi tényezőt vizsgál.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A társadalomtudósok által gyakran használt megközelítés.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A szabad akarat szerepét hangsúlyozó modell.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A hagyományos történettudomány művelői használják.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Alkalmazásához nem kell megismerni egy esemény összes okát.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Célja, hogy a lehető legkevesebb oki változóval a lehető legkimerítőbb magyarázatot nyújtsa.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A kognitív disszonancia elmélete is ehhez a magyarázattípushoz sorolható.

▪ nomotetikus modell
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Determinisztikus modell.

▪ nomotetikus model
▪ idiografikus modell
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Joseph Maxwell (1996) szerint mik egy magyarázat elfogadásának fő kritériumai?

Melyek Lazarsfeld (1959) szerint az okság kritériumai?

Egy kutatás szerint statisztikailag szignifikáns együttjárás van az egy településen fészkelő gólyák száma és az adott település születési rátája között. Miért nem elfogadható érv ez amellett, hogy a gyereket a gólya hozza?

Hogyan felel meg a kísérleti módszer a Lazarsfeld-féle kritériumoknak?

Ha a marihuánát fogyasztó egyetemistáknak jobbak a tanulmányi eredményeik, az azt jelenti, hogy a marihuána fogyasztása javítja a tanulmányi teljesítményt.

igaz/hamis

Milyen alternatív magyarázatok lehetségesek a fenti összefüggéssel kapcsolatban?

Hogyan lehetne kísérleti módszerrel vizsgálni a marihuána tanulásra gyakorolt hatását?

Mi a különbség a szükséges és az elégséges ok (vagy feltétel) között?

Állítsa párba a következő példákat az általuk illusztrált okfejtési hibákkal!

“Kovács úr erős dohányos volt és tüdőrákban is halt meg. Halálát tehát a dohányzás okozta.”

“Ha a tüdőrákosok között több a nemdohányzó, mint a dohányos, akkor ki kell mondanunk, hogy a dohányzás bizony nem tehető felelőssé a tüdőrákért.”

“Egyik nagyapám keményen pipázott, a másik cigarettázott, mégis mindketten több, mint 90 évig éltek, úgyhogy ne mondja nekem senki, hogy a dohányzás megrövidíti az életet.”

▪ Kétséges ok
▪ Provincializmus
▪ Hamis dilemma

Mutassa be egy példán, miért nem lehet az elméleti fogalmakat egyértelműen operacionalizálni!

Babbie, E. (2003) Változatok kísérleti elrendezésekre. Példa kísérletre. “Természetes” kísérletek. A kísérleti módszer erősségei és gyengéi. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, 258-270. Budapest: Balassi Kiadó.

Campbell és Stanley az álkísérleti elrendezések milyen fajtáit különbözteti meg?

Egy középiskolában ismeretterjesztő filmet vetítünk a dohányzás káros hatásairól, majd 3 hónap múlva felmérjük, az iskola tanulóinak hány százaléka dohányzik.

▪ Egyetlen mérésen alapuló esetelemzés
▪ Egycsoportos, elő- és utóméréses elrendezés
▪ Statikus csoportok összehasonlítása
▪ Egyik sem

Egy iskolában szeptembertől új nyelvoktatási módszert vezetünk be, majd a tanév végén nyelvi teszttel felmérjük a tanulók tudását és megnézzük, jobban teljesítettek-e, mint egy másik iskola diákjai, ahol nem vezettük be az új módszert.

▪ Egyetlen mérésen alapuló esetelemzés
▪ Egycsoportos, elő- és utóméréses elrendezés
▪ Statikus csoportok összehasonlítása
▪ Egyik sem

Leszoktató tréninget szervezünk dohányosoknak. A tréning után 3 hónappal felmérjük, hányan szoktak le a dohányzásról.

▪ Egyetlen mérésen alapuló esetelemzés
▪ Egycsoportos, elő- és utóméréses elrendezés
▪ Statikus csoportok összehasonlítása
▪ Egyik sem

Egy nagyváros iskoláiban szeptembertől új nyelvoktatási módszert vezetünk be, de csak az iskolák felében. Sorsolással döntjük el, mely iskolák vegyenek részt a programban. A tanév végén nyelvi teszttel felmérjük a tanulók tudását és megnézzük, jobban teljesítettek-e, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol nem vezettük be az új módszert.

▪ Egyetlen mérésen alapuló esetelemzés
▪ Egycsoportos, elő- és utóméréses elrendezés
▪ Statikus csoportok összehasonlítása
▪ Egyik sem

Állítsa párba a példákat a belső érvénytelenség általuk illusztrált forrásaival!

A kísérlet függő változóját a kísérlet előtt és után is kérdőívvel mérjük. A kérdések olyan érdekesek, hogy hatásukra a résztvevők elgondolkodnak, és a kísérlet után már átgondoltabban válaszolnak rájuk.

A kísérletben a negatív interakciónak a rokonszenvre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Az első szakaszban a résztvevők kettesben dolgoznak egy beavatott személlyel, aki dicséri vagy otrombán szidalmazza a munkájukat. A függő változó pedig az, hogy a kísérlet második szakaszában, amikor csoportos munkára kerül a sor, akar-e a résztvevő a beavatott személlyel egy csoportban dolgozni.

Kísérletünkben független változóként a kognitív disszonanciát manipuláljuk azzal, hogy az egyik csoport tagjainak nagyon, a másiknak viszont kevésbé unalmas és kellemetlen feladatot kell végezniük. A nagyon unalmas feladatot végzők közül sokan belefáradnak és a beígért díjazás ellenére inkább abbahagyják.

Kvázikísérletünkben a kontaktusthipotézist vizsgáljuk: igaz-e, hogy a gyakori személyes kapcsolat csökkenti a más etnikai csoportokkal szembeni előítéleteket? Olyan emberek nézeteit hasonlítjuk össze, akik etnikailag vegyes környéken laknak (gyakori személyes kapcsolat más etnikumúakkal), és akik etnikailag homogén környéken élnek (nincs személyes kapcsolat).

A kísérletben új szorongáscsökkentő tabletta hatását teszteljük. A kísérlet céljára természetesen olyan résztvevőket toborzunk, akik egy szorongástesztben előzetesen magas pontszámot értek el. Érdekes módon mind a kísérleti, mind pedig a placebó tablettát alkalmazó kontrollfeltételben azt az eredményt kapjuk, hogy minél szorongóbb volt a személy a kísérlet előtt, annál jobban csökkent a szorongása a tabletta hatására.

Kísérletünkben instrukciós manipulációt végzünk, vagyis a független változó a válaszadók által kitöltendő kérdőívhez tartozó instrukció. Az egyszerűség kedvéért az összes résztvevővel egy időben, egy nagy teremben vesszük fel a kérdőíveket. A válaszadók felváltva kapják a kérdőív két változatát. Az egymás mellett ülőknek feltűnik, hogy nem ugyanazt az instrukciót kapták.

A kísérletben új szorongáscsökkentő tabletta hatását teszteljük. A kísérleti feltétel résztvevői szedhetik a tablettát, a kontrollcsoport pedig placebó tablettát kap. A tablettát kiosztó nővér megszánja a csak placebót kapó résztvevőket, és megkülönböztetett kedvességgel bánik velük.

A kísérletben azt vizsgáljuk, csökkenthetők-e a volt elmebetegekkel szembeni előítéletek a személyes kapcsolat révén. A kontrollcsoport (nincs személyes kapcsolat) hétfőn vesz részt a kísérletben, a kísérleti csoport (ahol létrehozunk személyes kapcsolatot) szerdán. A keddi lapok arról számolnak be, hogy egy zavart elméjű férfi megszökött az elmegyógyintézetből és a járókelőkre támadt.

Egy város iskoláiban szeptembertől új nyelvoktatási módszert vezetünk be, de csak az iskolák felében. Sorsolással döntjük el, mely iskolák vegyenek részt a programban. A tanév végén nyelvi teszttel felmérjük a tanulók tudását és megnézzük, jobban teljesítettek-e, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol nem vezettük be az új módszert. A tesztek értékelésekor azt tapasztaljuk, hogy az új módszerben nem részesülő diákok mintegy harmada üres tesztlapot adott be.

Az alkoholfogyasztásnak a szociabilitásra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kísérleti csoport megiszik 3 korsó sört, a kontrollcsoport nem iszik semmit. A kísérleti csoport tagjai a kísérlet során nemhogy barátkozóbbá és közlékenyebbé válnának, de egyre frusztráltabbak és ingerlékenyebbek lesznek. Mint utólag kiderül, ennek az az oka, hogy a sok folyadék hatására ki kellett volna menniük, de nem engedtük őket.

Egy iskolában szeptembertől új nyelvoktatási módszert vezetünk be. A szülők eldönthetik, csemetéjüket az új, vagy a hagyományos módszerrel tanuló csoportokba akarják járatni. A tanév végén nyelvi teszttel felmérjük a tanulók tudását és megnézzük, melyik csoport teljesít jobban.

▪ Kárpótlás
▪ Sorrendiség
▪ Történelem
▪ Demoralizálódás
▪ Mérés
▪ A hatások átterjedése
▪ Kiválasztási hibák
▪ Elhalálozás a kísérletben
▪ Mérőeszközök
▪ Érés
▪ Közeledés az átlaghoz

Miért nagy veszély kísérletnél a külső érvénytelenség?

Milyen problémát old meg a Solomon-féle négycsoportos kísérleti elrendezés?

Tekinthető-e a Solomon-féle négycsoportos kísérleti elrendezés többváltozós kísérletnek? Miért ill. Miért nem?

Mivel érvel Campbell és Stanley amellett, hogy előtesztelésre nincs szükség?

Mi a Pygmalion-hatás?

Milyen módszerrel lehet kiküszöbölni, hogy a kísérletvezetőnél fellépő Pygmalion-hatás befolyásolja az eredményeket?

Szokolszky Á. (2004) A kísérletezés logikája. In Kutatómunka a pszichológiában, 192-198. Budapest: Osiris Kiadó.

Mik az oksági következtetés feltételei John Stewart Mill szerint?

Hogyan feleltethető meg egymásnak Lazarsfeld és Mill elképzelése az oksági következtetések feltételeiről?

Milyen módszerrel döntötték el Harlow és munkatársai, hogy az anya-gyerek kapcsolatban a tápláléknyújtás vagy a fizikai kontaktus játszik nagyobb szerepet?

Mivel biztosította Asch a személyészleléssel kapcsolatos kísérlet belső validitását?

Mit mondhatunk Asch vizsgálatának külső validitásáról?

Sorolja fel a Stroop-hatást kimutató kísérlet összes független változóját! (Ha csak egy volt, akkor értelemszerűen csak egyet.)

Alapfogalmak és egyszerűbb elrendezések

Alapolvasmányokhoz

Babbie, E. (2003) A klasszikus kísérlet. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, 251-258. Budapest: Balassi Kiadó.

Ugyanaz a változó lehet az egyik kísérletben független, a másikban függő.

igaz/hamis

Ugyanabból a konceptuális változóból többféle operacionális változót is képezhetünk.

igaz/hamis

Minden kísérletben kell szerepelnie kontrollcsoportnak is.

igaz/hamis

A Hawthorne-hatás… (több helyes válasz is lehetséges)

▪ felfedezőjéről, J. S. Hawthorne-ról kapta a nevét.
▪ demonstrálja a kontrollcsoport szükségességét.
▪ igazolta, hogy a munkafeltételek javításával nő a teljesítmény.
▪ igazolta, hogy a vizsgálatban való puszta részvétel is hatást gyakorolhat a viselkedésre.

Mi ellen nyújt védelmet a kontrollcsoport? (Több helyes válasz is lehetséges.)

▪ A Hawthorne-effektus ellen.
▪ A kísérletvezető elvárásai okozta torzítások ellen.
▪ A laboratóriumon kívül bekövetkező események hatása ellen.
▪ Azellen, hogy a placebóhatást valódi hatásként kezeljük.

Mi a kettős vak elrendezés lényege?

Milyen típusú kutatásban okoz nagyobb problémát, ha a résztvevők egyetemisták?

▪ A leíró kutatásban.
▪ A magyarázó kutatásban.
▪ Mindkettőben egyformán okoz gondot.

Miért ritka kísérletezésnél a valószínűségi mintavétel?

Az eljárás célja, hogy a kísérletben részt vevő csoportok egyformák legyenek.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Nem kell hozzá mérést végezni.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Kell hozzá mérést végezni.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A kvótás mintavételhez hasonló eljárás.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Kisszámú résztvevő esetén kevésbé hatékony.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Ismeretlen zavaró változók is kontrollálhatók általa.

▪ randomizáció
▪ illesztés
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A randomizáció és az illesztés kombinálható egymással.

igaz/hamis

Szokolszky Á. (2004) A kísérletezés alapfogalmai. In Kutatómunka a pszichológiában, 198-207. Budapest: Osiris Kiadó.

Megtudjuk belőle, milyen témával foglalkozik a vizsgálat.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Csak kísérletekben van helye.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Megnevezi a független és a függő változókat.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Állítás formájában fogalmazzuk meg.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Tudományosan definiált fogalmi konstruktumokhoz kapcsolódik.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Indoklást is kell fűzni hozzá.

▪ kutatási kérdés
▪ hipotézis
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Értéke független a kísérlet résztvevőjétől.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Értéke a kutatótól függ.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A kísérlet fontos összetevője.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Csak egy lehet belőle.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Csak kísérletekben fordul elő.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Szerepel a hipotézisben.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

A kutatónak nincs rá közvetlen hatása.

▪ független változó
▪ függő változó
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Mi a különbség a független változó kvalitatív és kvantitatív szintjei között?

Melyik kísérlet többváltozós? (Több helyes válasz is lehetséges.)

▪ Egy független és egy függő változó
▪ Két független és egy függő változó
▪ Egy független és két függő változó
▪ Két független és két függő változó

Melyik lehet független változó? (Több helyes válasz is lehetséges.)

▪ élettani reakció
▪ mozgásos válasz
▪ szóbeli válasz
▪ emlékezeti teljesítmény
▪ írásbeli válasz
▪ észlelési teljesítmény
▪ attitűdskálán adott értékelés

Mi a hasonlóság és mi a különbség a független és az alanyi változók között?

Az érvényesség melyik típusát veszélyezteti a kvázifüggetlen változók használata?

Alkalmazható benne varianciaanalízis.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Alkalmazható benne egymintás t-próba.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Alkalmazható benne kétmintás t-próba.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Terepkísérletekben is alkalmazható.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Kvázikísérletekben nem fordulhat elő.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Összetartozó mintákkal dolgozik.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Személyek közötti összehasonlítást végez.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Stroop kísérletében ezt az elrendezést alkalmazták.

▪ kontrollcsoportterv
▪ kontrollfeltételterv
▪ mindkettő
▪ egyik sem

Szokolszky Á. (2004) A kísérleti kontroll és a belső érvényesség. Az érvényesség egyéb fajtái a kísérletezéseben. A megbízhatóság. In Kutatómunka a pszichológiában, 213-241. Budapest: Osiris Kiadó.

Mi a zavaró változó?

A belső érvényesség…

▪ a független változóra vonatkozik.
▪ a függő változóra vonatkozik.
▪ a független változók egymáshoz való viszonyára vonatkozik.
▪ a függő és a független változó viszonyára vonatkozik.

Mi a különbség az egyszeri esetvizsgálat és az egycsoportos elő-, utóvizsgálat között? Mi szól az egyik ill. a másik mellett?

Mivel biztosítjuk a csoportekvivalenciát kontrollcsoportterv és kontrollfeltételterv esetén?

Hogyan kezelhetők az alanyi változók?

Min alapulhat az illesztés?

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni világos instrukciókkal?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni latin négyzetes tervvel?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni azzal, hogy a várakozási időt valamilyen tevékenységgel töltjük ki?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni a kísérletvezető felkészítésével?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni kettős vak kísérlettel?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni AZZAl, hogy előgyakorlási lehetőséget biztosítunk a résztvevők számára?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni azzal, hogy elleplezzük a kísérlet célját a válaszadók elől?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni azzal, hogy szüneteket tartunk a kísérlet során?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni a kísérlet automatizálásával (számítógép alkalmazásával)?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni a lemorzsolódás nyomonkövetésével?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

A belső érvényességre leselkedő veszélyek közül melyiket lehet semlegesíteni azzal, hogy a résztvevőket kikérdezzük a kísérlet után?

▪ A résztvevők reaktív viselkedését (az elvárásjellemzőket).
▪ A kísérletvezetői elfogultságot.
▪ A sorozathatást
▪ Az idői hatásokat.

Miben különbözik a konstrukcióérvényesség a szerkezeti validitástól?

Hogyan kapcsolódnak a konceptuális változók az operacionális változókhoz konvergens műveletek esetén?

Sorolja fel a kísérlet érzékenységét rontó tényezőket!

Mi az erőanalízis?

Melyik az a két legfontosabb tényező, amely a kísérlet külső validitását meghatározza?

A kísérletek mely típusának lehet a legnagyobb az ökológiai érvényessége?

Az érvényesség melyik fajtáját fenyegeti, ha a minta nem felel meg a populációnak?